kiváló költő, a magyar tudom. akadémia rendes tagja, K. Mihály Győr vármegye főbirája és Sándorfy Anna fia, K. Sándor költőnek legifjabb testvére, szül. 1788. febr. 5. Téten (Győrm.); anyja a szülés következtében másnap meghalt és a fiú tíz évvel idősebb testvérnénje, Teréz, gondozása alá került, kihez állandó szeretettel és hálával viseltetett. 1799-ben Győrbe ment a benczések gymnasiumába, hol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta tanulását és a heves, daczos fiú egyszer dorgáló tanára elé dobta tintatartóját; ezért megbuktatták. A szigorú apa ekkor, kinek már három testvére hadi pályára lépett, kivette az iskolából és a Győrött épen megnyilt katonai nevelőintézetbe adta. Innen egy év mulva 1804-ben Pestre ment, hol okt. 1. mint kadét katonának állott. 1805. szept. 1. zászlótartó lett; küzdött a Napoleon elleni csatákban és részt vett a Caldieronál kivívott győzelemben. 1806-ban a Szerémségben határőrzésre volt kirendelve. 1809 febr. 16. alhadnagygyá mozdíttatván elő, ezredével Jellachich hadosztályánál Münchenben volt; máj. 25. Leobennél harczolt és fogságba került; de szerencsésen megszökött, hadosztályához visszamenekült és még azon év aug. 23. főhadnagygyá léptették elő. 1810-ben sűrűen társalkodott Szemerével, kivel 1805-ben Miskolczon kötött volt barátságot, Horvát Istvánnal és Vitkovicscsal, kiknek egy kötet versét is bemutatta. Ekkor beleszeretett Heppler Katalinba, egy elszegényedett özvegy-asszony leányába; hogy elvehesse, ki akart lépni a hadseregből; de a szigorú apa mindezt ellenezte. K. daczból 1811. aug. 15. a szolgálatból kilépett s hazament Tétre; de a felbőszült apa tudni sem akart róla. A kétségbe esett ifjú ekkor nevelő testvérénél Trézsinél keresett menedéket, ki már ekkor férjével Farkas Gábor nyug. kapitánynyal Vönöczkön lakott. Itt töltött néhány nyugalmas hónapot, gyakorolta magát a rajzban s a költészetben. 1812. febr. elhagyta Vönöczköt és Bécsbe készült, hogy a festészetben kiképezze magát. Atyja nagykorú fiának szabad rendelkezésére bocsátotta Zalamegyében fekvő anyai jószágrészét; ezt a Sümegen lakó Boldizsár bátyjának elzálogosította s még egyszer Pestre fordult, hol Hepplernétől megtudta, hogy Katalin férhez ment. Midőn Bécsbe ért, fájdalmát könnyelmű dobzódásba ölte. Tanulmányait a művészeti akadémián pénzzavarai nehezítették és négy hónap mulva már azon gondolkozott, hogy Oroszországba megy, hol a festészetből remélt megélhetnei. Pozsonyba ment és két hónap mulva ismét vissza Bécsbe. Szorgalmasan dolgozott, hogy megélhessen, és különösen arczképfestésre adta magát, majd a rézmetszést is megtanulta. Végre adósságai felszaporodtak és Bécsben maradását lehetetlenné tették. Negyedfél év bécsi tartózkodás után, hol Körner Tivadar és Pichler Karolina német írókkal is megismerkedett, Olaszországba ment; gyalog utazott és ecsete után élt. 1816 nyarán már ismét Bécsben volt. Megtörve végre bányatársaitól, honvágytól zaklatva 1817-ben Pozsonyba jött; itt Ballus Pál barátja segítette; Farkasné közbenjárásához folyamodott; bátyja Sándor Győrbe hozta le s is közbenjárt atyjánál; de a kibékítés sikertelen maradt. Atyja úgy nyilatkozott, hogy míg szolgálatba nem lép vagy meg nem házasodik, maga elé nem bocsátja; némi segedelmet azonban Farkasné útján adott neki, Pestre ment tehát, hol barátai tárt karokkal fogadták; a nemzeti múzeum képtár-őrévé akarták tenni, de a nádor nem nevezte ki állhatatlan természete miatt. Egy becsületes vargánál fogadott szállást a Magyar-utczában s tájképeket festett aquarellben. Néha képei jól keltek, de többször gazdástul együtt titkon nyomorgott. Pénzsegélyt nem fogadott el barátaitól, azért kölcsön adták neki a pénzt s megvették képeit. A festészetben azonban nem volt eléggé művész; ezt végre ő is belátta s Stáhly tanárnál anatomiát tanult. E közben atyja 1818-ban megírta végrendeletét és kitagadta fiát, a ki ekkor jött Győrbe, hogy atyjával a kibékülést újra megkisértse; minden közbenjárás hiába volt, atyja nem bocsátotta maga elé. Pesten is inkább költő volt, mint festő; 1820 elején már 16 kész színdarabja volt. Eder György Fejérvárott játszó