gymnasiumi tanár, K. Bálint és Futó Katalin földmívelő szülők fia, szül. 1820. jún. 25. Bárándon (Biharm.); a debreczeni kollegiumban járta iskoláit, hol Lugossy felismervén költői tehetségét, buzdította őt a versírásra s K. megírta még tanuló korában a Bárándnak határán át folydogáló Izra nevű érnek regéjét, a Vörösmarty hőskölteménye mintájára. Kedvenczei különösen a latin és görög classikusok voltak. Utóbb Kapar Ferencz házánál, mint ennek fia Ferencz, későbbi budapesti kir. ítélőtábla elnökének nevelője nyert, mint hittanhallgató, alkalmazást. 1846 őszszel Mező-Túr városa megválasztotta gymnasiumába rendes tanárnak. 1856-57-ben Karczagon volt tanár; de ismét visszament Mező-Túrra, hol 1868-ig tanított; ekkor nyugalomba vonult és ott 1879. jún. 29-én meghalt.
Epikai költeményét, az Izra patak regéjét, Kovács József közli a Figyelőben (IX. 1880. 312-314. l.)
Kéziraban maradt: Az új pénzbeli számvetés cz. számkönyve a törtek tanításáról, mely tankönyv most is használtatik Mező-Túron.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1879. 46. sz. (Kovács József) és gyászjelentés.