theologiai doktor, ág. ev. superintendens, a m. tudom. akadémia s a Kisfaludy-társaság rendes tagja, kir. tanácsos, szül. 1770. szept. 22. Szent-Andráson (Sopronm.), hol szülei, K. Sándor és Pálfi Judit, a Festetics grófi család egyik ágának közép sorsú jobbágyai voltak. Gyenge testtel születve, gyermekségében sokat betegeskedett. Tizedik évéig a szülei háznál neveltetett, hol anyjától a vallás elemeit és olvasást, atyjától egy kis írást is tanult. Ezután a téti, egy évvel utóbb a vadosfai iskolában egy-egy telet töltvén, a gazdaság mellé akarták fogni, midőn a malomsoki pap és a vadosfai mester javaslatára, kik a gyermek tanulási kevét fölismerték, szülei 1782. nov. beadták a soproni ág. ev. collegiumba, hol Farkas Ádám igazgató a III. (nyelvtani) osztályba vette fel, s K. kilencz év alatt a szokott tanfolyamot bevégezte. Bár szegény szülők gyermeke, nem látott szükséget soha, mert azok gondoskodtak élelmezéséről, utóbb pedig mint tansegéd, a tehetősb növendékek szülei által láttatott el a szükségesekkel, sőt mint nagy deák a conventtől is nyert némi segélypénzt. Tanítói közül Nagy-Mesterházy János, az őt könyvekkel segítő Vietorisz Jonathán, a clasica literaturát magyarázó Schwartner Márton voltak reá befolyással; azon kívül Németh László iskolatársával való barátkozása, kivel együtt a görög, franczia, olasz, spanyol és angol nyelvekben gyakorolták magukat, míg Gamaufnál, a soproni prédikátornál, a hébert tanulta. 1789 óta a Jénából haza tért Raics Péter könyvtára nyitott alkalmat a buzgó barátoknak ismereteik gyarapítására. A magyar irodalom bővebb megismerése végett Péczeli Józsefhez fordult, kihez 1790. febr. 2. írta: «Minden igyekezetem arra czéloz, hogy édes hazánk boldogságának előbbvitelében valaha mennél hathatósabban munkálkodhassam». Péczeli tanácsa szerint folytatta a magyar irodalom régi s új termékei olvasását és az irodalmi munkálkodást; márcz. 20. megalakítá a soproni magyar társaságot, mely aztán a többi ily iskolai egyesületek szülő anyja lett, mely egész az 1848 szabadságharczig virágzott. Első munkájáért (1791) írói díjat kapott Bécsből Görög Demetertől, midőn a hazát több irányban bejárván, több jeles íróval és tudóssal személyesen megismerkedett. További tudományos kiképzésére négy német egyetem látogatását tervezte és szept. 18. indult külföldre; Göttingában Planck és Eichhorn, Gatterer, Schlözer, Spittler, Heeren, Kaestner, Heyne, Blumenbach, Lichtenberg, Feder, Bürger és Bouterweck, 1792 ősz óta Jénában Paulus, Schütz, Reinhold és Schiller alatt az összes tudományokból hallgatott előadásokat s 1793 őszén haza tért, mire báró Prónay László házánál nevelőnek szerezték be; azután a győri ág. ev. iskolához hívták meg, hol harmadfél évig tanárkodott. Ekkor fogadta el a nagybarátii község (Győrm.) választását és 1796. márcz. pappá szenteltetvén, virágvasárnapján hivatalába első beszédével be is köszöntött. Nemsokára megházasodván, a házi ügyektől megszabadulva, nagyobb és folytonos gonddal látott az irodalom míveléséhez. Írói s prédikátori hírének köszöné, hogy a kővágó-örsiek 1799-ben meghívták a több teherrel járó, de jövedelmesebb egyházukba. A zalamegyei hely fekvése, több főurakkal való érintkezés, az egymást felváltó látogatások, ezek közt Berzsenyié, élete szebb részévé tették azt a három évet, melyet ott töltött. 1802-ben Nemes-Dömölk, a kerület egyik legnépesebb gyülekezete nyerte meg őt lelkésznek, hol a legélénkebb irodalmi munkásság közt hat évet töltött el. Az egész haza figyelme reá 1806-ban megjelent pályamunkája (A magyar nyelvnek mostani állapotjáról) által fordult, 1808 kezdetén lepte meg őt a soproni gyülekezet meghívása prédikátorául. K. ezen meghívást annál szivesebben fogadta, mert vonzotta őt a városi finomabb társaság, az irodalommal szorosabb érintkezhetés, különösen pedig, hogy gyermekeit szeme előtt nevelheti s taníttathatja. K. tehát 16 évi távollakás után, márcz. 