r. kath. plébános, szül. 1820-ban Domoszlón (Hevesm.); hittudományi tanfolyam elvégzése után egy ideig az egyházmegyei irodában mint segéd-hivatalnok működött. 1842-ben rendeltetett fel áldozópapnak és Bodonyba, majd Gyöngyösre küldte az egri egyházmegyei kormány. Utóbb a főszékesegyház hitszónokat lett. Az 1848. mozgalmas időkben hazafias beszédekkel inté hallgatóit a haza védelmére. Ezért Kufsteinba küldték, hol mint politikai fogoly volt elzárva. Innét kiszabadulva, előbb siroki (Hevesm.) plébános, később alesperes, majd szihalmi plébános lett.
Czikkei a Religióban és Egerben (Az igazság tükre, allegoria, Egyházi szónokok Pesten, Orosz viszonyok, A Kaukázus népei, Emlékbeszéd Kiss János sírkövének felállítási ünnepélyén, Emlékbeszéd a káponai honvédemlék felszentelési ünnepélyén.
Munkái:
1. Egyházi beszéd Kőváry János aranymiséjére. Eger, 1867.
2. Irányeszmék az egyházi szónoklathoz. Jutalmazott pályamű. Kiadta az egri egyházmegyei irodalmi egylet. U. ott, 1879.
Kiszlingstein Könyvészete.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 136. lap.
Schematismus Agriensis 1895.