állami főreáliskolai tanár, szül. 1838-ban Ürményben (Nyitram.); 1873-ban nyert tanári oklevelet; az 1870-ben megnyílt nagy-kállói reáliskolában alkalmazták mint tanárt és azóta ott tanítja a magyar s latin nyelvet.
Czikkei a Magyarország és Nagyvilgában (1880. Egy avar monda francziául, Adalékok eák Ferencz életéhez, Szenczi Molnár Albert életéhez, Toldy István mint versíró, Szentkirályi Móricz levele Fénszaru főbirájához, Jászberény, 1848. júl. 7.), a Figyelőben (XIV. 1883. Gaal József Szirmay Ilonája, Magyar írói álnevek), a Fővárosi Lapokban (1884. Arany János kitüntetése, 1887. Trefort íróságnak félszázada). Programmértekezései a nagykállói főreáliskola Értesítőjében (1878. Pótlék nemzeti irodalmunk történetéhez, 1881. A méh, 1882. Néhány germanismusunk kútforrása Lessingnél, 1883. Adalék Szabolcsmegye mívelődésének történetéhez, 1885. Királydal, költemény); a Nyirvidéknek is munkatársa.
Virág Sándor cz. népszinművét Nagyváradon 1897. szept. 23. adták és abból mutatványt közölt a Tiszántúl (219. sz.).
Rajner Névkönyve 87. l.
A nagy-kállói állami főreáliskola Értesítője, 1897.