színtársulatának híre elhatott Pestre is; K. A tatárok-at előadásra átadta neki s a darab 1819. ápri. 18. ott nagy hatással színre került. Brunszvik Ferencz gróf, a pesti városi színház haszonbérlője, meghívta a társaságot Pestre s máj. 3. itt is az ő darabjával nyitották meg előadásaikat. Ezután színművei egymásután kerültek színre. Az ekkép nyert díszes erköclsi állással javult anyagi állapota is. Előadott drámáit K. nyomban ki is adta s egy példányuk Bécsben Gaal György kezébe került, a ki az első három megjelent darabját lefordította. Ekkor megismerkedett Helmeczyvel és az ő révén a nyelvújítással; olvasta Kazinczy munkáit és egyike lett leghívebb követőinek. Barátai óvták őt a sebtiben való sokat írástól és ő már most lassabban haladt alkotásaiban és régibb darabjait is részben átdolgozta. E pálya közepén megakasztotta őt az Aurora megalapítása; ez elvonta a színműírás teréről, melyre rendeltetve volt. A kor jelesei s az ifjabb nemzedék is K. ez új szépirodalmi közlönye köré gyűlt; Sándor bátyja a regéiért nyert Marczibányi-jutalmat ajánlotta föl és Horváth István izgatásaira más hazafiak is elégséges összeget tettek össze a vállalathoz, mely 1822-ben indult meg. Ezért 1826-ban a Marczibányi-intézet a nagy jutalmat is neki ítélte oda. A hosszas szenvedéseket és inséget jobb sors váltotta fel; ehhez járult még, hogy soha meg nem békült, de testvérei által mégis némileg lecsillapított atyjának évenként küldött segedelme s ennek halálával 1826 óta téti jószága őt kedvező állapotba helyezzék, bár ismételt megcsalatások, jótékonysága, melylyel épen méltatlanok gyakran visszaéltek, élvezni szeretése, a gazdálkodásban való gondatlansága s végre becses képtárának költségei mellett koronként pénzbeli zavarok sem hiányoztak. De becsülésre méltó jellemét semmi szenny nemérte s ragyogó munkássága országos tisztelettel vette körül. A festészettel ekkor sem hagyott fel, de abból nem szerzett vagyont, egyedül gyönyörűségére űzte. 1826-ban K. Löffler orvosnál lakott és a költő utolsó szerelme az orvos leánya Nina volt; de a zsidó lány nem akart kitérni s a szeretők nem lettek egymáséi. K. már ekkor az új irodalom feje s vezére volt; az irodalom központja is nem többé Széphalom, hanem Pest lett. A vezér és társainak emlékét őrzi az Aurora-kör elnevezés. 1826 végén kritikai lapot akart kiadni, mely azonban csak halála után Bajza szerkesztésében létesült, 1828-ban megismerkedett Széchenyivel és a nagy államférfi eszméi s törekvései mély hatással voltak reá. Midőn Kulcsár 1828-ban meghalt, K. Széchenyivel együtt egy új politikai lapot tervezett, a Jelenkort és 1829 végén az engedély kiadásáért a helytartótanácshoz fordult. 1830-ban alakította meg Széchenyi a magyar gazdasági egyesületet, melynek titkárai Döbrentey és K. lettek. 1829 végén betegeskedni kezdett, de a kövekező év tavaszán egyészsége kissé jobbra fordult; ekkor azonban tüdőbaj lepte meg. Midőn látszólag lábadozott, aug. Győrbe vitte magát szeretett Trézsijéhez, a ki szintén nagy beteg volt; egy-két hét mulva ismét Pestre vitték. Itthon baja súlyosbodott, de azért szervezte a Jelenkor szerkesztőségét s dolgozott Csák Mátéján. Ekkor tudatták vele Trézsijének okt. 23. történt halálát és ez végkép megtörte. A magyar tudom. akadémia épen 1830. nov. 17. megalakult Pozsonyban és a nyelvtudományi osztályba őt választották meg helybeli első rendes tagnak. Ennek hirét már nem vehette, mert nov. 21. vasárnap délután harmadfél órakor váczi-utczai lakásán (a Kappel-házban, hol később Heckenast könyvárus boltja volt) meghalt. Bars és Bereg vármegyék táblabírája is volt. A m. tudom. akadémiában 1833. ápr. 22-én Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet. Emlékezetére alakult 1836-ban a Kisfaludy-társaság, mely mindig halála utáni vasárnap tartja közgyűlését és 1869. febr. 14. ünnepelte K. első fellépésének félszázados emlékezetét. A győrmegyei K. szoborbizottság 1888. febr. 5. születésének százéves évfordulóját ülte meg és 1892. okt. 2. szobrának leleplezése alkalmából tartott ünnepélyt; jelen voltak a m. tudom. akadémia, a K.-társaság és Petőfi-társaság részéről Jókai s többen.
