orvos-sebész doktor, szülészmester, egyetemi r. tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1845. okt. 18. Kotterbachban (Szepesm.); orvosi tanulmányait a bécsi s budapesti egyetemen végezte, hol 1870-ben nyerte oklevelét. Már tanuló korában kiváló előszeretettel foglalkozott az élettannal s több ízben nyert pályadíjat. 1871-73-ban a budapesti egetemen a temészettani, 1873-78. az élettani tanszék mellett Jendrassik Jenőnél mint tanársegéd működött. 1874-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. Az 1876. év egy részét állami ösztöndíjjal külföldön, különösen Lipcsében töltötte; ottani munkássága elismeréseül megválasztották a lipcsei élettani társulat rendes tagjává. 1877-ben a budapesti egyetemen rendkívüli, 1878. a kolozsvári egyetemen az élet- és szövettan rendes tanárává nevezték ki, mely minőségben 1891. augusztusig működött; ezen idő alatt két ízben kari jegyző, három ízben dékán és 1889-90-ben rector volt. A kolozsvári élettani intézetet oly módon alakította át, hogy bármely külföldi hasonló intézettel kiállja a versenyt. 1891-ben a budapesti élettani intézet igazgatóságát vette át rendes tanári minőségben. A legtöbb hazai és számos külföldi tudományos társaság megválasztotta tagjává; így a m. tudom. akadémia 1890. máj. 8. levelező s 1894. máj. 4. rendes tagjává, a firenzei Academia Medico-Fisico Florentina levelező tagjává; az erdélyi múzeumegylet orvostermészettudományi szakosztályának két évig elnöke, majd titkára volt.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1873. A bőr hővezető képességéről, Kisérletek a bőr hővezetéséről, 1874. Physikai vizsgálatok a dobos és nem doboz kontatási hangról, 1876. A dobos kontatási hang és lángképe, Mikor teldőnek meg vérrel a szív edényei? 1877. A helyérzésről hőbeli behatások alatt, A kar helyérzéséről, 1879. Tanulmányok különféle légnemű testek befolyásáról a békaszív működésére, 1880. A bolygóidegnek a szívműködést siettető hatásáról, 1882. Darwinismus és élettan, 1891. Adatok a madarak emésztési ismeretéhez, 1893. A fehérje mennyisége meghatározásának egy új módja, 1896. könyvism.); a Természettudományi Közlönyben (1874. A színérzésről, A bőr hővezető képessége, A górcső hatásképességének elméleti határa, 1875. Az oldallagos színlátás, 1878. A látásról, 1880. Színvakság gyermekeknél, A bolygó ideg szívhez vezető ágának hatásáról, Uj optikai tünemény a sárgafolton, Az ideghártya-felhám élettanához, 1881. A zene befolyása a vérkeringésre, A fehérjék képződésének új elmélete, A hypnotizmusról, 1882. A hányásról, A hugyanyag képződése az állati testben, A vörös vérsejtek osztódása, Süketség egyes szavak iránt, Színvak emberek színérzése, Vérmennyiség meghatározása élő emberben, A légyölő gomba mérgező hatása, Melyik folyadék nem ártalmas az élő testek szöveteinek, 1883. Az ember hőtermeléséről, A szem hátterének megtekintése erős nagyítással sat.); a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Értsítőben (1879. Adatok a békaszív beidegzésének elméletéhez, A hallásról, 1880. A digitalin hatásáról, különös tekintettel a szívbeidegzésre, 1881. A sötét hősugarak hatásáról a retinabiborra. A szvlökés egyes szakaszainak időarányáról, A szívgyomor összehúzódásának lefolyásáról, A béka szívidegeiről, Vizsgálatok a békasziven a bolygóidegek elfajulása után, 1882. A szív, népszerű előadás, 1883. A szivlökés és cardiogramm, A vastagbélnek Lieberkühn-féle mirigyeiről és váladékának emésztő hatásáról, 1884. A bőr szerepéről a szénsav kiválasztás körül békánál, Hangképző szervünk boncz- és élettana, két népszerű előadás, 1886. Összehasonlító adatok a pankreas emésztés ismeretéhez, 1887. Az ember testhőmérsékéről, Megemlkezés olaszországi utamról, 1891. könyvism. 