bölcseleti doktor, egyetemi r. tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1843. jan. 7. Zomborban (Bács-Bodrogm.); gymnasiumot Kalocsán és Baján végezte; 1861-64. a pesti egyetemen bölcselethallgató volt, hol különösen a mennyiségtannal s természettudományi tárgyakkal foglalkozott. 1865-ben az eperjesi állami kath. főgymnasiumhoz rendes tanárnak, 1867. a József-műegyetemhez természetrajzi, 1868-ban pedig a pesti egyetemhez ásványföldtani tanársegéddé nevezték ki; ekkor Szabó József tanár mellett a górcsövi kőzetvizsgálattal foglalkozott. 1869-ben az akkor fölállított magyar kir. földtani intézethez nevezték ki. Miután a Vértesben és Bakonyban a geológiai felvételeket bejegyezte, még ugyanazon év őszén állami ösztöndíjjal a bécsi és bonni egyetemeket látogatta meg. 1871-ben a budai kath. államgymnasium természetrajzi tanárává és 1872. az akkor fölállított kolozsvári egyetemre nevezték ki az ásvány- és földtan rendes tanárává. 1874-ben a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. A magyar tudományos akadémia 1875. máj. 15. levelező, (1894. máj. 4. rendes) tagjává választotta. 1891-92-ben az egyetem rektora volt. 1895-ben a budapesti egyetemre neveztetett ki a geologiai s palaentologiai tanszékre. Tanulmányi czélból bejárta nemcsak egész Magyarországot és különösen Erdélyt, hanem egész Nyugot- és Dél-Európát. Többször beutazta Német-, Franczia-, Angol- és Olaszországot, valamint Hollandiát, Belgiumot és Svájczot. Sok őslényt kereszteltek el a belföldi és külföldi szakférfiak K. nevéről. Ő maga szintén több kövületnemet és fajt vezetett be az irodalomba, melyeket ő fedezett fel, így pl. a Pseudobrookit nevű új ásványt is.
Több mint kétszáz dolgozata jelent meg önállóan és a következő külföldi s belföldi folyóiratokban: M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (X. 1865. A magyarhoni bazaltok tömöttsége, előszóval Szabó József tanártól, különny. is, XXV. Nagyváradon 1890. Bpest, 1891. Erdély ősemlőseinek átnézete); M. Földtani Társulat Munkálatai (III. 1867. Beocsin környékének földtani leírása, 1 térképpel és 5 fametszettel, különny. is, IV. 1868-69. Földtani tanulmányok Eperjes környékén, 1 rajztábl. és különny. is), Természet (1868-69. Vulkáni tünemények az 1867. évben, A lösz és apróbb közlések); Természettud. Közlöny (1869. A lösz. 1870. Földtani utazás a Bakonyban egy térk., különnyom. is; 1871. Dél-Afrikai gyémántmezők, A petroleum eredete, Szénsavas mész kétalakúságának okai, A petroleum Észak-Amerikában, Tiroli carrarai és pároszi szobormárvány, Kősó Ausztráliában, 1872. Górcsői kőzetvizsgálatok, Górcsövi gyémánt, Rendkívül gazdag széntelepek, Kővé vált erdő, Az aldunai szoros és Mehádia vidékének földtani viszonyai, 1883. A gróf Széchenyi Béla keletázsiai expeditiójában gyűjtött kőzetek, Vivianit kristályok új termőhelye, Az erdélyi agyagokról, Erdélyben gyűjtött kőzetek és ásványok, 1896. és Pótfüzetekben több czikk, 1897. Pótfüzet; egy czikk a vulkanismusról sat.); Földtani Közlöny (1871. A csobánkai és solymári barlangok, egy kőny. tábl. és különny., A Bakonyhegység északnyugoti részének nummulitképlete és fiatalabb képződményei, különny. is, A bodányi Csódihegy és környékének földtani viszonyai, 1872. A congeriaképlet a Bakony nyugoti szélén Pápa-Teszértől Polányig, három