Költeményei, színművei, elbeszélései s egyéb czikkei a Szépliteraturai Ajándékban (1821. költemények, Rikkancs); a Hasznos Mulatságokban (1821. I. A hazafi); az Aurórában (1822. Nelzor és Amida, Az élet korai, Élet és halál, Élet és phantasia és költ., 1823. Szilágyi Mihály szabadulása, hazai dráma, Pálma és cziprus, párbeszéd, Tollagi Jónás viszontagságai. Barátság és szerelem és költ., 1824 Mit csinál a gólya?, Sulyosdi Simon, Viszontlátás, Különféle és költ., 1825. Sok baj semmiért, Tihamér, Andor és Inczi. hamis pathosz és költ., 1826. Mátyás deák, vígj. egy felv. először a budai szinházban 1835. júl. 19., Bajjal ment vígan jött. A fehér köpenyeg és költ., 1827. A vígjáték, vígj. egy felv., először Ungvárt 1830. jún. 13., Budán 1833. nov. 10., 1834. aug. 10., Nagyváradon 1835. júl. 16., Debreczenben szept. 20., Pesten 1837. nov. 18., A betegek, vígjáték egy felv. Budán 1835. szept. 4., Tollagi Jónás mint házas és költ., 1828. Kénytelen jószivűség, vígj. egy felv., Hűség próbája, vígj. egy felv. Budán 1834. január 13., Debreczenben 1835. nov. 1., és költ., 1829. Áltudósok, vígj. egy felv., Nem mehet ki a szobából, vígj. egy felv. Budán 1834. február 20., régi szokás megmarad. Gaal György neve alatt és költ., 1830. Három egyszerre, vígj. egy felv. először Kassán 1829. decz. 20., Debreczenben 1832 decz. 16., 1836. jan. 1., Budán 1833. nov. 10., 1834. aug. 24., Pesten 1839. febr. 22., decz. 13., 1880. febr. 6. és költ., 1831. költ.); az Élet és Literaturában (II. 1827. A leányőrző, vígj. három felv. először Kassán 1830. nov. 18., Budán máj. 12., Pesten 1842. szept. 13.); A Koszorúban (1828. Szeget szeggel, először Kassán 1830. február 5., 1835. ápr. 27., Debreczenben szept. 16., Miskolczon 1832. márcz. 4., Sárospatakon júl. 20., Nagyváradon 1835. jún. 1. és költ.); a Muzarionban (IV. 1829. Hős Fercsi); az Uraniában (1829. költ.); a Felsőmagyarországi Minervában (1830. Népdalok); a Kritikai Lapokban (1831., 1834. Xeniák).
Munkái:
1. A tatárok Magyarországban. Egy eredeti hazai költemény öt felv. Irta... 1811. eszt. Pest, 1819. (Először Székesfejérvárt 1819. ápr. 18., Pesten máj. 3., jún. 8., 1820. szept. 28., 1826. szept. 15., Aradon 1823. ápr. 13., Kolozsvárt 1829. febr. 26., Brassón 1830. máj. 8., Kassán nov. 29., Miskolczon 1832. jan. 17.)
2. Ilka vagy Nándor-Fehérvár be-vétele. Eredeti hazai dráma négy felv. Irta... 1819. Buda, (Először Pesten 1819. jún. 16., okt. 5., Brassón 1830. máj. 18., Miskolczon máj. 15., Debreczenben 1831. jan. 28., Budán 1834. júl. 24., Pesten 1843. jan. 1.)
3. Stibor vajda. Eredeti hazai dráma négy felv. Pest, 1820. (Először Pesten 1819. szept. 7., okt. 8., 1820. június 7., Székesfejérvárt 1819. okt. 25., okt. 26., nov. 26., 1822. ápr. 18., Kolozsvárt 1828. nov. 18., Kassán 1829. decz. 19., 1830. febr. 27., Nyéken 1829. aug. 20., Debreczenben 1832. okt. 8., 1835. szept. 19., Budán 1833. szept. 30., 1836. jún. 25., 1837. szept. 13.)
4. Szécsi Mária vagy Murányvár ostromlása. Eredeti hazai dráma négy felv. (Először Pesten 1820. máj. 2., Budán 1836. szept. 26.)
