Kisfaludy Árpád Béla (kisfaludi),
theologiai doktor, egyetemi tanár, K. Elek és Raffel Erzsébet birtokosok fia, K. Károly és Sándor kültők másod unokaöcscse, szül. 1847. máj. 31. Gyömörén (Győrm.); a gymnasiumot Komáromban, Veszprémben és Győrött, a theologiát a bécsi Pazmaneumban és a szent Ágostonról nevezett felsőbb papképző intézetben végezte. 1873 júl. 23. pappá szentelték és nem sokára hittudományi doktorrá avatták. Rövid idejű káplánkodás után a győri püspöki lyceumben 1876-ig tanulmányi felügyelő s theologiai tanár volt. 1877. jan. 2. a budapesti egyetemen a dogmatika tanára s még ezen évben császári s királyi udvari káplán, 1890. márcz. a szent István-társulat alelnöke; 1893. júl. 25. a szent Lélekről cz. dienesi prépost lett. Elnöke a szent István-társulat kebelében működő tankönyvbíráló bizottságnak, tagja a tudományos és irodalmi osztálynak, melynek szervezési munkáiban is tevékeny részt vett s állandó tagja az orsz. közoktatási tanácsnak.
Költeményei a P. Hirlapban (1879. 169. sz. Koszorú Pázmándi Horvát Endre sírjára), a Kath. Szemlében (1888), a M. Államban (1893. 74. sz.). Czikkei a Győri Közlönyben (1869-től, 1874. Levelek húgomhoz az olvasásról); az Uj M. Sionban (1878 óta, 1879. A theologia magyar nyelvéről); a Figyelőben (VIII. 1880. A Hímfy-dalok múzsája); a Religióban (1878 óta, 1882. I. A szentségek oksági viszonya); az Emlékkönyvben (kiadja a szent István-társulat 1882. Műveltség és vallás); a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (XVIII. Kisfaludy Sándor naplója 1796 márcz. 6-tól szept. 29-ig); a Kath. Theologiai Folyóiratban (1883. A házasságról, 1883-84. A theologia magyar nyelve); a M. Könyv-Szemlében (1884. A győri püspökség nagyobb seminariumi könyvtáráról); közlések, könyvismertetések, vezérczikkek, tárczák, költemények a következő lapokban és folyóiratokban: M. Állam (1872 óta), Gyorsirászati Lapok (1873), Kath. Hetilap (1874 óta), Irodalmi Szemle (Eger, 1874 óta). Egyházművészeti Lap (1880 óta), Budapesti Hirlap (1882), Egri Népujság (1883), Győri Hiradó (1884-től), Kth. Szemle (1887-től), Hittudományi Folyóirat, Borromaeus sat. A szent István-társulat Naptárában (1884 óta népies czikkek.)
Munkái:
1. Koszorú Pázmándi Horváth Endre születésének százados évfordulója alkalmából. Pázmándon 1879. jún. 22. rendezett ünnepélyre a győregyházmegyei papság nevében fűzte. Győr, 1879.
2. Emlék a győri Arany-ünnepről. U. ott. 1882. (Arany Jánosról.)
3. Egyházi beszéd 1886. aug. 20. Budán. U. ott, 1886.
4. Thomisztika. Kisérlet a “Philosophia scholastica” magyar művelése érdekében. Bpest, 1886.
5. A szent mise áldozati valósága. Dogmatikus tanulmány. Győr, 1886.
6. Van-e már magyar Kempisünk? Kritikai összemérése a (De imitatione Christi libri) IV magyar fordításainak. Bpest, 1887. (Különnyomat a Kath. Szemléből.)
7. Levelek hugomhoz az olvasásról. U. ott, 1888. (Ism. M. Sion, Kalauz 1889.)
Szerkesztette a Kath. Szemlét 1888-91-ben Budapesten és Pázmány Péter összes műveinek az egyetem által eszközölt kiadásában a Kempis-fordítást és a Szentek tiszteletiről cz. műveket adta ki. Nevét Kisfaludy Á. Bélának írja.
Álneve s jegyei: Buhinvölgyi, K. Á. B., 556., -sf-, -yda- s a többi.
Munkálatok, Bpest, 1883. XLVI. 374. l.
M. Állam 1887. 15., 16. sz.
M. Könyvészet 1888.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Sion 1891. 462. l.
Zalka, Emlékkönyv, Győr, 1892. 140. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 585. l. (Zelliger).
Turul 1896. (Nagy Imre).