fametszettel, különny., apróbb közl. és irod. ism., 1873. Jelentés a Frusca-Gora hegységben az 1871. év nyarán tett földtani kutatásról, egy földt. térk. és tábl. 1874. Adatok Kolozsvár vidéke földtani képződményeinek pontosabb ismeretéhez, egy földt. térk., A deés-aknai legújabb kristályozó-előjövetelről, 1875. A Bakony északnyugoti részének másodkori képletei, egy fametsz. tábl., A Brachydias thematherium lelhelyén tett észleletek, 1876. Uj adatok a Frusca-Gora földtani ismeretéhez, Jegyzetek Kürthy S. A Hidegszamos vidékének geologiai viszonyaihoz cz. értekezéséhez, 1877 Megjegyzések Rochlitzer József földtani térképe Frusca-Gora felett és néhány adat ezen hegység földtani ismertetéséhez, különny. is, 1878. A Hegyes-Drócsa-Pietrósza hegység kristályos és tömeges kőzeteinek, valamint Erdély néhány hasonló kőzetének is petrographiai tanulmányozása, A beregmegyei zápszonyi hegy kőzetének petrographiai vizsgálata, 1880. A Czibles egy és Oláhláposbánya andesit kőzeteiről, Rodna vidéke trachít-családhoz tartozó kőzeteinek új petrographiai vizsgálata, 1882. Geologiai közlemények a Frusca-Goraról, 1. A Lednicze mellett föltárt ólomércztelérről, egy tábl. 2. A rakováczi dolorites phonolith újabb chemiai vizsgálata, 1883-84. Jelentés a kolozsvári szegélyhegységben és környékén az 1882-83-ban végzett földtani részletes fölvételről egy geologiai szelvénynyel, 1885. Jelentés a gyalui havasok északi szélén a Kalotaszegben és a Vlegyásza hegységben az 1884-ik évben végeztt földtani részletes fölvételről, 1889. Az 1886. évi erdélyi földrengésekről jelentés, 1892. Az 1888. évi erdélyi földrengésekről jelentés, Szabó József 1822-1894., emlékbeszéd, 1894. Emlékbeszédek Hantken Miksa és Primigy György felett, Uj adatok a gyulai havasok földtani szerkezetének pontosabb ismeretéhez, egy földtani szelvénynyel, 1896. A Gryphaea Eszterházyi Pávay előfordulásáról és elterjedéséről; 1880-tól a közlések németül is megjelentek a Földtani Közlöny német részében); Jahrbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt (1871. Beitrag zur Kenntniss der geognostischen Beschaffenheit des Vrdniker Gebirges in Ostslavonien); Mathem. és természettud. Közlemények (IX. 1872-1875. Előleges jelentés a sz.-endre-visegrádi trachythegy csoportnak 1871-ben megkezdett, 1872 és 1875-ben folytatott és bevégzett részletes földtani vizsgálatáról és különny. is; 1878. Az aranyi hegy kőzete és ásványai, s ezek közt két új faj, három tábla rajzzal); Herkules fürdő és környéke. (Pest, 1872. melynek egyik szerkesztője volt; A Herkulesfürdő és Mehádia környékének földtani viszonyai, földtani térképpel és 11 fametszettel); Erdélyi Múzeum (I. II. 1874. A zilahi Meszes előforduló hippuritekről, K. előleges jelentései őslénytani eredményei kutatásáról, III. 1876. Adalékok Erdély mineralogiájához és geologiájához; A cerithium- és congeriarétegek elterjedéséhez Erdélyben, A Kajántó völgyében és a szénafüveken kivirágzó só közelebbi vizsgálata, A cölestinnek új lelhelyei Erdélyben, Adulár Verespatakról, 1877. Marosujvári kősó krystallotektonikája, Előleges jelentés az Aranyhegy kőzetéről, Beküldött kövületek és kőzetek M.-Valkó vidékéről); a kolozsvári orvos-természettudom.