5. A kérők. Eredeti vígjáték három felv. Pest, 1820. máj. 10., 1837. szept. 27., 1880. febr. 6., Székesfejérvárt 1819. okt. 24., 1822. decz. 16., 1823. nov. 20., Balaton-Füreden 1824. júl. 6., 1825. júl., Veszprémben máj, Pozsonyban nov., Nagyváradon 1828. decz. 10., Kassán 1829. nov. 30., Rozsnyón 1830. decz. 6., Miskolczon 1832. jan. 26., Pozsonyban 1833. ápr. 24., Budán 1833. szept. 10., decz. 12., 1834. okt. 9., 1834-35., 1837. febr. 12., Nagyváradon 1835. jún. 2., Debreczenben 1835. aug. 7.)
6. Kemény Simon. Eredeti hazai dráma két felv. Pest, 1820. (Először Pesten 1820. máj. 8., 1824. máj. 21., 1825. nov. 25., 1826. aug. 28., 1827. ápr. 19. és 1848. febr. 5., Székesfejérvárt 1822. jún. 24., 1824. ápr. 27., Szegeden 1823. aug. 24., Balaton-Füreden 1824. júl 6., Nagyváradon 1828. okt. 7., 1829. a vidéken több helyt, Kassán 1830. jan. 21., febr. 13., Brassóban máj. 23., Beregszászon jún. 22., Miskolczon 1832. márczius 8., Budán 1825. jún. 5.; németre fordította Gaal György a Kotzebbue Dramatischer Almanachjában, 1823.)
7. Barátság és nagylelkűség. Eredeti dráma. Pest, 1820.
8. A párt-ütők. Eredeti vígjáték háromfelv. (Először Székesfejérvárt 1819. nov. 23., Pesten 1820. máj. 5., 1837. okt. 24., 1839. jan. 2., 1880. febr. 6., Budán 1833. decz. 16., 1835., 1837. jan. 8.)
9. Mikor pattant nem hittem volna. Eredeti vígjáték egy felv. Pest, 1820.
10. Irene Szomorú játék öt felv. U. ott, 1820. (Bpest, 1878. Olcsó K. 62. U. ott, 1888. Tanulók Olvasó Tára 9., Győr, 1892. Egyetemes Könyvtár 45. Először Székesfejérvárt 1821. jún. 25., 1822. aug. 19., Pécsett jan. 5., Pesten 1824. máj. 25., Kassán 1835. ápr. 11., Pesten 1847. febr. 6., Budapesten 1881. aug. 14.)
11. Theater der Magyaren. Uebersetzt und herausgegeben von G. von Gaal. I. Band. Brünn, 1820. (Die Tartaren in Ungarn. Ilka oder die Einnahme von Griechisch-Weissenburg. Stibor).
12. Aurora. Pest, 1822-31. (halála után folytatta Bajza József u. o. 1832-37.)
13. Stibor. Schauspiel in vier Aufzügen. Aus dem Ungar. von Graf Karl Albert Festetich. Pest, 1823.
14. Jonas Lämmle's Abentheuer aus seinen eigenen Briefen aus dem Ungarischen des Banjamin Szalay, Kaschau, 1827.
15. Kisfaludy Károly minden munkái. Öszveszedte Toldy Ferencz. Buda 1831. Tíz kötet. (I. Versei. II-VI. Színjátékai 1. Stibor vajda, Kemény Simon, Barátság és nagylelkűség, 2. Irene, Szilágyi szabadulása, először Székesfejérvárt 1823. ápr. 22., Nelzor és Amida. keleti dr. 1 felv., 3. A kérők, A pártütők, A vígjáték, Mátyás deák, Mikor pattant nem hittem volna, 4. A leányőrző, németül ford. Paziazzi M. Ism. Iris 1827. 8. sz. A betegek, A hűség próbája, Kénytelen jószívűség, Szeget szeggel, 5. Csalódások, vígj. 4. felv., először Kassán 1829. decz. 30., 1830. febr. 8., Brassó május 23., Eperjes máj. 26., Beregszász június 24., Kolozsvár jún. 24., Miskolczon 1831. decz. 4., Debreczenben 1832. aug. 26., Budán 1833. júl. 11., szept. 26., 1834. jún. 12., 1835-37. jan. 5., Pesten 1837. aug. 23., nov. 10., 1843. júl. 6., A fösvény, vígj. egy felv., Áltudósok vígj. egy felv., Három egyszerre, VII., VIII. elbeszélései 1. Tihamér, Barátság és szerelem, Sok baj semmiért, A fejér köpönyeg, Sulyosdi Simon, 2. A vérpohár, Bajjal ment, vígan jött, Tollagi Jónás viszontagságai, Mit csinál a gólya, Viszontlátás, Vegyes kötetlen iratai: Allegoriák, Paródiák, Keleti közmondások, Különféle, IX. Pótlékok: A tatárok Magyarországban, Ilka, X. Pótlékok: Szécsi Mária, Csák Máté, historiai trag. első és 2. felv., Zách nemzetség, szomj. első scenája, Versek a költő ifjabb korábó, élete.)
