főreáliskolai tanár, szül. 1855-ben Körös-Ladányban (Békésm.); középiskolai tanulmányait a nagyvárdi praemontrei rendű, a budai főgymnasiumban, majd a budapesti IV. kerületi községi főreáliskolában végezte. A tanári pályára készülvén, a budapeti műegyetem és egyetem hallgatója lett. 1877-ben nyert tanári oklevelet a mennyiségtanból, 1877-79-ig pedig mint műegyetemi tanársegéd nyert megbizatást az ábrázoló geometriai tanszékhez Fölser István tanár mellett. 1879-80-ban mint az ábrázoló geometria helyettes tanára működött a budapesti IV. kerületi főreáliskolánál; honnét a VIII. kerületi községi főreáliskolához választatott meg a székes főváros tanácsa részéről az ábrázoló geometria tanszékére. Itt működését 1881-ben megkezdte s folytatta 1891-ig, mikor áthelyeztetett a IV. kerületi főreáliskolához, hol jelenleg is működik.
Az ábrázoló geometria körébe vágó czikkei az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönyében, Olasz-Görög-Törökországban tett utazásairól írt rajzai az Egyetértésben jelentek meg.
Munkái:
1. A geometriai alaktan elemei A középiskolák alsó oszt. számára. Írta Krisz Ferencz. Ujonnan átdolg. I. rész. Síkalaktan. 3. kiadás. Bpest, 1886.
2. Constructiv planimetria. A reáliskolák III. és IV. osztálya számára. U. ott, 1890. 18 rajzlap-melléklettel és 31 szöveg közé nyomott árbával. (2. kiadás. U. ott, 1894.)
3. Gyakorlati ábrázoló geometria a reáliskola V. osztálya számára. Az új tanterv szerint. U. ott, 1892. Hat rajzmelléklettel.
4. A geomeriai alaktan elemei. (Rajzoló geometria). II. rész. Stereomeria. A középiskolák második osztálya számára. U. ott, 1893 (Második kiadás.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890-94.
Rajner Névkönyve 37. l. és önéletrajzi adatok.