-társulat Értesítője (1876-77. Erdély keleti részének némely geologiai viszonyairól, Vlegyásza hegytömegének kőzettani szerkezetéről és tektonikai viszonyairól, A Hargita trachytjainak kőzettani viszonyairól, A Kolozsvár városában levő főbb kőnemekről, 1877-78. Több előadás, Ásványtani közlemények; A Rutilnak egy magyarhoni új lelhelye, A korondi fürdő sósforrásainak üledéke, A dévai trachytban előforduló érczerek kitöltése, 1879. Kolozsvár vidéke forrásviszonyainak egy érdekes példája, A Szabóitnak két új lelhelye, Az 1879. máj. Csucsa vidékére tett földt. kirándulás eredményei, Erdély földátalakulási történetének vázlata, Ásvány- és földt. közlemények Erdélyből: Második pótlék Erdély ősemlősei és az ősemberre vonatkozó leleteinek kimutatásához, Ujabb gyűjtés az aranyi hegyen s új adatok a Szabóit és Pseudobrookit egyéb előfordulását illetőleg, Erdély palás amphibolkőzeteinek górcsői vizsgálata, 1880. Fossil őz, Cervus capreolus L. maradvány a köpeczi lignitből, Mastodon arvernensis Croiz zápfoga Bardóczról, Rudabányai aranytartalmú telérkőzetek ásványtani vizsgálata, A földrengésről, Az erdélyi földrengések összeállítása, Az 1880. okt. 3. középerdélyi földrengés, különny. is; A mult évi okt. 3. középerdélyi földrengés után Erdélyben érzett földindulásokról, Erdélynek ásványokban való gazdagságáról, 1882. Jelentés az 1882. febr. 3. meteorkőhullásról, rajztáblával, A meteoritekről, ótjelentés a f. é. febr. 3. mocsi meteorkőhullásról, németül a bécsi akadémia Sitzungsberichtjében, A bácsi, szucsági és vistai kőbányákban fejtett mészköveknek minőségéről és használhatóságáról, A szindi, Torda melletti, fehér agyagról, Vitriolos tőzegtelep Vásártelkénél, Egerestől másfél órányira, A pseudobrookitnak egy újabb lelethelye, Eustatik kristályka a mocsi meteorkőben, A papfalvi oldalról való, Dietrich gyárában használt tűzálló anyagról, 1883. Vivianit jegeczeknek új lelethelye, Ásványföldtani vizsgálatokra vonatkozó jelentések: 1. Jelentés a szindi fehér-agyag ásvány-földtani vizsgálatának eredményéről, 2. Jelentés az erdélyi múzeumegylet igazgató-választmányának megbízásából a mult nyáron tett ásványgyűjtő kirándulások eredményeiről, Kolozsvár és vidéke talaj- és forrásviszonyairól, földt. térk., 1884-85. Erdély ásványainak kritikai átnézete, Erdély alsó-tertiaer echinidfaunájáról, Előleges közlemény a középeocän felső durvamészben újabban talált gerinczes maradványokról, Kolozsvárt legújabb talált ősemlős csontmaradványok, Az erdélyi országos múzeum meteorit gyűjteményének jegyzéke, Jelentés az erdélyi orsz. múzeum ásvány-földtani osztályának állapotáról és gyarapodásáról; ezen Jelentések a következő évekről is az 1876-95. évfolyamokban, Erdély kőzeteiről, az országos kiállításra küldött köveinek bemutatásával, 1886. A m. földtani társulat földrengési bizottságának kolozsvári osztályából: fölhívás és útmutatás a földrengések rendszeres megfigyelésére, Magyarország új átnézetes földtani térképéhez használandó színkulcs, Szolnok-Doboka megyében folytatott földtani részletes fölvételének ismertetése, Ásványtani közlemények Erdélyből és könyvism., Harmadik pótlék Erdély ősemlősei és az ősemberre vonatkozó leleteinek kimutatásához, 1887. Megemlékezés dr. Herbich Ferenczről, a Földtani Közlönyben is, Erdély felső tertiaer üledékeinek echinidjei, egy táblával, Az erdélyi Múzeum meteorgyűjteményének újabb gyarapodása, A Kolozsvár és Torda közti