theologiai doktor, egyetemi rendkívüli tanár, született 1857. november 21. Szegeden iparos szülőktől; a gymnasium I-V. osztályait ugyanott, a VI.-VIII-at és a theologiai I., II. évet Temesvárott, a III. és IV. Budapesten végezte. 1880. júl 7. pappá szenteltetett föl; ettől fogva 1882. febr. 24-ig segédlelkész volt. Magyar-Pécskán, mire a csanádi papnevelő intézetbe tanulmányi felügyelővé s az alapvető- és az ágazatos hittan, valamint a bölcselettudomány tanárává neveztetett ki s e tanári állásban 1889. június végeig működött. 1883. febr. 2. theologiai doktorrá avatták. 1883. nov. 4-től 1884. aug. 1-ig, a szent Imréről nevezett finevelő-intézet felügyelője, 1885-től a h. zsinati, valamint a középiskolai hittanárokat vizsgáló bizottságnak rendes tagja volt. 1886 elejétől a csanádegyházmegyei nyomdát igazgatta. 1887-ben a Szent-István-társulatnak kebelében alakult tudományos és irodalmi osztály tagjává választották. A katholikus tudóknak Párisban 1888. ápr. 8-13. tartott nemzetközi congressusán a bölcselettudományi szakosztály alelnökévé választatott és a congressuson felolvasát tartott a thomistikus bölcselt ápolásáról Magyarországban. Az ugyancsak Párisban tartott II. congressuson 1891-ben ismét alelnöke lett a bölcseleti sectiónak és felolvasást tartott a végtelen mennyiségről. A Brüsszelben tartott III. congressuson 1894-ben alelnöke volt a congressusnak és a bölcseleti sectionak s felolvasott a kategoriákról. A svájczi Freiburgban tartott IV. congressuson 1897-ben alelnöke a congressusnak és a bölcseleti sectionak s felolvasott az értelmi ismeretek keletkezéséről. 1889. márczius 21-én a Szent-István-társulat igazgatója lett. A budapesti egyetem hittudományi kara 1890. máj. 7. bekebelezett doktorai sorába iktatta. 1891-ben ugyanezen egyetem hittudományi kara a hittudomány bölcseleti propaedeutikájának magát tanárává képesítette. 1898. február 10-én a budapesti egyetemen ujonan szervezett hittudományi-bölcseleti tanszékre rendkívüli tanárnak neveztetett ki. 1893-ban a bölcselettudomány művelésére megalapította az Aquinói Szent-Tamás-társaságot, melynek alelnöke. A szegedi Dugonics-társaságnak megalakulása óta tagja. Tanulmányozás végett ismételve nagyobb utazásokat tett Olaszországba, Németországba, Svájczba, Francziaországba, Belgiumba s Hollandiába 1894-ben a római pápa tiszteletbeli kamarássá nevezte ki.
Czikkeket írt a Religióba, a Havi Közlönybe, a Munkálatokba (1880. A boldogságos szűz szeplő nélkül való fogantatása és a kihirdetés korszerűsége), a Magyar Államba, a Katholikus Szemlébe (1888. A katholikus tudósok I. nemeztközi kongresszusáról, 1891. A kath. tudósok II. nemzetközi kongresszusáról, ugyanez bővebben a Bölcseleti Folyóiratban 1892 és ugyanabban 1886 óta száznál több czikke jelent meg), a Hittudományi Folyóiratba (1890 óta 30 czikk). A Pallas Nagy Lexikonában a kath. theolgoiai s egyháztörténeti czikkeket írta.
Munkái:
1. S. Alphonsi Systema Morale. Disertatio inauguralis. Temesvár, 1882.
2. Predigten auf die Sonn- und Festtage. Ugyanott, 1884. (Pázmány Péter beszédeinek fordítása.)
3. Levelek egy fiatal lelkészhez. Melcher A. után, németből ford. Ugyanott, 1886. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1888. 3. k. Szeged, 1889., 4. k. U. ott, 1891.)
4. Philosophia christiana in Hungaria. Parisiis, 1888.
5. A keresztény vallás áldásai. Egyházi beszéd. Temesvár, 1887. (2. kiadás, Szeged, 1890.)
6. Giordano Bruon. Bpest, 1889.
7. Ázsia világossága és a világ világossága. U. ott, 1890.
8. De quantite infinita. Parisiis, 1891. (Spanyolul: Madrid, 1891.)
9. P. Didon, Jêzus Krisztus. Francziából magyarítva. Bpest, 1892. Két kötet. (2. kiadás, nagy 4rétű díszmű, 45 szövegillusztrációval és 20 műmelléklettel. U. ott, 1896. Ism. Magyar Állam 45. sz.)
10. A pap két áldozata. Egyházi beszéd, melyet Páger Imre csanádegyházmegyei áldozópap első szent miséje alkalmából 1892. júl. 17. a makói r. kath. plébániatemplomban tartott. U. ott, 1892.
11. Isten és az ész. U. ott, 1893.
12. A katholikus pap kötelességei. Egyházi beszéd, melyet Szolinger Antal első szent miséje alkalmából 1893. július 9-én a magyar-pécskai római katholikus plébániatemplomban tartott. Ugyanott, 1893.
13. Melcher Alajos. Hitelemző beszédek. Németből magyarítva. Szeged, 1893. Két kötet.
14. Az értelmi ismeretek keletkezése. U. ott, 1894. (Különny. a Bölcseleti Folyóiratból.)
15. A katholikus tudósok III. nemzetközi kongresszusáról. U. ott, 1895. (Különny. a Kath. Szemléből.)
16. De categoriis. Bruxelles, 1895.
17. Katholikus ágazatos hittan. Irta dr. Katschthaler János. Latin eredetiből többek közreműködésével ford. Budapest, 1896. Hat kötet.
18. A pap a szeretet apostola. Egyházi beszéd. U. ott, 1897.
19. A hitről. Konferenczbeszédek ádventre. U. ott, 1897.
20. Melcher Alajos, Vasárnapi szentbeszédek. Németből magyarítva. Szeged, 1898.
Alapította és szerkeszti a Bölcseleti Folyóiratot 1886 óta s a Hittudományi folyóiratot 1890-től fogva Budapesten.
M. Sion 1889. 635. l.
M. Könyvészet 1887. 1894-95.
M. Állam 1895. 73. sz.
Kiss János, Bölcseleti Folyóirat. Bpest, 1896.
Budapesti Hirlap 1897. 232., 1898. 42. sz. és önéletrajzi adatok.