16. Kisfaludy Károly minden munkái. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztette s kiadta D. Schedel Ferencz. 2. teljesebb kiadás. Pest, 1843. (Nemzeti Könyvtár. 4rét, a költő arczk. A 3. czímlap kiadás. U. ott, 1843.)
17. Kisfaludy Károly jelesebb vígjátékai. U. ott, 1843. (A leányőrző, Hűség próbája, Csalódások, A fösvény. Olcsó kiadás. U. ott, 1857.)
18. Kisfaludi Kisfaludy Károly minden munkái. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerk. Schedel Ferencz. 4. kiadás. U. ott, 1843-44. Hat kötet arczk.
19. Mátyás király apródja. Színjáték egy felv. német ajkuak számára. Tanodák és magán használat számára kis szótárral bővítve. Nagy-Szeben 1851.
20. Szeget szeggel, vígj. egy felv. A szerző életrajzi vázlatával, nyelvtani jegyzetekkel németajkuak számára, toldalékkal és kis szótárral ellátta Glatz Gyula. U. ott, 1852. (Német czímmel is.)
21. Tihamér. Regény. Pest, 1854. (Olcsó Könyvtár 55. Bpest, 1878.)
22. Víg elbeszélések. Pest, 1856. 16 képpel (Tollagi Jónás viszontagságai, Sulyosdy Simon, Mit csinál a gólya, Fejér köpönyeg, Bajjal ment, vigan jött. 2. k. 1864., 3. k. 1882. Vasárnapi Könyvtár I. 8.)
23. Kisfaludy Károly versei, ötödik kiadás. Toldy Ferencz által. Pest, 1858. arczk. (Magyar remekírók gyémántkiadása. III. k., 6. kiadás, 1860., 1864. U. ott. arczk., és 1878. Bpest. 7. kiadás. Olcsó Könyvtár 103. Bpest, 1880.)
24. Kisfaludi Kisfaludy Károly minden munkái. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerk. Toldy Ferencz. 5. összes kiadás. Pest, 1859-60. Nyolcz kötet, arczk. (6. kiadás 4. kötetben. U. ott, 1872.)
25. Die Probe der Treue. Lustspiel in einem Aufzuge. Aus dem Ungarischen von Carl Dobniczky. Pressburg, 1860.
26. Irene, Trauerspiel in fünf Aufz., deutsch von Jul. Hornyánszky. Pest 1868.
27. Kisfaludi Kisfaludy Károly válogatott munkái. U. ott, 1866. Két kötet (Kis Nemzeti Múzeum 2., 3.)
28. K. K. víg beszélyei. U. ott, 1879. (Barátság és szerelem, Tollagi, Sulyosdi, Mit csinál a gólya, Sok baj semmiért, A fehér köpönyeg, Bajjal ment, vígan jött, Olcsó Könyvtár 67.)
29. Csalódások, vígj. négy felv. U. ott, 1879. (Olcsó K. 82. Jegyzetekkel és magyarázatokkal Szigetvári Iván. U. ott, 1886. Jeles Írók Iskolai Tára XXVI.)
30. A kérők, vígj. U. ott, 1883. (Olcsó K. 156.)
32. A fösvény, vígj. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 17.)
33. Kisfaludi Kisfaludy Károly minden munkái. Hetedik bőv. kiadás. Sajtó alá rendezte Bánóczi József. Bpest, 1893. Hat kötet, arczk. (I. K. élete, Előszó a jelen kiadáshoz, Lyrai költemények, Népdalok, Tan és gúnyor, Balladák, költői beszélyek, Drámák: A tatárok, Zách Kálra, Pótlék a versekhez, Jegyzések, II. Ilka, Stibor vajda, A kérők, A pártütők, Szécsi Mária, A gyilkos, vagy Mikor pattant, nem hittem volna, vígj. egy felv., először Pesten 1820. máj. 8., III. Kemény Simon, Barátság és nagylelkűség, Irene, Nelzor és Amida, Szilágyi Mihály szabadulása, Mátyás diák, A betegek, A vígjáték, A leányőrző, Kénytelen jószívűség, Hűség próbája, IV. Szeget szeggel, Csalódások, Áltudósok, Nem mehet ki a szobából, Három egyszerre, Zsengék és töredékek, Jegyzések, V. Barátság és szerelem, A vérpohár, Tollagi Jónás viszontagságai, Viszontlátás, Sulyosdi Simon, Mit csinál a gólya? Tihamér, Sok baj semmiért, A fehér köpenyeg, Bajjal ment, vigan jött, Zsengék és töredékek, Jegyzések, VI. Vegyes iratok, Fordítások, Levelek: Farkas Gábornéhoz 1808-21., 20 levél, Kisfaludy Mihályhoz 1812-26., 3 lev., Kis Károlyhoz 1812, 2. lev., Farkas Gáborhoz 1815., Id. Kisfaludy Mihályhoz 1818-21., 3. lev., Csapó Dánielhez 1820., Gaál Györgyhöz 1820-28., 60 német l., Kazinczy Ferenczhez 1820-23., 5 lev., Vörösmarty Mihályhoz 1823., Ürményi Józsefhez 1824., Döme Károlyhoz 1824-29., 7 lev., Horvát Istvánhoz 1825., Bajza Józsefhez 1826., 5 lev., Szemere Pálhoz 1826., Kisfaludy Jánoshoz 1826-1827., 7 lev., Kölcsey Ferenczhez 1826-1828., 3 lev., Toldy Ferenczhez 1826-1830., 4 lev., Kisfaludy Sándorhoz 1828., Függelék: Önéletrajzi levél, Megjegyzések egy felhíváshoz, Jegyzések. Ism. Élet 507. l., Főv. L. 102. sz., M. Genius 31. sz.)
