orvosdoktor, K. György honvédtábornok testvárbátyja, született 1803. febr. 3. Rimabányán (Hontm.); rozsnyói gymnasiumban és az eperjesi collegiumban tanult; 1823 őszén orvosi tudományok hallgatása végett a pesti egyetemre ment és mind az öt évet ott végezte. Ez idő alatt atyja elhalván, hazulról semmi anyagi segélyben nem részesült; azért mint házi nevelő teremté elő a pályája bevégezéséhez szükséges segédeszközt, sőt még ifjabb testvérének K. Györgynek, ki akkor alsóbb iskoláit járta, nyujthatott némi segélyt. 1829-ben orvosdoktor lett és Debreczenben telepedett le, hol 41 évvig a szenvedő emberiségnek szentelte életét; családot nem alapított, hogy, mint maga mondá, annál inkább hivatásának élhessen. Meghalt 1870. okt. 19. Debreczenben. A sírnál Popper Alajos orvosdoktor vett végbucsút ügytársuktól, mint az ottani orvosgyógyszerészi kar nestorától, és ugyanő tartott fölötte emlékbeszédet az orvosgyógyszerészi testület 1871. évi nagygyűlésén.
Czikke az Orvosi Tárban (1848. I. 25. sz. Észrevételek az orvoskar választmánya által tervezett javaslatra.)
Munkája: Dissertatio inaug, medica de haemorrhagia uteri non gravidi, Pestini, 1829. (Neve Kmetinek írva.)
Gyógyszerészi Hetilap 1870. 43. sz. (Trajanovics Ágoston).
Alföldi Hirlap 1871. 62., 63. sz. (Popper Alajos emlékbeszéde).
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentése.