ev. ref. néptanító, szül. 1857. okt. 22-én Kadarkuton (Somogym.) szegénysorsú földmíves szülőktől; a tanulásra nagy hajlama lévén, a kadarkuti lelkész Halka Sámuel maga mellé vette s magánúton elkészítette a gymnasiumi osztályok tantárgyaira. Azután Csurgóra ment az állami tanítóképző intézetbe, innen pedig a pápai ev. ref. képzőbe, hol az évfolyamokat végezte s oklevelet nyert. 1882-ben a veszprémmegyei Ajka megválasztá tanítójának, 1888-ban pedig a hajdú-sámsoni gyülekezet, hol mai napig tanít. A társadalmi életben is igyekezik a közbecsülést kinyerni; így 1896-ban tizenhat 48-as honvédnek szerzett állandó segélyt. Jelenleg kaszinói könyvtárnok, egyházi jegyző, tanítótestületi elnök.
Költeményei, tanügypolitikai s egyéb szakczikkei a következő lapokban jelentek meg: Pécsi Figyelő (1878-79. költ.), Pápai Lapok (1878. költ.), Veszprémi Független Hirlap (1884.), Veszprémmegyei Gazdasági Lap (1884. Beszámoló a m.-óvári gazdasági akadémián töltött egy havi időmről, 1885. A mi faiskolánk, A postatakarékpénztárakról, A fák nemesítéséről, A méhek gondozásáról, 1886. A selyemhernyó tenyésztésről), Dunántúli Port. Közlöny (1886. költ.), Prot. Néptanító (1886. Az árulkodás veszedelmes volta a népiskolában, 1887-88. A becsületérzés fejlesztése a népiskolában, A nők jogviszonya a legrégibb időktől a mai korig, 1889. Leányaink nevelése, 1890-91.), Tanítók Lapja (1892-97.), Egyetértés (1893. A tanítók fizetése rendezéséről, 1896. Az ötödéves korpótlék), Hazánk (1894. Az általános termény- és iparszövetkezet üzemlei), Debreczen (1889 óta munkatársa és levelezője, 1898. Elmélkedés a szoczialismusról); munkatársa a kolozsvári M. Pestalozzinak; czikkeinek száma körülbelül 120.
Munkája: A hajdusámsoni kaszinó története 1870-1896. Debreczen, 1896.
Vaday József, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. XII. 9. lap.