34. K. K. válogatott költeményei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Bánóczi József, Bpest, 1898. (M. Könyvtár 19.)
Kéziratban: János kulacsa, vígj. egy felv. (Előadatott Kassán 1830. febr. 5., Ungvárt jún. 13., Kolozsvárt aug. 10., Budán 1833. okt. 13., 1837. febr. 13. és Pesten 1840. decz. 13.)
Álnevei s jegyei: Szalay Benjamin, Böködi, Zordi, B. K., M. F. és M. J.
Több költeményét lefordították németre: Toldy a Handbuchjában, Kertbeny, Album hundert ungarischer Dichter cz. művében és később is, így Handmann az Ungarische Revueben (1889. Gelbes Blatt); Gauthier Emil a budapesti franczia alkonzul a Pártütők cz. vígjátékát fordította francziára 1897-ben, mely a párisi Théatre Internationalban előadásra volt kitűzve, Tessedik, az akadémia lev. tagja, a Pártütők vígj. és Bajjal ment, vigan jött elb. franczia ford. kéziratát 1835-ben adta be a m. tudom. akadémia levéltárába. Mohácsát Telfy Iván 1890. és Kassai Gusztáv 1891. ford. görögre (Egyet. Philol. Közlöny); Szülőföldem cz. költeményét pedig Bacher Simon ford. zsidóra (Bacher S., Hebräische Dichtungen. Wien, 1894 II.)
Színdarabjai közül a következők kerültek német színpadra: Wie's geknallt hätt§ich's nicht geglaubt (Buda 1820. júl. 20., Pest aug. 3.), Ilka (Pest, nov. 30., decz. 1., 1821. jan. 10., febr. 23., márcz. 22., Buda ápr. 1.), Stibor (Pest 1821. jan. 1., 5.), Die Tartaren in Ungarn (Bécs 1821. febr. 8.), Kemény Simon (Pest 1821. jún. 22., Buda 27.)
Arczképe: aczélmetszés, rajz. Barabás Miklós, metszette Meyer K. Nürnbergben, kiadta Kilián György Pesten (a 16. sz. munkáiban); rajzolta Pecz H., metszették Brockhausnál Lipcsében neve aláírásával, kiadja Heckenast Gusztáv Pesten (a 22. sz. munkáiban); kőnyomat kiadta Paterno F. Bécsben, nyomt. Haller J., ívrétű; rajzolta Barabás a M. írók arczképcsarnoka Pest, 1856. I. ívén; olajfestés 1812-ből, melyet maga festett Heppler Katalinnak, Darnay Kálmán birtokában Sümegen; 1833. nov. 15., Toldy F. ajándékozta a m. tud. akadémiának. Orlay Petrich Soma megfestette K. találkozását Kazinczyval, mely kőnyomatban is megjelent 1856-ban.
Mellszobra, mely 1882-ben a m. tudom. akadémia költségén Kiss György által rómában készült carrarai márványból, febr. 27. óta szintén az akadémia birtokában és üléstermében; bronz mellszobra a m. n. múzeum kertjében Ferenczytől és álló bronzszobra Mátray Lajos szobrász tanártól a győri sétatéren, mely 1892. okt. 2. lepleztetett le. A pozsonyi házat, hol 1817-ben lakott, Samarjay Károly 1863-ban márvány emléktáblával jelölte meg.
M. Kurir 1823. I. 3. sz. (Aurora).
Toldy Ferencz, Handbuch der ungrischen Poesie. Pesth u. Wien. 1828. I., Kisfaludy Károly élete. Buda, 1832., M. Költészet története, M. nemzeti irodalom története, Összes munkái IV-VI., VIII.
Tudom. Gyűjtemény 1830. XII. 127. l. (Nekr.)
Felsőmagyarországi Minerva 1831. 225. l. (Toldy F.)