16. ismét azon város falai közé települt. Kazinczyval kötött barátsága mélyen hatott egész életére; a levelezés, mely köztük negyven évig tartott, határozott befolyással volt a két tudós férfi irodalmi működésére. Kazinczy első levelét 1793. júl. 27. írta hozzá Regmeczről Jénába; 1795. szept. 25. (mikor Spielbergbe vitték) találkozott Kissel először, kinek levelei havonként felderíték a rab költő kedélyét. Kazinczy kiszabadulása után a sürű levelezés csak folytatása volt a frigynek, mely lelküket oly szépen egyesíttte. 1810-ben Győr lelkipásztorául hívta meg, mely meghívást azonban el nem fogadta, mire egyházmegyéje superintenentiai jegyzővé választá; 1812. jún. 23. pdig egyháza dunántúli kerületében püspökké választatott. Midőn fia Lajos (szül. 1797) és János (szül. 1806) szépen fejlődtek, kieszközölte I. Ferencz kiránynál, hogy ő neje (Pellikán Erzsébet) és fiai 1822. aug. 2. nemesi rangot nyertek. Kis ezen kitüntetés mellett is megmaradt a kötelesség útján mint eddig, még ott is, hol állásánál fogva a közigazgatással ellenkezésbe jött. Ily alkalom pedig többször adta elő magát. 1816-ban az ágostai státus kerületi s egyetemes gyűlései ügyében vonatott kérdőre; 1817. a tanrendszernek az országoshoz idmítása sürgettetett újra; 1818. bibliai táraságok felállítása vagy ilyek küldeményeinek behozatala tiltatott meg; 1820. a német egyetemeken mutatkozó demagogiai korjelek tekintetéből az azokra kimenetel a protestáns ifjuságtól elzáratott; szinte akkor a protestáns papok utasíttattak, nehogy katholikusokat egyházaikba bocsássanak; 1821. katholikus atyáknak protstáns anyátóllett természetes gyermekeinek az atya vallásában neveltetése rendeltetett el; 1824. megtiltatott, hogy katholikus növendék királyi engedelem nélkül protestáns házi tanítót nyerhessen sat. Az ellenfeliratok, Kisnek hozzájárulásával is, el nem maradhattak; de addig is, míg a nehézségek elintéztettek, alárendeltjeinek a királyi parancsok iránti engedelmességet köté szivökre. 1828-ban a felállítandó akadémia szabályai kidolgozásával megbízott tudósok pesti gyülekezetére a nádor által ő is meghivatott és abban ő is közreműködött. Midőn a m. tudom. akadémia megalakult, őt is az elsők közt 1830. nov. 17. a történeti osztályban vidéki rendes tagnak megválasztották. K. lelkesen segíté dolgozataival az akadémia vállalatait; ő volt ez időben majdnem egyetlen védője a naponként hatalmasabban terjedő politikai s anyagi irányokkal szemben a classicismusnak és humanismusnak. Öregségében több keserűség és bánat érte; gyermekeit rendeltetésök eltávolítá az atyai háztól, neje 1832. jan. 2. meghalt, ő maga gyakran gyengélkedett; mind ezt philosophiai megnyugvással viselte s örömét lelte gyermekeiben, unokáiban, gyülekezete szeretetében, barátainak vigaszában. De jól esett neki az a hódolat is, midőn 1842. jan. 22. a Kisfaludy-társaság tagjai közé vette fel. Sopron, Győr és Vas megyék táblabirája volt. 1844-ben Bécsben. Lajos fiával volt látogatóban és ekkor súlyos cholerából menekült meg, melynek huzamosb ideig érezte utóhatását. Ezen állapotában intézte a Kisfaludy-társasághoz «Bucsúját írótársaitól», mely a költőnek csakugyan hattyúéneke lett. 1846 elején életereje fogyott. Meghalt 1846. febr. 19. Sopronban, elynek díszpolgára is volt. A Kisfaludy-társaságban 1848. febr. 6. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet. A soproni ág. ev. egyházkerület és a lyceumi ifjuság a magyar társaság százados emlékét ünnepelte 1890. nov. 5. Sopronban, mely ünnepélyen a m. tudom. akadémia s Kisfaludy-társaság is képviselve volt.
