gépész, K. József, Bács-Bodrogmegye táblabirája és Zlinszky Anna fia, szül. 1795. decz. 24. 25. közti éjjel Baján (Bácsm.) nemes családból (előde K. Lipót 1727. máj. 13. nyert magyar nemességet). A mint Pesten az egyetemi tanulmányokat elvégezte, katona lett, de csakhamar mint fiatal tiszt megsebesülvén, kénytelen lőn a katonai pályáról lelépni. Kora árvasága azt a keserű gyümölcsöt érlelé számára, hogy mikorra nagykorú lett, nem igen volt mit átvennie a szülői vagyonból, melynek nagyobb részét elnyelték az örökléssel járó adósságok. Beállott tehát gazdasági tisztnek, majd megyei esküdt lett Bács-megyében; végre összeszedvén vagyona maradékát, nejével és gyermekeivel felment Bécsbe, hol a képzőművészeti akadémiát látogatta s fejstőnek képezte ki magát. De a festészet soha sem tudta tulajdonképeni szenvedélyétől, a találmányok és a géptani kutatások teréről, elvonni. Saját állítása szerint 1835-ben lépett föl először gépész eszméivel, melyeket tervben egy akkori nagy tekintélyű hazánkfiának ajánlott fel, de hidegen fogadták. A felajánlott tervek közt volt az a hires betűszedő gép is, melyről egy országgyűlés közönsége sokat és lelkesen beszélt, sőt pénzt is adtak össze szép számmal, de nem annyit, a mennyi elég lett volna egy ilyen világ-érdekű eszme teljes életbe léptetésére. Hiába állította ki 1839-40-ben Pesten közszemlére; a felsegélésére szerkesztett Kliegl-könyv (Pest, 1842. Két kötet) sem hozta meg a kellő segélyt. Buvárhajó tervet is mutatott be ugyanazon főúrnak 1835-ben, mely a víz alatt járhat, de elutasítaték túlcsigázott képzelődéseivel. Ugyanazon évben Bádon (Nyitram.) Zichy grófnál, kit családostól lefestett és kinek házánál nagyon szivesen látott vendég volt, számoló gépet talált fel (amelyet állítólag később Francziaországban is föltalált egy valaki, a kinek testvére látta Bábon a Klieglét). Később a vasutakra fordította figyelmét és olyan terve volt, mely szerint csak egy sín kellene a vaspályára; volt más terve is, mely a roppant költségekkel járó talajegyengetést fölöslegessé tenné, mert olyan szerkezetű mozdonyt gondolt ki, mely le hegynek 1:4-hezi meredekségben is képes bármely ponton egy pillanatban megállani: még olyan vasútat is tervezett, melynek mozdonya magával vinné a sineket. K., a kinek gépeit elárverezték, a szabadságharcz utáni szomorú időkben elfeledve s nyomorban élte agg napjait. Mivel pedig azon keserű tapasztalással őszült meg a jó öreg, hogy nagyobbszerű eszméit nincs a ki életbe léptesse, 1856-ban olyan gépet talált ki, melyet ő saját szegénységéből is ki bírt állítani. Ez egy kisded szekrényke zongorára illesztve, melyben oly gépezet rajlik és úgy van a zongorával összeköttetésbe hozva, hogy a mint játszik azon valaki, minden legkisebb érintést híven feljegyez a gép a benne forgó s ezen használatra készített papirra. (Ezen gép később a m. n. múzeumba került.) Őt is elérte az a sors, a mi a legtöbb föltalálót eléri; Pesten a József- és nagy-tér közötti Cziráky-ház harmadik emeletén, kisded hónapos szobában húzta meg magát és nyomorban élt tovább, mígnem a halál 1870. jan. 7. véget vetett nyomárának.
Czikkei a Hoművészben (1840. 24., 25. sz. Programmja egy típographiai gyorsszedő és szétrakó gépnek); a Társalkodóban (1840. 22., 23. sz. A gyors betűszedő és betűosztó műszer ügyében); a Pesti Hirlapban (1841. 36. sz. Nyilatkozata), a Regélő Pesti Divatlapban (1842. 28. sz. K. tudósítása, Pozsony, márcz. 7., 33. sz. A könyvnyomtatási földabroszok, Pozsony, ápr. 10., 1841., 69. sz. K. levele Tóth Gáspárhoz, Pozsony nyárutó 10., 1844. 24., 25. sz. K. tudósítása); a M. Gazdaságban (1859. 26. sz. Aratógép gyalog- és vonóerőre.)
Munkája: Figyelmeztetés az új egysín rendű vaspályára, mely a mostani költségek felével építtethetik, és melyen hegyen, völgyön és legkisebb kanyarulatokban járhatni, párhuzamba véve a ostani rendszerrel. Kiadja... annak feltalálója. Pest, 1848.
Magyar tudós társaság Évkönyvei V. 1838-1840. Buda, 1842. 41. l.
Pesti Hirlap 1841. 28., 48., 51., 1843. 252. sz.
Világ 1842. 55., 63. sz.
Sonntagsblätter, Wien, 1844. 39. sz.
Életképek 1845. II. 25. sz. (K. vaspályája, Ney).
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai, Pozsony, 1846. 126. l.
Jelenkor 1847. 63. sz.
1856: Pest-Ofner Sonntagsblatt 219. sz., Blätter für Musik von Zellner. Wien, 78. sz., Presse Wien 449. sz., Wiener Modespiegel 224. sz., Olmützer Allg. Anzeiger 154. sz.
Vasárnapi Ujság 1857 5. sz. arczk. (Dienes Lajos), 11., 14. sz. (Hangjegyző-gépe), 1860. 3. sz. (K. aratógépe), 1862. 4. sz. (K. és gépei).
Magyarország és a Nagyvilág 1870. 8. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.