M. tudóstársaság ÉvkönyveiI. 1831-32. 131. l, III. 1834-36. (K. két munkája francziául.).
M. tudós-társaság Névkönyve 1832. 37. l.
Honművész 1833. 9., 31., 54., 1834. 17., 61., 1835. 65., 1836. 79., 1837. 13., 70. sz.
Rajzolatok 1835. II. 10. sz. arczk., 1837. 97. l. (Levelei), 1838. II. 19., sz. (K. munkái).
Közhasznú Esmeretek Tára X. 37. l.
Oesterr. National-Encyclopädie. Wien, 1835. III. 209., VI. 512. l.
Honművész 1836. 99. sz. (Emléke rajzával).
Hirnök 1837. 46. sz. (Levele).
Athenaeum 1839. I. 13., 14. sz. (Szontagh Gusztáv, K. munkálkodása critikai irányáról).
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 1841. (Szontagh G.) és a t. évf.
Regélő Pesti Divatlap 1842. 76., 1843. I. 15., II. 4. sz.
Életképek 1845. I. 6. sz. (Emlékünnepe).
Pesti Divatlap 1847. 7. sz. (Irene), 1848. 7. sz. (Kemény Simon).
Oesterr. Militär-Conversations-Lexikon, Wien, 1850. III. 540. l.
Nouvelle Biographie génerale, Paris, 1850. XXVII. 798.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. (Kisfaludy-Társaság).
Meyer, Das grosse Conversations-Lexikon. Hildburghausen XVII. 1300., Suppl. IV. 252.
Divatcsarnok 1853. 68. sz. (Síremléke), 1860. 12. sz. (Kazinczy és K. első találkozása).
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 250. l.
Brockhaus, Conversations-Lexikon X. Aufl. IX. 29. l.
Pesti Napló 1853. 1064. sz., 1876. 99. sz. (Kertbeny K.), 1880. 306. szám (Beöthy Zsolt), 307. szám, 1888. 36. sz. (Koltai Virgil), 1892. (K. győri szobra leleplezése), 272. sz. (Szigetvári Iván), 1894. 336. sz. (K. pohara).
Nemzeti Képes Naptár 1857. 13. sz. (K. síremléke), 1858. 30. sz. arczk., 1875. 40. sz. (Emlékszobra Ferenczytől), 1878. 44. sz. (siremléke), 1880. 4. (Aurora), 6. arczk. és rajzok (Váczy János), 43. sz. (K.-ünnep), 1885. 6. sz. (Balogh Gyula, K. hagyatéka), 48. (K.-ünnep), 1887. 89. l. (K. halálos ágyán), 1888. 6. sz. arczk., levele atyjához festménye, reliquiái, 1892. 40., (K. győri szobra), 41. sz. arczk., 1897. 23., 37. sz. 608. l.).
M. Irók Arczképei és Életrajzai, Pest, 1858. 102. l. arczk.
Hazánk 1860. II. 471. l. rajzzal. (K. tetemei).
Hirmondó 1860. 25. sz. (Boross Mihály).
M. Sajtó 1860. 190. sz. (Levelezése).
Kazinczy Ferencz levelezése Kisfaludy Károlylyal és ennek körével. Kiadja Kazinczy Gábor, Pest, 1860.
Kertbeny, Silhuetten und Reliquien. Prag, 1861. és Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862.
Zilahy Károly, Magyar Koszorúsok Albuma. Pest, 1863. arczk.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XI. 325-330. l.
Hazánk és a Külföld 1866. 4., 5. sz. arczk. és rajzok. (Mátray Ernő, K. születése napja),
Győri Közlöny 1866. 53. sz. (Méry Etel), 1880. 90., 91. sz. (Méry Etel, K.-jubilaeum, K. diákkor lakása Győrött), 94. sz. (Dr. Kovács Pál), 1888. 8. sz., 1891. 11., 21. sz. (Rhédey M., K. szobra), 34., 35. sz., 1892. 81., 85. sz. és mellékl. (K. szobor-leleplezés).
Fővárosi Lapok 1866. 28. sz. (Mátray Ernő, K. mint festész), 1874. 267. sz. (Várady Antal, K. szül napja), 1879. 252. sz. (Levele), 1880. 29. sz. (K.-ünnep a nemzeti szinházban), 268., 269. sz., 1888. 91. sz. (Dengi János, K. atyja), 1891. 16. sz. (Sámuel Aladár, Egy irodalmi harag tört.) 1892. 272. sz. (K. ismeretlen novellája; Sándor és Gunda), 1893. 36. sz.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 44. sz. (K. siremléke), 1875. 39. sz. (Emlékszobra a múzeumi kertben), 1876. 15. sz. (Szana könyve), 1880. 47. sz. (Porzsolt K.), 1883. 29. sz. (K. irodalmi hatásáról), 30. sz. (Jakab Elek).
