bölcseleti doktor, chemikus és üvegtechnikus, K. György kézműves és Pongó Juliánna fia, szül. 1858. márcz. 27. Debreczenben; középiskolai tanulmányait az ottani ev. ref. kollegiumban végezte. 1877-ben a budapesti egyetemre jött, hol a chemia s physika hallgatására iratkozott be. Három év mulva, mint vegyészati ösztöndíjas növendék egyik dolgozatával pályadíjat nyert. 1881-ben bölcseleti doktorrá avatták és tanári oklevelet szerzett. Ugyanezen évben az állami gyakorló főgymnasiumban phísikát s ásványtant tanított. 1882-ben Than Károly az I. chemiai intézet igazgatója mint assistenst magmellé vette, hol a gyógyszerészek laboratoriumi dolgozatainak vezetésénél, majd a rendes előadásoknál segédkezett. Miután főnöke a chemiai s physikai üvegeszközök szerkesztésénél ügyességét kiismerte, ez irányban való tovább képzésre serkentette, mire a K. a külföld elsőrendű üvegtechnikai s taneszköz-készítő műhelyeit látogatta meg részben államköltségen. Megfordult a bonni Geissler-féle híres üvegtechnikai intézetben, a Greiner és Friedrichs gyárában Stützerbachban, az Alvergniat Fréres műhelyében Párisban; így a leghíeresebb üveghuták látogatásánál és azokban folytatott gyakorlati foglalkozás által kiképezvén magát. 1886-ban Than, b. Eötvös Loránd és mások ajánlására, Trefort miniszter a hazai ilynemű művészeti iparág meghonosítására és a tanárok laboratóriumi foglalkozásánál szükséges kézi ügyesség fejlesztése czéljából, a budapesti egyetem kebelében külön üvegtechnikai laboratoriumot állított fel, melynek berendezésével és vezetésével, középiskolai tanári állással és fizetéssel őt bízta meg. Az intézmény minden tekintetben bevált és jelentékeny kulturhivatást teljesít, úgy hogy ma már létezik üveg-taneszköz, mely a hazai kivitlben bármely külföldivel ki ne állná a versenyt. Első volt a ki rendszeres vizsgálatokra először szerelt fel Röntgen-féle laboratoriumot és a téren a közoktatásügyi miniszeriumtól kisérletekre ezer forint segélyt kapott. A P. betűt neve előtt abban az időben azért használta, mert egy ugyanazon szakon és évfolyamon többen voltak Kiss Károlyok, hogy tévedés ne legyen; egyike franczia Kiss Károlynak és ő Pongó (P.) Kiss Károlynak (nagyatyja nevéről) írta nevét; de amint doktor lett a P. betűt neve előtt elhagyta a Dr. írt neve elé.
Munkálatai chemia, physika s üvegtechnika köréből a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XXII. 1883. Értekezés Hatvani debreczeni tanárról, 1897. Trencsénben tartott gyűlésről; A Röntgenféle felfedezés mai állásáról, sajtó alatt); a Debreczeni Ellenőrben (1883. decz. 27. Chemiai bűvészestély, jótékonyczélú elődás); a Természettudományi Közlönyben (1884. Állandó nitrogenfejlesztő, 1885-86. Előadáshoz való kisérletek Az üveg készítéséről és az üvegfuvársról, Lassan kisülő elektromos szikrák hatásairól, Kisérletek a nitroglycerinnel, 1895. Miért pattanik el a lámpaüveg? Pótfüzetek: Négy új készülékről, Az üvegjelzésről, 1894. A jenai üvegből készült hőmérők 0° emelkedéséről, A legújabb üvegről, A barométerről); a Mathem. és Physikai Lapokban (1894. III. Kis légnyomások megméréséről); a berlini Zeitschrfit für Instrumentenkundeban (1895. Die Schuller'sche automatische Quecksilberluft pumpe); a M. Chemiai Lapokban (1895. könyvism.); a Fővárosi Lapokban (1897. 26. sz. Látogatásom Röntgen laboratoriumában és a M. Fényképészek Lapjában); a M. Hirlapban (1897. 63. sz. A Röntgen-féle felfedezés mai állásáról, felolvasás); a M. Fényképészek Lapjában (1897. A másik Röntgen-féle kiállításról).
Munkái:
1. A szénkőnenyek égése chlorgázban. Bpest, 1882. Két táblával. (Pályadíjat nyert mű. Értekezések a term. tudom. kör. XII. 7.)
2. A chemiai változásokról. U. ott. 1885. Hét ábrával. (Népszerű természettudom. előadások gyűjteménye VIII. 51.)
3. A Schuller-féle higanyos légszivattyú működési képességének meghatározása. U. ott, 1894. (Mathem. és természettud. Értesítő XII. 8. 9.)
4. Die vollkommenste selbsthätige (automatische) Quecksilber Luftpumpe ist die Schuller'sche. U. ott, 1894. (Különnyomat a Mathem. u. Naturw. Anzeiger der Akademie XII. kötetéből.)
5. Schuller'scher permanenter Quecksilberdestillirapparat. U. ott, 1894.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.