ev. ref. tanító, Kiss Sándor szabómester, szakíró és S. Hajmássi Judith fia, szül. 1855. márcz. 11. Pesten; alsóbb iskoláit Pesten és Debreczenben, gymnasiumi és szaktanulmányait Nagyváradon végezte. 18 éves korában Széplakon (Biharm.) néptanító; honnét 1878-ban Ér-Csokalyra, 1884-ben Hegyköz-Kovácsiba, 1885. Zsákára (Biharm.), 1890 nyarán Komádiba ment fitanítónak és kántornak, hol jelenleg is működik. 1879-ben a községjegyzői szigorlatot is letette. Több társaskör jegyzője s a tűzoltóság parancsnoka volt; jelenleg pedig a komádii népbank vezérigazgatója.
Költeményei, beszélyei, tárczái, humorisztikus, politikai, társadalmi s tanügyi czikkei a Biharmegyei Közlönyben (1871); a Nagyváradban (1872-73., 1885.); Biharban (1871-77.); Szabadságban és melléklapjában a Csarnokban (1875-78.); Kis Vasárnapi Ujságban (1873), Üstökösben (1876-80.), Képes Családi Lapokban (1880-83), Ország-Világban (1888), Borsszem Jankóban (1887-89. Sanyaró Vendel és Reb Menachem Cziczeszbeiszer alakjai), Pesti Hirlap (1886. egy tárczaczikkét 50 frttal jutalmazták), Népnevelési Közlöny (1887-89); Debreczeni Prot. Lap (1889-től és 1890-től egyik rovat vezetője), Protestáns Néptanító (1888 óta rendes főmunkatársa.
Kéziratban: Magyar ABC-je s Biharmegye Földrajza.
Álnevei s jegye: Zöld Ördög, Qudripsz, Maestro, Sincer, Spectator, Lucifer, Szókimondó ember, Szócső és K. S.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők Albuma, B.-Csaba, 1896. fényny. arczk. és önéletrajzi adatok.