Kezdőlap

Klezsó József,

a központi papnevelő tanulmányi felügyelője; szül. 1820-ban Nyitrán, hol a gymnasiumot végezte; a bölcseletet mint esztergommegyei növendékpap 1840-től Nagyszombatban, a theologiát Pesten hallgatta. 1848. jún. 21. miséspappá szenteltetett föl. 1849 elején Pestre került lelkésznek és a Családi Lapokat szerkesztette; erről 1854-ben lemondván, a Religiónál (ápr.-aug.) foglalt el segédszerkesztői állást; azon év aug. egészségének gyengülése miatt ezen állásáról is lemondott és 1855-ben a pesti központi papnevelő tanulmányi felügyelője lett. Meghalt 1860. ápr. 2. Pesten.

Czikkei, beszélyei s költeményei a Munkálatokban (1845 A fölvilágosítandók hitbeli oktatásáról, Bende Józseffel együtt, 1846. költ., 1847. Élet- és jellemképek, Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetése, A kath. tanok hathatósan elősegítik a gazdasági tudományt és költ., 1855. Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből); a Religio és Nevelésben (1848. I. A behamvazás értelme a katholikusoknál); a Kath. Iskolai Lapban (1849. Egy pár szó a falusi iskolákról, A két testvér); a Religióban (1850. I. Töredék-gondolatok az egyházálladalmi viszonyokról, II. Még egy pár szó a magyarországiak házasodása ügyében, Episcopatus, Néhány szó a szent gyónásról, 1851. I. A polgári házasságról 1854. Az orvostudományi közoktatás ügyében, Uj kilátások a theologiai oktatás körüli reformra a párisi egyetemnél, A legújabb francziaországi zsinatok, Széttekintés, 1859. Mozgalom a bölcsészet terén); Danielik Emlékkönyvében (Eger, 1852. Történeti visszapillantás magyarországi szent Erzsébet születése és eljegyeztetésére); a Családi Lapokban (1852. Reményeink, Történeti töredék az arabok hódításaiból, Szerényke emlények a magyar dicsőség korából, Augusztus 20. hazánkban, Történeti rajzok sz. Erzsébet életéből és korából, Ninive rommaradványai, Socrates halála, 1853. Tanácsadás az anyáknak a szív első nevelését illetőleg, A szent korona, 1857. A börtön menyasszonya tört. rajz, Nendtvich Károly úrnak, ezeken kívül könyvismertetéseket és apróbb czikkeket írt.). Hátrahagyott munkáiból az István bácsi Naptárában (1863. Szent Márton életrajza.) Az egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Szerkesztette a Családi Lapokat 1852. árp. 12-től 1853. decz. 31-ig és 1855. okt. 1-től 1857. decz. 31-ig Pesten.

Kéziratban: Életemből 50 év cz. visszaemlékezéseit 1883-ban rendezte sajtó alá; megjelenéséről nincsen tudomásom.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 259. l.

Budapesti Hirlap 1860. 79. szám. (Nekr.)

Egyetemes M. Encyclopaedia X. 1872. 155. l.

Zilliger, Egyházi Irók Csarnoka 239. l.