főgymnasiumi tanár, szül. 1843. febr. 14. Váczon (Pestm.); gymnasium négy osztlyát szülővárosában, az V. és VI. Esztergomban végezte; ekkor az esztergomi főegyházmegyei papság sorába vétetett föl és egy évnek az Emericanumban eltöltése után, a VII és VIII. osztályt Nagyszombatban, a theologiát Esztergomban végezte. Az esztergomi új papnevelőintézetnek 1865. okt. 8. megnyitása alkalmából a növendékpapság akadémiai ünnepélyén: Az apostoli fejedelmeknek a tan- és nevelésügy körül kifejtett érdemeiről értekezett. 1866. júl 25. fölszenteltetett. Segédlelkész volt Nagy-Maroson, 1867. szept. 2. Ipolyságon és Esztergomban, 1870. okt. 14. óta nagyszombati főgymnasiumi tanár; 1889. júl. 23. u. ott convictusi alkormányzó; 1890. máj. 11. szentszéki ülnökké neveztetett ki.
Számos czikket, könyvismertetést stb. írt a hírlapokba és folyóiratokba; nevezetesebbek a Kath. Néplapban (1866. I. A magyar szent korona és a király koronázása), a Pesti Hirnökben (1867. 105. sz. Politikai eszmék keresztény szemontból, 1867-68. Honti hangok I-XI.), a Religióban (1869. A kath. egyház Amerikában), a M. Államban (1870. 26. sz. A szabadelvűek elvtelensége, 59. sz. Az esztergomi kath. elemi iskolaügyhöz, 146. sz. A kath. autonomia társadalmi szempontból, 170. sz. Az esztergomi kath. főelemi iskolák helyzete a városi hatósággal szemben), az István bácsi Naptárában (Majer István, Vácz, 1873. Nagyszombat, 1875. A népnevelés és iskolaügy az 1873. bécsi világkiállításon, 1877. Az iskolai vallásoktatásról, Máriaintézet Budapesten, Deák Ferencz, 1885. A meggazdagodni vágyás ördöge, Cziráky János, 1886. A divat és fényűzés, Az Amerikába készülő magyaroknak, József főherczeg és családja, Hős Szondi György emléke.)
Munkái:
1. Udalrik, a pápai zuáv. Történeti regény 1860-ból, Bresciani után magyarította. Esztergom, 1865. (Zathureczky Gyulával együtt.)
2. Árpádházi szent Erzsébet élete. Irta Stolcz Albán. A szerző engedelmével eszközlött fordítás. Eger, 1867. (Zádori Jánossal. Ism. M. Sion).
3. Az egyház a szabadság légkörében. Esztergom, 1868. (Korkérdések VII.)
4. A divatos nevelés következményei Dr. Hagelücken Fr. A. után ford. U. ott, 1869. (Korkérdések XII.)
5. Madách Imrének »Az ember tragédiája« cz. drámai költeményéről. Nagyszombat, 1877. (Különny. a nagyszombati érseki főgymnasium Értesítőjéből.)
6. Czuczor Gergely. Irodalomtörténeti tanulmány. Pozsony, 1884. (M. Helikon 31. füz.)
7. Pályám emlékei. Nagyszombat, 1884. (Értekezések és széptani dolgozatok. Ism. Irodalmi Szemle 1885. 2. sz.)
8. Pázmány Péter élete. Pozsony. 1884. (M. Helikon. Jeles államférfiak 41. füz.)
9. Dr. Majer István v. püspök, a félszázados író. 1835-1885. Életrajzi vázlat. Kiadta Lonkay Antal. Bpest, 1885.
10. Simor János bibornok, érsek, Magyarország herczegprimásának élete és működése. Félszázados papi jubileuma alkalmából. Pozsony, Budapest, 1886. (Kortársaink 16-20. Ismerteti Religio II. 38-ik sz.)
11. Simor János Magyarország bibornok herczeg-primása. Ötven év apostolkodása hitben, szeretetben, jótékonyságban. Jubileumi emlék. Ugyanott, 1886. (Németül. U. ott, 1886.)
12. Vázlatok Haynald Lajos bíbornok érsek életéből. 1816-1889. Ugyanott, 1889. (M. Sion Őrei IV. köt. Ism. Irod. Szemle.)
13. Emlékezés Simor János bíbornokra. Nagyszombat, 1891. (Ism. Religio II. 5. sz.)
Szerkesztette a Korkérdések 12 füzetét 1868-69-ben Esztergomban és szerkeszti 1871 óta az István bácsi által alapított Naptárt és 1886-ban megindította Pozsonyban a Magyar Sion Őrei cz. életrajzi vállalatát.
Nevét ujabban Kőhalmi K. Józsefnek és Kőhalmi Klimstein Józsefnek írja.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka, Nagyszombat, 1893. 241. l.