r. k. alesperes-lelkész, szül. 1842. ápr. 2. J.-Fénszarun; tanulói pályáját Pesten kezdette s miután négy reálosztályt elvégzett, a gymnasiumba ment, majd az egri egyházmegyébe vétetett fel és a bölcseleti s theologiai tanfolyamot Egerben hallgatta. 1868-ban, felszenteltetése után viszneki, később püspökladányi, végül török-szentmiklósi lelkész lett. Kilencz évi káplánkodás után a megye főpásztora Nádudvarra nevezte ki, mely javadalmat 1889-ben a vallásalap kegyurasága alá tartozó püspökladányi plébániával cserélte fel, hol 1895. ápr. 4. meghalt. Hogy mily köztiszteletben állott, bizonyítja azon körülmény, hogy a jobbára ev. ref. vallású nádudvariak 1883-ban Hajdúmegye bizottsági tagjává választották.
Beszélye s czikkei a Kath. Néplapban (1868. A falu leánya, beszély), a Népiskolában (1873. Az iskolai takarékpénztárakról), az Egri Egyházm. Közlönyben (1877. Adatok egyházmegyénk multjából, 1881. Adatok a jász- és nagykún községeknek egyházi történetéhez a XVII. század végéről, 1889. A nádudvari plébánosok névsora), a Történelmi Tárban (1878. A püspökladányi Rákóczi-harang, 1882. Egy török levél), a Nagy-Kúnságban (1888. Volt-e szeretetház-zárda Karczagon), az Adatok az egri egyházmegye történetéhez (1888. II. Balmazújváros régi neve); ezeken kívül a magyar orvosok- és természetvizsgálók 1882-ben Debreczenben tartott XXII. nagy gyűlése alkalmából a Varga Géza által kiadott Hajdumegye leírása cz. műben 12 hajdumegyei község történetét közölte.
Munkái:
1. Szent-Ágota csárda története. Debreczen, 1879. (Különnyomat a Karczag és Vidéke 1878. 12. és 13. számából.)
2. A nádudvari csata. Debreczen, 1878. (Különnyomat a Debreczeni Ellenőrből.)
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 135. l.
Századok 1895. (A m. tört. társulat Évkönyve 127. l.) és gyászjelentés.