cs. kir. tanfelügyelő, iskolatanácsos, szül. 1813-ban Debreczenben, hol atyja K. Sámuel rajztanár volt; ugyanott az ev. ref. collegiumban végezte közép- és felsőiskolai pályáját, mire 1840-47-ig dr. Vay Miklós majd Szentkirályi Mór gyermekei mellett volt nevelő, kikkel négy évet töltött a berlini egyetemen és Németország több egyetemét is meglátogatta. A nagy-kőrösi ev. ref. főgymnasium újra szervezésekor 1851-ben meghívták a latin nyelv és történelem tanszékére, hol 1859-ig működött, a mikor Mikulás János után a budai kerületben cs. kir. prot. tanfelügyelőnek neveztetett ki. A bécsi kormány németül vagy latinul kivánt az iskolákkal levelezni; a nagykőrösiek a latint választották és jegyzőkönyveiket K. vezette s fölterjesztéseiket leginkább ő fogalmazta kifogástalan classicitással. 1861-ben a protestánsok visszanyervén önkormányzatukat, K. nyugalmaztatott és az irodalommal foglalkozott. Meghalt 1867. okt. 7. Budán.
Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1842-48. könyvismertetések); a nagy-kőrösi helv. hitv. ev. főgymnasium Tudósítványában (1855. A régi görög világ.).
Munkái:
1. Földrajzi tanítása a tanuló ifjuság számára, szakkérdésekkel és feladatokkal szó és írásbeli megfejtésre. Első folyam. Tiszta vagy természeti földrajz. Pest, 1842. (Névtelenül. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 384. l.)
2. Az ó világ történetei. Vezérfonalul a legelső történettani oktatásban. U. ott, 1843. (2. kiadás. U. ott, 1849. Olcsó Iskolai Könyvtár IX.)
3. Vezérfonal a betűszámtani legelső oktatásban. U. ott, 1846.
4. A középkor történetei. Vezérfonalul a legelső történettani oktatásban. U. ott, 1846.
5. A világ történetei a legrégibb időktől fogva a legújabb korig. Vezérfonalul a történeti oktatásban U. ott, 1848. (Olcsó Iskolai Könyvtár VIII. 2. kiadás. U. ott. 1852.)
6. Növénytan kezdők számára. U. ott, 1849. (Olcsó Iskolai Könyvtár XI.)
7. Ókori földrajz és történettan alaprajza Algymnasiumok számára. Pütz Vilmos német szövege után magyarra tette néhány nagy-kőrösi tanár (Ballagi Károly, Kiss Lajos és Szilágyi Sándor.) U. ott, 1853-55. Három kötet. (Ism. Budapesti Hirlap 1854., 518-522. sz.)
8. Curtius görög nyelvtana. I. rész. Alaktan. Ford. U. ott, 1857. (2. kiadás. U. ott, 1863., 4. k. kiegészítette Haberern Jonathan 1871., 6. k. 1878., Bpest, 7. k. 1882. I. rész Mondattan Pest, 1862., 2. jav. k. U. ott, 1870., a ford. halála után átdolg. Haberern Jonathan, 3. k. Bpest, 1874. 4. átnézett ja. és kiegészített kiadás Dávid István által 1882. U. ott.)
9. Schenkl görög elemi olvasókönyve Curtius nyelvtanához. Ford. Pest, 1858. (2. jav. és bőv. iadás 1865., 3. jav. és bőv. kidás 1867., 4. jav. és bőv. k. U. ott, 1872., 5. jav. kiad. Bpest, 1877., 6. jav. k. 1883. U. ott.)
10. Numa Pompilius, Róma második királya. Tört. regény Florian után ford. Debreczen, 1864. (Ha nem csalódom, ez a fordítás is neki tulajdandó).
11. Szemelvények Xenophon Anabasisából kezdők számára Schenkl után magyarázó jegyzetekkel és szótárral ellátva. Pest, 1867.
Szinnyei Könyvészete.
Uj M. Athenás 223. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ádám G. és Joó I., A nagy-körösi ev. ref. főgymnasium története. Nagy-Körös, 1896. 203. és gyászjelentés.