ág. ev. iskola-rektor, szül. 1673-ban Nagy-Lomniczon (Szepesm.), hol atyja K. Mihály lelkész volt. Szüleivel együtt már kora gyermekségében sok nyomorúságot szenvedett; 1674. aug. 3. atyja házát a vallásüldözők megtámadták, kirabolták és a családot elűzték; a később szabadságát visszanyert atyja tanította 12 éves koráig, midőn atyja elhalt és anyja 1687-ben Sziléziába vándorolt ki nővéréhez Zendenbe; K. itt nevelkedett azután Allmer Pál lelkész felügyelete alatt. 1688-ban a vittenbergai városi iskolában folytatta tanulását; 1691. aug. 7. a torgaui iskolába ment, hol szintén három évig tanult. 1693. ápr. 19. a vittenbergai egyetemen a theologiát hallgatta Deutschmann, Löscher és Neumann tanároktól. Miután szegénysége miatt nem folytathatta tanulmányait, magántanítói állást vállalt egy Wassermann nevű bérlőnél Nichelben, hol másfél évet töltött; 1697-ben Goltz Ezsaiás lelkész fiához került; három évi tanítás után Goltz kivánságára, előbb nyilvánosan megvizsgáltatván, 1700. júl 14-én Frigyes Ágost szász választó-fejedelem és lengyel király által marzahnai s feldheimi helyettes lelkésznek neveztetett ki s okt. 22. ordináltatott; miután tíz évig volt helyettes, Goltz halála után ennek utódaként még 14 évig működött mint rendes lelkész. 1712. okt. 17. a vittenbergai egyetemen Kassai György Mihálynak,a bölcseleti kar adjunktusának dékánsága alatt, magisteri czímet nyert. Mint buzgó lelkész és híveinek jóltevője volt emlékezetes. Meghalt 1725-ben.
Dissertatióit és prédikáczióit nem ismerem.
Klein, Nachrichten II. 194. l.
Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 194. l.