bölcseleti doktor, főgymnasiumi rendes és egyetemi magán tanár, előbbinek testvéröcscse, született 1861. oktober 21. Kassán (Abauj-Tornamegye); reáliskolai tanulmányait Kassán végezte; 1876-tól a budapesti egyetemen természettant és mennyiségtant hallgatott. 1879-től Eötvös Loránd báró assistense volt. 1881-ben tanári vizsgálatot tett, 1885. pedig doctorátust és 1888-ban az egyetemen magántanárrá képesíttetett. 1885-86. az I. félévben Berlinben, a II. félévben Würzburgban volt, mint a kormány kiküldöttje, 1891. pedig Párisban. 1888-ban a budapesti VII. ker. állami gymnasium rendes tanára lett. 1894. pedig, midőn Eötvös Loránd br. miniszterré lett, az egyetemen helyettesítésével őt bízta meg. K. egyszersmind a postatávíró tanfolyamnak is tanára.
Czikkei a Természettudom. Közlönyben (1887. Az elektromos vasutakról, Pótfüzetek 1887. Fizikai kisérletek hajdan és most, 1889. A léghajózásról, 1890. Az elektromágnes távolba hatásáról); a Math. u. naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarnban (1888. Über die Oberflächenspannung der wässerigen Salzlösungen; a budapesti VII. kerületi államgymnasium Értesítőjében (1890. A folyadékok közötti válaszfelületek feszességéről, németül is megjelent.)
Munkája: Az elektromosság és mágnesség tana. Vezérfonal a posta- és távirdatanfoylam tanulói számára. Bpest, 1891. l., 2. kiadás. (Kőnyomat.)
Pallas Nagy Lexikona X. 644. l. (Kürschák József.)