ipariskolai tanár, K. Mátyás czipészmester és Wurm Francziska fia, szül. 1858. ápr. 30. Pesten; öt éves korában magyar szóra adták szülei Valkóra (Pestm.); egy év mulva visszakerülvén a szülei házhoz, teljesen elfelejtette német anyanyelvét. Az elemi iskola elvégeztével atyja czipészmesterségre fogta s az inasiskolába járt két évig. Török Sándor, országgyűlési képviselő rávette K. atyját, hogy a fiút tovább taníttassa; így került 1871-ben a zerge-utczai főreáliskolába, melynek hat osztályát elvégezte; súlyos szembaja miatt azonban a főreáliskolát abban kellett hagynia. 1876-ban átlépett a kir. kath. tanítóképzőbe. 1879. ápr. 1. mint 3. éves tanulót felvették Bécsbe katonának, honnét azonban még azon év szept. hazakerült és elfoglalta állását a Seltenreich-féle felsőbb leányiskolában, a hol három évig működött. Ez idő alatt 1880-ban megszerezte a tornatanítói, 1881-ben pedig a tanítói oklevelet. 1882-ben átlépett a főváros szolgálatába; 1885-ben kinevezték rendes tanítónak; 1886 óta az ipariskolánál is működik, a hol a rajzot és a decorativ festészetet tanítja. Az 1896. ezredéves országos kiállítás juryjében szakértő volt a rajzoktatási szakcsoportban; 1888-91-ig a Keleti Vilmos-féle leányiskolában a rajzot tanította; 1896 óta a magyar tanítók kaszinójának egyik igazgatója.
Czikkei a Korunk cz. szépirodalmi hetilapban (rendes munkatárs, 1884), az Orient és Occidentben (1893. dalok), a M. Gépiparban (1894. A gépészettörténet dióhéjban, pályadíjat nyet tárcza stb., 1895. rajz), a Nemzeti Hirlapban (1895. dalok); száznál több dalát megzenésítették Vavrinecz Mór, Lányi Géza s Bodó Alajos. 1887-ben lefordította Roquette Ottó, A holtak tava cz. melodrámáját, melyet Vavrinecz Mór által megzenésítve a budai zeneakadémia azon év nov. 19. előadott a vigadóban.
Kéziratban: A szolgalegény, ered. népszínmű dalokkal három felv. (a népszínháznál); Leányszöktetés, bozóhat három felv.; A napraforgó, ered. népszínmű dalokkal három felv., zenéje Lányi Gézától, 1897. decz. 26. benyújtotta a népszínházhoz.
Önéletrajzi adatok.