területen folytatott földtani részletes fölvételnek ismertetése, 1888. Új adatok a Kolozsvár vidéki diluvialis fauna ismeretéhez, kőny. tábl., Ujabb előfordulású rézbányai ásványok, Ásványtani közlemények Erdélyből, A málnási hyperithén tartalmú augitandesis előfordulási viszonyairól, Sabal major, ung. sp. Erdély fossil florájában, Negyedik pótlék Erdély ősemlősei és ősemberi eszközök leleteinek kimutatásához, 1889. A Kolozsvár-vidéki dúrvamész-rétegek, különös tekintettel azok ipari értékére, Új palaentologiai adatok Erdély ifjabb harmadkori képződményeiből, a gr. Mikószobor talapzatának köve, a Kőmál diluvialis kavicsában legújabban talált ősemlős maradványok, Francziaország legújabb átnézetes földtani térképe, 1889-1890. Ásványtani közlemények Erdélyből, Érdekes ősemlős maradványok előfordulása a hidegszamosi aranybánya mellett, 1890. Jelentés az erdélyi múzeum-egylet megbízásában a mult nyáron tett földtani kirándulásainak eredményéről, 1891. A hidegszamosi csontbarlang ismertetése, egy Creotonda rendbeli emlősmaradvány az egeresi barnaszénből, 1892. Földtani észleletek az erdélyi medencze különböző pontjain, Herbich F. romániai krétafaunájának helyesbített meghatározása, Újabb erdélyi ősemlős leletekről, 1893-1894. A gyulai havasokon keresztülvitt geologiai szelvény bemutatása, Földtani észleletek az erdélyi medencze különböző pontjain; Szék-Keresztúr és Tarcsafalva vidékei, Az oltmenti basaltvidék, tábl., Az oltmenti baseltvidéken tett újabb észleleteim, A Maros és Nagy-Küküllő közének földtani alkatáról, Megemlékezés Primics Györgyről, Jelentés... 1893-ban, 1895. Földtani észleletek az erdélyi medencze különböző pontjain: Adalékok a N.-Küküllő és Olt köze földtani alkatának ismeretéhez, mindezen czikkek németül is megjelentek a folyóirat Revuejében; közölte a mennyiség- és természettudományi hazai szakirodalmat 1878-80-ban a folyóirat első évfolyamaiban); Értesítő a kolozsvári orvos-természettud. társulat 1877. márcz. 10. tartott estélyéről (Kolozsvár, 1877. A kősziklák virágairól); Erdélyi Múzeumegylet Évkönyvei (1876-78. Erdély ősemlős maradványai és az ős emberre vonatkozó leletei, Jelentés az Oncsásza csontbarlang megvizsgálásáról, A Vlegyásza és a szomszédos területek trachytjainak hegyszerkezeti viszonyai), Székely művelődési és közgazdasági egyesület második Évkönyvében (1877. Jelentés a torjai Büdös és vidéke földtani viszonyairól, forrásairól, gázkiömléseiről és a Büdös barlang csepegéseiről); Tschermék, Mineral, Mitth. (1877. Mineralog.-petrographische Notizen aus Siebenbürgen, 1878. Neue Minerale aus dem Andesit des Aranyer Berges in Siebenbürgen, négy fametszettel, 1882. Ergänzender Bericht über den Meteorsteinfall bei Mocs in Siebenbürgen am 3. Febr. 1882.); Földtani Értesítő (1881. Észrevételek Lóczy L. úrnak az 1880. okt. 3. középerdélyi földrengés valószinű okait fejtegető magyarázata, Dr. Kispatics M. zágrábi tanár értekezéseinek a péterváradi hegység, Frusca-Gora alkatváltott és kitörésbeli kőzeteiről birálati ismertetése, németül a Földtani Közlönyben); Mathem. és Term. tudom. Értesítő (III. 1885. Az aranyi hegy kőzetéről és ásványairól szóló közlemények átnézete és újabb közlemények, németül a Berichtében u. ott, 1885., VI. 1888. Uj Cölestin- és Baryt-előfordulás Torda közelében, németül a