orvos-sebész doktor, szemész- és szülészmester, kir. tanácsos, Marosszék nyug. főorvosa, országgyűlési képviselő, szül. 1815-ben Boiczán (a régi Zaránd-, most Hunyad-megye), hol atyja kincstári orvos volt; iskoláit Zalathnán és Kolozsvárt járta, 1834-ben Bécsbe ment orvosi tanulmányait végezni. Ottan s utóbb Pesten megszerezte az orvosdoktori oklevelet. Tanulmányai mellet bejárta Cseh-, Porosz-, Szász-, Bajor- és Olaszországot. 1841-ben lépett a gyakorló orvosi pályára s egymás után mint Zaránd és Hunyad megyék főorvosa, majd mint kincstári bányaorvos Nagyágon, Zaláthnán és Offenbányán működött 1848-ig. Ekkor tanulmányutat tett Belgiumban, Franczia- s Angolországban, hol különösen a fürdőket és kórházakat tanulmányozta. 1848. szept. tért haza s nemzetőr-százados lett Zaláthnán; majd mint orvos szolgálta végig a szabadságharczot Bem, Czecz és Gál Sándor táborában. A harczi zaj elnémulta után K. állami szolgálatban Zalánthára küldetett bányaorvosnak; de már 1850-ben a Székelyföld főorvosa lett és Marosvásárhelyt telepedett le. Orvosi hivatása mellett, kiváló előszeretettel a földtannal foglalkozott. Marosvásárhelyt a közügyek terén tevékeny részt vett; buzgólkodott a kórházak létrehozásán, a megyei s városi közügyek, az egyház iskola s jótékonysági intézetek felvirágoztatásán; ő volt egyik megalapítója a marosvásárhelyi takarékpénztárnak is. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseit 1844-ben és 1863-tól fogva szorgalmasan látogatta. 1864-ben a marosvásárhelyi nagygyűlés első titkára, Előpatakon pedig annak elnöke volt; az 1874-ben Győrött tartott XVII. nagygyűlés őt választotta egyik elnökké Mikó Imre gróf mellé az 1875. nagygyűlésre. 1865-ben királyi tanácsosi czímet nyert és később a III. osztályú vaskorona-renddel díszíttetett föl; 1875-ben és még két ízben Marosvásárhely egyik országgyűlési képviselőjének választatott. 1880-ban a belügyminiszterium által Romaniába küldetett, hogy a marhavész ellen ottan foganatosított rendszabályokról jelentést tegyen. A marosvásárhelyi takarékpénztár igazgatója volt. Midőn még 1882. ápr. 24. a m. orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmányi ülését a Marosvásárhelyt újonnan épült 150 betegre készült közkórház ünnepélyes megnyitására, mint azon intézet vezető elnöke, meghívta, ugyanazon év szept. 28. Marosvásárhelyt meghalt
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (V. 1845. Nagyágról, mely németül is a Mittheilungban Altenburg 1845. megjelent, XII. 1868. A nagygyűlés tisztviselőit köszöntő beszéde, XIII. 1869. Bucsúbeszéde); a Verhandlungen und Mittheilungen für Natur- und Heilkunde in Ungarnban (Pest, 1850. Correspondenz, Marosvásárhely); a Verhandlungen und Mittheilungen des siebenb. Vereins für Naturwissenschaftenben (III. 1852-54. Bericht über den Aerolithenfall bei Mező-Madaras, VI. 1855. Verzeichniss der bisher bei Mező-Madaras aufgefundenen Meteoritenstücke); a Sitzungberichte der k. Akademie der Wissenschaften in Wien cz. munkában (XI. 1854. Über dem am 4 Sept. 1852. bei Mező-Madaras in Siebenbürgen stattgehabten Meteoriten-Fall); az 1862-ben a német orvosok és természetvizsgálók Bécsben tartott gyűlésének Berichtjében (1862. Geognostisch-belneologische Skizzen aus Siebenbürgen); a Reformban és a Gyógyászatban (1871. Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése, nyilt levél Magyarország városaihoz és természetvizsgálóihoz.)
Munkái:
1. Dissertatio inaug. psych.-medica de influxu musicae in corpus et animam. Vindobonae, 1840.
2. Természettudomány és gyakorlati élet. A m. ovosok és természetvizsgálók 1863. szept. 2. Pesten tartott IX. nagygyűlésében előadva. Pest, 1863.
3. Emlékbeszéd bold. Schmidl Adolf, Láng Ferencz és Zipser András felett. Pest, 1865. (és a Munkálatokban XI. 1866.)
4. Két népszerű természettudományi felolvasás. Kolozsvár, 1867.
5. Az élet és az ember. Marosvásárhely, 1871. (Különnyomat a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatainak XV. kötetéből.)
6. Elnöki megnyitó s zárbeszéde. Sepsi-Szent-György, 1875. (Különnyomat az orvosok és természetvizsgálók Előpatakon tartott gyűlése Munkálatainak XVIII. kötetéből.)
7. A marosvásárhelyi országos kórház alapításának és fejlődésének rövid vázlata. Marosvásárhely, 1882.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1875-84.) vannak.
Vasárnapi Ujság 1875. 35. szám arczk.
Szinnyei Könyvészete.
1882: Nemzet 28. sz., P. Napló 268. sz. esti k., Kolozsvári Közlöny 166. sz., Orvosi Hetilap 40. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Chyzer Kornél, Megemlékezés a vándorgyűlés elhunytjairól. Bpest, 1887. és gyászjelentés.