1893.); Az élettan hajdan és most, az Acta reg. scient. universitatis Claudiopolit. Franc-Josephinae-ban (1882. A mai élettan alapelvei, 1890. Hazai egyetemi orvosi oktatásunk, rectori székfoglaló, 1891. Az 1889-90. egyetemi tanév története); az Ungarisches Archiv für Medicinben (I. 1892. Die Belegzellen der Magenschleimhaut bilden ausser der Säure auch das Pepsin, Die Darmschleimhaut der Gänse während der Verdauung); az Értekezések a II-ik nemzetközi madártani congressus osztályairól cz. munkában (1891. Beiträge zur Kenntniss der Verdauung der Vögel, insbesondere der Gänse); a kir. m. természettudom. társulat Emlékkönyvében (192. A madarak emésztéséről); a M. Orvosi Archivumban (I. 1891. A gyomor fedősejtjei a sósavon kívül a pepsint is készítik, III. 1894. Vizsgálatok a gyomoremésztés köréből. 1895. Élettani vizsgálatok a VIII. nemzetközi közegészségi és demographiai congressus távevező versenyén résztvett négy egyénen); a Mathem. és term. tud. Értesítőben (1890. Az enyv emésztődéséről, XI. 1893. Az izommunka befolyása a phosphorsav kiválasztására, XIII. Adatok a pepsinemésztéshez); az Akadémiai Értesítőben (1893. Az izom-munka befolyása a phosphorsav kiválasztásra, Olsavszky Viktorral együtt, 1894. Vizsgálatok a pepsinemésztés köréből, székfoglaló, 1895. Adatok a pepsin-emésztéshez, székfoglaló, kivonat); a Chemiai Folyóiratban (I. 1895. A proteinszerű anyagok synthesise), a Bibliothek der gesammt. medic. Wissenschaftenben (1896. Über Stoffwechsel-Untersuchungen); a Pallas nagy Lexikonában több élettani czikke jelent meg. Czikkeit egész terjedelemben vagy kivonatban németül is közölte a Zeitschrift für Biologie (1874.), a Virchow Archivja (1874.), az Archiv für Ophthalmologie (1875.), a Centralblatt f. d. medic. Wissenschaft (1876., 1881.), az Allgemeine medicinische Centralzeitung (1876.), az Arbeiten aus der physiologischen Anstalt zu Leipzig (1876.), az Archiv f. Anatomie und Physiologie (1877-81., 1883-84.), a Hiss u. Braune, Archiv für Anatomie (1881.), a Centralblatt für Physiologie (1890-93.), a Pflügers Archiv f. d. g. Physiologie (48., 54., 60. k.), az Ungarisches Archiv f. Medicin (III. k.); 1876 óta mint munkatárs közreműködik a Hermann-Schwalbe-féle Jahresberecihte für Fortschritte der Anatomie und Physiologienál. Az intézetéből közreműködése és vezetése alatt kikerült dolgozatok jegyzéke közölve van a m. tudom. akadémia Almanachjában (1892. 145., 1893. 151., 1894. 161., 1895. 170., 1896. 147., 1897. 157., és 1898. 150. l.)
Munkái:
1. Vizsgálatok az emlősök fücsigájáról. Bpest, 1873. Három táblával. (Értekezések a term. tud. köréből III. 14.)
2. A színérzésről indirect látás mellett. U. ott, 1875. Öt ábrával (Értekezések a term. tud. kör. VI. 7. Németül a Graefe Archiv für Ophthalmologieja XXI. k. és különny.)
3. A szem fénytörő közegeinek hősugár-átbocsátó képességéről. U. ott, 1878. (Értek. a term. t. kör. VIII. 14.)
4. A látásról. U. ott, 1878. (Népszerű természettudományi előadások Gyűjteménye II. 10.)
5. Az emberélettan tankönyve. I. rész: általános élettan, 1. Az erőforgalom élettana, 116 ábrával; II. rész: különös élettan, 2. Az anyagforgalom lettana és 3. Az egyénforgalom élettana, 112 ábrával. U. ott, 1888. (2. áltoldozott kiadás. U. ott, 1892.)
6. Az emberi hang és beszéd. U. ott, 1887. (Népszerű természettud. előadások Gyűjteménye X. 59.)
7. Az enyv, mint tápanyag. U. ott, 1890. (Értek. a term. tud. kör. XX. 3.)
8. Emlékbeszéd Jendrássik Jenő r. tagról. Ugyanott, 1892. (Emlékbeszédek VII. 4.)
9. Az érzékszervek élettana. U. ott, 1896. (A természettudományi társulat könyvkiadó vállalata I. Ism. Bud. Szemle LXXXIX., XCII.)
10. Emlékbeszéd Ludwig Károly Frigyes Vilmos felett. U. ott, 1898. (Emlékbeszédek IX. 4.)
Szerkesztette az erdélyi Múzeum-egylet orvos-természettudományi Értesítőjének orvosi szakfüzeteit 1883-tól 1888-ig Kolozsvárt; a M. Orvosi Archivum (Budapest) és az Ungarisches Archiv für Medicin (Wiesbaden) egyik szerkesztője 1891 óta.
Szinnyei Könyvészete.
Daday Jenő, A magyar állattani irodalom ismertetése. Budapest, 1882-91. I., II.
M. Könyvészet 1887-1888., 1890., 1892., 1896.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 643. l. (Antal János).
Hőgyes Endre, Emlékkönyv. Bpest, 1896. 404., 713. l.