Tschermak G. Min. u. Petrogr. Mittheilungenjében), A m. földtani intézet évi Jelentése (1886. Jelentés a Kolos- és Szolnok-Dobokamegyék terletén az 1885. év nyarán végzett földtani részletes fölvételről, 1887. Jelentés a Kolozsvárról délre eső területen az 1886. év nyarán végzett földtani részletes fölvételről, kőny. tabl., 1888. Jelentés Torda-Aranyosmegye Tordától nyugotra eső területének 1887. nyarán végzett földtani részletes fölvételéről, egy geol. szelv., mind a három németül is az intézet Jahresberichtjében); Emlékkönyv gr. Mikó Imre emlékszobra leleplezése alkalmára (Kolozsvár, 1889. Az erdélyi múzeum ásvány-földtani osztályának keletkezése, fejlődése és jelen állapota); Acta reg. scient. univers. Claudiopolitanae (1891-92. Beszéd, melylyel a kolozsvári m. kir. Ferencz-József tudom.-egyetem rectori székét elfoglalta és az 1891-1892. tanévet megnyitotta, Beszéd, melylyel az 1891. decz. 14. rendezett Szabó Károly emlékünnepet megnyitotta, Beszédek, melyekkel az 1892. máj. 29. pályadíjkiosztási ünnepélít megnyitotta és befejezte, Beszéd, melylyel 1892. szept. 18. a kolozsvári egyetem rectori tisztségéről lelépett); Emlékkönyv a kir. m. természettudom. társulat félszázados jubileumára (Bpest, 1892. Erdély újabbkori földfejlődéséről); Akadém. Értesítő (1896. Hantken Miksa emlékezete); Természetrajzi Füzetek (1897. Prohyracodon orientalis, egy új ős emlős Erdély középeocén rétegeiből); Gróf Széchenyi Béla Kelet-Ázsiai útjának leírása (III. köt. A gróf Széchenyi Béla Kelet-Ázsiai útjában Lóczy L. által gyűjtött kőzeteknek leírása); Magyarország vármegyéi és városai cz. monographiában fog megjelenni: Kolozsvármegye földtani viszonyai és Kolozsvár környékének földtani leírása.
Munkái:
1. A górcső alkalmazása a kőzettanban. Pest, 1869. (Értekezések a term. tud. köréből I. 17.)
2. A Szt.-endre-visegrádi és a Pilis hegység földtani leírása. U. ott, 1871. (Különny. a m. kir. földtani intézet Évkönyvéből. Ugyanez németül a Mittheilungenben u. ott, 1871.)
3. Górcsövi kőzetvizsgálatok. U. ott, 1872. (Értek. a term. tud. kör. II. 15.)
4. A rakováczi sanidin-trachyt vegyelemzése. Bpest, 1875. (Értek. a term. tud. kör. V. 11.)
5. A kőzetek tanulmányozásának módszerei, alkalmazva a szent-endre-visegrádi trachyt-csoport kőzeteire. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1875. (Értek. a term. tud. kör. VI. 11.)
6. Erdély ősemlős maradványai és az ősemberre vonatkozó leletei. Kolozsvár, 1876. (Erdélyi Múzeum-egylet Évkönyvei I. 5.)
7. A dunai trachyt-csoport jobbparti részének földtani leírása. A hegycsoport földtani térképével, hat. kőny. tábl. és 37 fametszetű ábrával. Bpest, 1877. (Németül a Zeitschrift der deutsch. geol. Gesellschaft kiadványában).
8. Ásvány- és kőzettani közlemények Erdélyből. U. ott, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 10.)
9. Kriesch János. A természetrajz vezérfonala. III. rész. Ásvány-földtan. Ádolgozta ... (IV. kiadás 1878., V. kiadás 1880.)
10. A ditrói syenittömzs kőzettani és hegyszerkezeti viszonyairól. U. ott, 1879. Egy tábla rajz. (Értek. a term. tud. kör. IX. 2.)
11. Erdély ó-tertiär-echinidjei. U. ott, 1885. Három tábla rajz. (A. m. kir. földtani intézet Évkönyve VII. 2. Németül: a Jahrbuchba u. ott, 1885.)
12. Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár, 1885.
