m. kir. posta-, távíró- és telephonfelügyelő, K. Ferencz uradalmi gazdatiszt (ki részt vett az 1848-1849. függetlenségi harczban) és Reitter Mária fia, szül. 1852. ápr. 12-én Vaálon (Fejérm.); 1858-ban atyja elhalálozván, nagybátyja, kath. plébános, nevelte; a gymnasiumot Pesten és Székesfejérvárt járta, többnyire saját erejéből tartva fenn magát. 1871-ben a távírói szolgálatba lépett és miután a tiszti vizsgát letette, tisztté neveztetett ki. 1872-ben letette a főtiszti szigorlatot; 1893-ban főtiszt és 1895-ben felügyelő lett, egyúttal a pozsonyi telephon kibővítése végett Pozsonyba helyeztetett át, hol 1898. júl. 26. meghalt.
Regényei: a Végzetes kesztyű a Pesti Hirlapban és Egy jóslat cz. a Kereskedelmi Közlönyben jelentek meg; munkatársa volt a Rácz Sándor által szerkesztett Telegraphnak és a Botár János Telegraphügyi Szemléjének; czikkei a Pesti Hirlapban (1888. jún. A földrajzi hosszúság megállapítása Kis-Kartalon). Mint a budapesti Erzsébetváros kültelke társaskörének, a későbbi Erzsébetvárosi casinonak titkára 1888-ban felolvasásokat tartott.
Munkája: A galvantelepek első-, másod-rendű, hő-elemek leíró és ábrázoló gyűjteménye. (Hydro-thermoelemek, accumulatorok. Hiteles kutforrások nyomán). Bpest, 1887.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.