Budapesti Szemle 1871. (Heinrich G., K. Ireneje). 1876. XI.
Figyelő 1871. 6., 7. sz. (Prém József, K. és Emelkája, 1876. 12. sz. (Szana, K. mint vígjátékíró).
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 231. l.
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 102. l.
Benkő Kálmán, Magyar Színvilág 1565-1872. Bpest, 1873.
Szigligeti Ede. A dráma és válfajai. Bpest, 1874.
Szana Tamás, A két Kisfaludy. Bpest, 1876.
M. Tanügy 1876.
Életképek 1876. 143. (Sümegi Kálmán).
Figyelő I. 1876., III. 1877., IV. (Mohács), V-IX. 1880. (Bayer Ferencz, K. szerelme), X. (Molnár Sándor, K. mint drámaíró), XIII., XV-XVIII. (K. hagyatéka), XXVI.
Petőfi Társaság Lapja (Sümegi Kálmán, K. és a nők).
Nemzeti Hirlap 1879. 36. sz.
P. Hirlap 1879. 36. sz., 1880. 322., 324., 1882. 119. sz. (K. jóslata Vörösmartyról), 1888. 37. sz., 1895. 160. sz. (Pajor István).
Kecskemét 1879. 46-52. sz. (K. mint drámaíró), 1880. 23. sat. sz. (Bánffy Antal, K. mint drámaíró).
Egyet. Philolog. Közlöny 1880. (Szilasi Mór, Mikes, Bolyai és K.), 1887 (Csalódások), 1890-1891. (Kassai G., Télfi Iván, Vári Rezső, Récsey Viktor, K. és Rousseau).
1880: Közoktatás (Stibor vajda), M. Föld 31., 50. sz. (K. életéből uj adatok), Egyetértés 322., 323. sz. (K. ünnep Győrött), Zala 48. sz. (Szűcs Lajos), Függetlenség 367. sz., Hon 307. sz., Budapest 325. sz., Magyarország 38. sz.
Koszorú 1880., 1882. (Bánóczi munkája).
Peterdi (Prém) József, K. és Irenéje. Bpest, 1880.
Akadémiai Értesítő 1882. 45. l. (K. szobra).
Bánóczi József, Kisfaludy Károly és munkái. Bpest, 1882-1883. Két kötet.
Beöthy Zsolt, Szinműírók és szinészet. Bpest, 1882., A m. nemzeti irodalom tört. ismertetése, Széchenyi és a m. költészet, Képes irodalmtörténete (Kardos Albert) rajzokkal.
M. Helikon I. osztály 2. kötet. Pozsony, Bpest, 1883. arczk. és siremléke rajzával (Andrássy Jenő).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Állam 1885. 27. sz. (Tomory Pál és K.)
M. Könyvészet 1886., 1888-89., 1893., 1895.
Sárospataki Ifjuság Közlönye 1886. 3., 4. sz. (K. mint a magyar vígjáték megteremtője).
Bayer József, A nemzeti Játékszín története. Bpest, 1887. Két kötet és A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. Két kötet.
Erdélyi Hiradó 1888. 30-32. sz. (Ferenczi Zoltán).
Budapesti Hirlap 1888. 38. sz., 1890. 95. sz.
Győri Hirlap 1888. 12. sz., 1892. 81. sz.
Emléklap. Győr, 1888. (Mersich József, K. és a honvéd szó; Paky Ferencz, K.-szoborról; Szentmártony Kálmán, K. nagyatyja elbeszélése).
Zalai Közlöny 1888. febr. 11. (Darnay Kálmán).
Koltai Virgil, Győr szinészete. Győr, 1889-90. Két kötet.
Kiszlingstein Könyvészete.
Irodalomtörténeti Közlemények I. 469., 488. l. III. 184-206. l. (Bánóczi, K. munkáinak kiadásai), 1895. (Pajor István, K. és Hunkár Antal).
Győri Független Ujság 1892. 82. sz.
Nyugatmagyarországi Hiradó 1892. 225. sz. (Lasz Samu, Mi okozta K. halálát?)
Emlékkönyv K. szobrának leleplezése alkalmára. Győr, 1892.
M. Szalon XX. 1894. (Farkas Imre).
Szabó Ernő, A történeti vígjáték a magyar irodalomban. Bpest, 1894.
Ország-Világ 1892. 40. sz. (K. győri ünnepély, a szobor rajzával).
1895. 46. sz. (Durnay K.)
Pallas Nagy Lexikona X. 585. l. (Négyesy László).
Turul 1896. (Nagy Imre, A K.-család leszármazása).
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és színház története. Kolozsvár, 1897.
Magyar Könyv-Szemle 1897. (K.-család levéltára).
Corvina 1898. 4. sz.
Egykorú szinlapok, szinházi zsebkönyvek és gyászjelentés.