13. Kolozsvár vidéke. A m. kir. földtani intézet földtani felvételei. (18. zóna XXIX. jelű lap. Arány 1:75,000.) Budapest, 1885. (Magyarázatok a magyar korona országainak részletes földtani térképéhez. Németül u. ott, 1885.)
14. Ásvány-, kőzet- és földtan vezérfonala a középtanodák számára. VI. kiadás. (Kriesch János tankönyve V. kiadásának folytatása.) Vegytani bevezető részszel. U. ott, 1886. (VII. kiadás a gymnasium számára, U. ott, 1895.)
15. A brassói hegység földtani szerkezetéről és talajvíz-viszonyairól. Egy tábla geologiai szelvényekkel. U. ott, 1887. (Értek. a term. tud. kör. XVII. 3.)
16. Bánffy-Hunyad vidéke (18. zóna XXVIII. jelű lap.) földtani magyarázata. U. ott, 1889. (Németül u. ott, 1889.)
17. Vezérfonal az ásványtan egyetemi előadásához, hallgatói számára írta és kiadta, Kolozsvár, 1889. Két tábla melléklettel.
18. Alpáret vidéke (17. zona XXIX. rovat jelű lap, 1:75,000), földtanilag fölvéve és magyarázva, Bpest, 1890.
19. Torda vidéke (19. zóna XXIX. rovat jelű lap 1:75,000) földtani magyarázata. U. ott, 1890. (Németül u. ott, 1890.)
20. Magyarország Erdély-részeinek átnézetes földtani térképe. A legujabb adatok után összeállítva. Bemutatva és magyarázva a «Magyar orvosok és természetvizsgálók Brassón tartott XXVI. nagygyűlése» természettudományi szakosztályában. Hely és év n. (A magyarázó szöveg a brassói nagygyűlés Munkálataiban. Bpest, 1893.)
21. Az erdélyrészi medencze harmadkori (tertiaer) képződményei. I. rész. Palaeogén csoport. U. ott, 1894. (A m. kir. földtani intézet Évkönyve X. 6. Németül az intézet Jahrbuchjában. U. ott, 1894.)
22. A Fruskagóra geologiája, U. ott, 1895. (Mathem. és term. tud. Közlemények XXVI. 5. Németül a Math. u. Naturw. Berichte XIII. k. 1896.)
23. Magyarország földtani térképe. Kiadja a magyarhoni földtani társulat. Bpest, 1896. (Mely műben Erdély és a szerémmegyei Fruskagora hegység területét szerkesztette.)
24. Magyarország geologiai térképe. Bemutatás az ezredévi bányászati, kohászati és geologiai congressus Budapesten 1896. szept. 25. tartott megnyitó ülésén. U. ott, 1896. (Ugyanez németül és francziául).
25. A magyar korona országai területén mívelésben és föltárásban levő nemesfém, ércz, vaskő, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyeit feltüntető térképnek, melyet a m. kir. földtani intézet kiállított, magyarázata. Ezredévi bányászati, kohászati és geologiai congressus Budapesten 1896. szept. 25., 26.
26. Nagybánya és vidéke. Bpest, 1898.
A Kriesch János, Ásvány-földtana IV. (Bpest, 1878) és V. kiadását (U. ott, 1881) átdolgozta; a VI. (U. ott, 1889) és VII. (U. ott, 1895) kiadást Ásvány-, kőzet- és földtan cz. együtt írták Koch F.-czel.
Szerkesztette a Földtani Közlönyt 1871-73-ban többekkel együtt és a Kolozsvári Orvos-természettudományi Értesítő Természettudományi szakosztályát 1879-től 1895-ig és ennek idegen nyelvű Revuejeit.
Kéziratban: Geologiai megfigyelések a Borsod- és Abauj-Torna megyékben elterülő rudobánya szent-andrási hegyvonulatban.
Jegyei: K. A. (a Természettudom. Közlönyben és a Földtani Közlönyben.)
Akadémiai Értesítő 1875. 267., 1877. 31., 1878. 11., 139., 1883. 28. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887., 1889-90., 1894-95.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 656. l. (Lörenthey Imre.)