a pesti hazai I. takarékpénztár-egyesület igazgatósági elnöke, K. Pál ügyvéd és Dugonits Katalin fia, szül. 1825. júl. 25. Pesten; középiskoláit és egyetemi jogi tanulmányait szülővárosában végezte; 1843-44-ben Pozsonyban volt mint országgyűlési tudósító. 1844-ben nyert ügyvédi oklevelet és 1848-ig az ügyvédi pályán működött. A márcziusi pesti mozgalmakban tevékeny részt vett; azután Kossuth mellett volt pénzügyminiszteri titkár; mint jó hazafi 1849-ben őrnagyi ranggal Szatmármegye kormánybiztosa lett és közadakozásból egy egész vadászzászlóaljat toborzott és fölfegyverkezett. A szabadságharcz lezajlása után hónapokig bujdosott, míg végre Haynaunak és társainak uralma megszünt. Azután az ügyvédségre tért vissza s főleg mint az urbéri viszonyok alapos ismerője 1872-ig keresett ügyvéd volt. 1858-ban a pesti hazai I. takarékpénztár-egyesület igazgató-választmányának, 1876-ban pedig igazgatóságának tagjává választatott s 1895 óta az egyesület igazgatósági elnöke. A főváros törvényhatóságának egyik legrégibb (1861 óta) bizottsági tagja. Nagy érdeme van a népszínház fölépítése és fejlődésében, a bizottságának tagja s előadója lévén. A városliget újjáalakításában is nagy buzgóságot fejtett ki s az üllői-úti népliget tervezetének egyik kezdeményezője. 1891 végén a magyar egyeslet ügyeinek vezetését bízta rá; több társadalmi egyesület elnöke s igazgatója. 1898. ápr. 21.-én a budapesti belvárosi sas-kör kalaputczai uj házának zárókő letételi ünnepélyén leplezték le azon márvány-emléktáblát, melylyel K.-nek mint a kör elnökének és ezen hajlék megteremtőjének érdemeit tisztelték meg.
Czikkei a Pesti Divatlapban (1845. Életcseppek, 1847. Igazság gyöngyei, Ördög iskolája, egy kép az életből); jogi s politikai czikkeket írt a Pesti Naplóba b Kemény Zsigmond és Királyi Pál szerkesztése idejében névtelenül és népszerű légtünettani jegyzeteket 1875-ben szintén névtelenül.
Munkái:
1. A pesti forradalom története 1848-ban. Adatul politikai életünk erkölcstörténetéhez. (Az absolut irányú kormány megbukásának emlékeül.) Pest, 1848. (Ism, Pesti Divatlap 1848. 16. sz., Egyetértés 1895. 73. sz.)
2. Az austriai új büntetőtörvén y. A büntetési illetőséggel és sajtórendtartással bővítve. U. ott, 1853.
3. Az ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország-, Szerbvajdaság és a temesi bánság számára. U. ott, 1853.
4. Az austriai közönséges polgári törvény betűrendben. Kézikönyvül birák és ügyvédek számára. U. ott, 1853.
5. Törvénykezelési rendeletek gyűjteménye. Kézikönyvül birák és ügyvédek számára 1848-1858. Két kötet, 3 füzetben. (Nagy Károlylyal együtt.)
6. Indítvány az 1870. 101. t.-czikk módosítása iránt és ugyanezen ügyben Válasz. Bpest, 1874-75. (Két röpirat.)
Petrik Bibliogr.
Ország-Világ 1891. 52. sz. arczk. (Gracza György).
Nemzeti Hirlap 1891. 93. sz. arczk.
Budapest 1891. 286. sz. arczk.
Képes Ujság 1893. február 26. sz.
Budapesti Hirlap 1898. 111. sz.