néptanító, született 1841. szept. Sátoralja-Ujhelyen (Zemplénm.); 1858-ban az akkor fennállott s.-a.-uhelyi alreáliskolát végezte. Az iskolából kikerülvén, szegény szülei a további iskolai kiképeztetéséről nem gondoskodhattak; 1861-ig szülővárosában magántanuló volt. Tanítónak képezte magát (mert atyja is az volt.) A héber- és reáltantárgyakon kívül a magyar nyelv és irodalom voltak legkedveltebb tanulmányai. 1861-től 1863-ig a baracskai (Fehérm.) izraelita elemi iskolában mint rendes tanító működött. 1864-70-ig nevelő volt; 1870-72-ig a sátoralja-ujhelyi kor. izr. mintaiskolánál működött. A mintaiskola feloszlatása után, ugyanott az izraelita elemi iskolához neveztetett ki a hitközség által és jelenleg is ott működik mint r. osztálytanító. A tanképesítő vizsgát a sárospataki állami tanítóképzőben tette le.
Irodalmi működését a Zempléni Hiradónál kezdte (1865. A hajbodor cz. elb., 1866. 1. sz.), a Jüdischer Schulboteban (1866. Die Sonderlinge der Pflanzenwelt), a Mainzban megjelenő Israelit rendes levelezője volt (1865-től 1866. Der Zustand der Juden in Ungarn während der zweiten Hälfte des Mittelalters, 1867.); a M. Izraelitában (1867. A chasszidaeusok fejedelme); a M. Zsidó cz. orthodox-párti lapnak 1868-69-ben rendes munkatársa volt. 1875 óta több szaklap mellett a Sátoralja-Ujhelyen megjelenő Zemplénbe írt legtöbbet, (1879-ben mint belmunkatárs) körülbelől 100 tanügyi s egyéb czikket, Kn. és kn. jegyek alatt is; különösen czikkezett a Sátoralja-Ujhelyen felállítandó polgári leányiskola ügyében és a zsidó zugiskolák ellen. Adalk Zemplénmegye történetéhez cz. műben (1897. A Kästenbaum iskola története.)
Munkái:
1. Ein Mahnwort... an das jüd. Volk in Ungarn. Kaschau, 1868.
2. Egy őszinte hang a congressus után. Nyilt levél Führer Ignácz minta-főtanító barátomhoz. S.-A.-Ujhely, 1869.
3. Zemplénmegye földrajza, kapcsolatban a népiskolák IV. osztályú földrajzi tananyagával. Ugyanott, 1878. (3. kiadás 1879., 4. kiadás 1888. ugyanott.)
4. Irályfeladványok Tára. Mintapéldákkal és a legszükségesebb irálytani szabályokkal. Leánynevelőintézetek elemi és felsőbb népiskolák növendékei számára. U. ott, 1881. Két rész (I. rész 2. jav. kiadása 1882., 3. k. 1894. U. ott.)
5. Magyar irálypéldák Tára. Gyakorlati segédkönyv a fogalmazás tanításához. Tanítók számára, valamint magánhasználatra. U. ott, 1881. Két rész.
6. Földrajz a népiskolák középosztályai számára. U. ott, 1884. (3. átdolg. k. 1884., jelenleg 5. kiadás.)
7. Földrajzi előismeretek Zemplénmegye ismertetésével. A megyebeli népiskolák II. és III. osztálya számára. A megye térképével. U. ott, 1884. (3. átd. k. Újabb kiadása 1894.)
8. Főbb héber imák a héber szó átellenében levő magyar fordítással, kapcsolatban a nyilvános isteni tiszteletnélk szükséges tudnivalókkal. Gyakorlati kézikönyv az imák fordításának az iskolában és otthonvaló gyors begyakorlására. Izr. tanulók számára. Pozsony, 1885-86. (2. jav. k. S.-A.-Ujhely, 1894.) Két rész.
9. A sátoralja-ujhelyi statusquo izr. anyahitközség népiskolájának története. A millennium emlékére. S.-A.-Ujhely, 1896. K. iskolakönyveit saját neve alatt s Keleti névvel is adta ki.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zemplén. Ünnepi szám 1896. arczk.
Zichy Hermán gróf és Derestye Gy M., Magyar Zsidók a Millenniumon. Budapest, 1896. 255. l. arczk.
Vaday József Magyar tanférfiak és tanítónők Ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. arczk. és önéletrajzi adatok.