jogi doktor, megyei szolgabiró, szül. 1856-ban Garam-Szőllősön (Barsm.), hol atyja K. János a beszterczebányai püspöki uradalom tiszttartója volt. K. Léván és Beszterczebányán végezte a gymnasiumot; 1874-ben a budapesti egyetemre iratkozott be, hol 1878-ig jogot hallgatott. Önkéntes katonai szolgálatának eleget téve, 1880-ban az államtudományi szigorlatot letette s jún. 12-én doktorrá avatták. Ekkor megyéje garami járásában segédszolgabirónak választották. Ipolyi püspök nagy hatást gyakorolt szellemi művelésére. 1889-ben az aranyos-maróti járásban előbb helyettesi minőségben, majd választás útján jelenleg főszolgabírói állásába helyeztetett.
Czikkei a M. Philosophiai Szemlében (1884-86. szociologiai tanulmányai a társadalom és gazdászat fogalmáról); a M. Közigazgatásban (1884 óta több százra menő czikke jelent meg, melyeknek főtárgya a községi közigazgatás); a tübingai Zeitschrift für die gesammte staatswissenschaftban (1889. Gegen den Naturalismus in der Gesellschaftswissenschaft); a Jegyzői Almanachban (1892. Község és járás, 1894. A községrendezés és a jegyzői intézmény); a Községi Közlönynek is munkatársa.
Jegyzői Almanach 1892-re (Szerk. Hegedüs János.) Nagy-Becskerek 123., 125. l. arczk.