nyug. műszaki tanácsos, előbbinek testvéröcscse, szül. 1829. ápr. 27. Pesten; gymnasiumi tanulmányait szülővárosában végezte, azután az egyetemen bölcseletet hallgatott és ennek befejezése után a mérnöki pályára lépett, hol 1848-ban az előírt szigorlatokat tette le s az akkor alakult magyar hadi akadémiába lépett. Minthogy az akadémia Windischgrätznek a fővároshoz közeledésével felosztott, K. kineveztetett a 102. honvédzászlóaljhoz, hol a fegyverletételig szolgált, mire az osztrák hadseregbe osztatott be. A katonai szolgálatból kiszabadulván a bécsi polytechnikumon a magasépítészetet hallgatta s azután haza kerülvén 1850-ben a még hátralevő szigorlatot a felsőbb mennyiségtanból letette s időközben kisebb mérnöki munkákat is végezvén, okleveles mérnökké avattatott. Ebben az időben a mérnöki téren magánmunkákból megélni nem lehetett és így K. is az akkoriban fennállott budai építészeti igazgatóságnál keresett alkalmazást, hol építész növendékké nevezték ki és szolgálattétel végett a komáromi építészeti hivatalhoz osztották be, hol hat évig szolgálat és 1857-ben segédmérnök lett, a mikor a nagyváradi építészeti igazgatósághoz Wallandt Henrik vizimérnök és igazgatósági főnök mellé került. Később a budai országos építészeti igazgatósághoz és 1867-ben a közmunka- és közlekedési miniszteriumba rendelték be. A miniszterium vízépítészeti osztályának oly hasznos tagja volt, hogy a miniszter 1872-ben a vízépítészet terén szerzett tapaszalatainak kibővítése czéljából Németországba s Hollandiába külde ki, különösen a rétöntözés tanulmányozására. Munkája nagy befolyással volt arra, hogy az akkori kereskedelmi miniszter hazánkban is életbe léptette a rétöntözést. Mint administrativ hivatalnok K. kiváló munkásságot fejtett ki a műszaki tanács szervezésében és később annak működésében. Mint műszaki tanácsos 41 évi szolgálat után nyugalomba lépett és a millennium alkalmával a kir. tanácsosi czímet nyerte.
Költeménye van a Zsenge Mutatványokban (Buda, 1843.) Czikkeket írt a Pesti Naplóba, Pester Lloydba s a Budapesti Közlönybe.
Munkája: A hannoveri rétöntözés ismertetése. Bpest, 1874. egy tábla rajzzal. (A közmunka és közlekedési magyar kir. miniszterium kiadványai 11. Ismert. Reform és Bud. Szemle VII. 1875.)
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.