kántortanító, szül. 1857. okt. 20. Libetbányán (Zólyomm.), hol atyja szintén kántortanító volt. K. Znióváraljára ment a képzőbe s 1875-ben elvégezvén a tanfolyamot, Mósodra ment ideiglenes kántortanítónak. 1877-ben besorozták a 25. sz. gyalogezredbe, hol három évig szolgált Léván mint számvevő őrmester. A katonaságtól visszaérkezve, Ó hegyen (Zólyomm.) hat évig, 1886-ban pedig Pádkóczon volt kántortanító; innét Libetbányára ment kántortanítónak, hol jelenleg is működik; 1890-ben a község előljárósága megválasztotta tanácsnoknak és közgyámnak. A magyar szellem és magyar nyelv terjesztésében kifejtett munkásságáért a felsőmagyarországi közművelődési egyesület 25 frt jutalomban részesítette. A libetebányai magyar kör titkára, könyvtárnoka és jegyzője; a dalárda karnagya, az önkéntes tűzoltóegyesület alparancsnoka, a libetbányai r. kath. iskolaszék jegyzője sat.
Rendes munkatársa és levelezője a Beszterczebánya és Vidékének (1891 óta), a Zólyommegyei Hirlapnak (1892 óta) és a Felvidéknek (1895 óta); rendesen a tanítók érdekeiért küzd.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.