Költeményei, czikkei a kövekező lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Mindenes Gyűjtemény (1790. III. Belgrád megvételekor); Hadi s más nevezetes Történetek (IV. 1791. Nunkovics Györgynek dicső árnyékához, Hadi Történetek íróihoz); M. Hirmondó (1792. II. 222-225. l. Mélt. ... gróf Széchenyi Lajoshoz, midőn olaszországi útjából visszatért, költ.); M. Musa (1793. néhány apró czikk): Schedius, Liter. Anzeiger (1797., 1799. irodalmi czikkek); Allg. Zeitung (1798.); A sopronyi magyar társaság első zsengéje (Sopron, 1804. I. öt eredeti s két ford. költ.); Erdélyi Muzeum (I., III. 1814. V. 1816. költemények, VII., VIII. 1817. czikkek angolból); Válogatott darabok (Pozsony 1817. költ.); Tudom. Gyűjtemény (1817. II. A nemzeti nyelv becsülésének némely példái, III. A nevelésnek külömbféle módjai és némelyiknek mi haszna van, IX. A testet tárgyazó nevelésről, Niemeyer után, 1818. I. Zrinyi Péternek a követje által a fővezérhez küldött postalutumai, VIII. Hogyan kell a magyar olvasó publicumot nevelni, 1819. VI. Jegyzések az egyes gondolatokban és aphorismákban írásról, 1821. VIII. A régiség tudomány, 1825. II. Toldalék azon felelethez, melyet ... gr. Cziráky Antal ... kérdéseire Tuboly László úr adott, a Jornandes által említett Bollia folyónak hollétéről, VIII. Az izlésről Blair ut., XI. Egynéhány gondolatok a m. nyelv kimíveltetése módjáról, Milyen feltételek alatt lehetnek a szépnembéliek versírókká? levél egy kisasszonyhoz, Mi serkentheti a nemzeteket a tudományok és szépmesterségek elősegítésére?, 1826. VIII. A poesis becséről, 1828. III. Az írók megjutalmazásáról, 1829. III. Milyen veszedelemben forogtak s mikép menekedtek meg abból a régi görög és római classicusok írásai a közép időkben, Heerentől, IV. A stilus formálásának egy jó módja, XII. Azoknak olvasásáról, kik tulajdonképen nem tudósok, 1830. IX. Emlékeztetés Ribini Jánosra, különösen annak érdemére a m. nyelv eránt, 1832. XI. Kivonat Creuzer munkájából a régiség tanulásáról, 1833. VI. Kivonat Huart: Examen de ingenios para las scientias német fordításából, 1835. VIII., X. Erkölcsi bölcselkedés elvei, Weis ezredes franczia munkája szerint, Antikritika Socrates nevezetességei birálatára, 1836. IX. Általános tekintet Europa tudományos állapotjára, Wachler szerint, 1837. X. A német szépliteratura történeteinek veleje, Wachler után); Aurora (1822-23. költ.); Szépliteraturai Ajándék (1822. költ., 1827. Klári, ebl.); Hebe (1823., 1825-26. költ.); Felsőmagyarországi Minerva (1825. Mi segíti elő a tudományok és szépmesterségek virágzását? A tudományokkal foglalatoskodó örömeiről s bajairól, Garveből, apróbb czikkek Baco, Johnson, Funke s Wieland után, A zsebkönyvekről, nevezetesen az Auroráról és Hebéről, 1826. A régiek feléledéséről s annak hasznairól, Az írás és a könyvnyomatás, Herder után; Persius élete s 1. és 5. satirája; Baco gondolatai különféle tárgyakról; 1826-36. Polyclet utazása; Próbák Xenophonnak Sokrates nevezetes mondásairól s tetteiről írt munkájából, 1827. Horac levele a Pisókhoz és töredékek Eudaimoniából, Az örömök különbféle nemeiről, 1828. Az andrószi leány, Terenc vígjátéka. Horac levele Augusztushoz. Persius első satirája, költ. és apróbb czikkek, A politikai gazdaságról, 1829. czikkek Baco, Pope, Mones-quieuből, Horác levele Florushoz, Thomson tavasza sat., 1830-31. Baco folyt., költ. és egyéb czikkek. 1831. Terenc vígjátéka: A herét, és apróbb czikkek, 1832. Eutrop római történeteinek kezdete, Seneca gondolatai a haragról, Quintilian X. könyvének első része, A magyar journálok kevés voltáról és apróbb czikkek, 1835. Cicero levelei I. könyve Wieland előbeszédével és jegyzéseivel, 1836. A vendégség, Xenophon után jegyzetekkel); Koszorú (1828. költ.); a Sas (1831. A franczia akadémiákról, vagy tudós társaságokról, A házasságról, A recensiókról, A tudósk és írók némely hibáiról, Pope próbája a critikáról, Montaigna gondolatai az emberről); Közhasznú Esmeretek tára (1831. czikkek); M. tud. társ. Évkönyvei (I. 1833. Emlékbeszéd gróf Széchenyi Ferencz és gr. Festetich György felett), Tudom. Tár (I. 1834-35. Az európai országokban a nyugoti birodalom elenyészése által okozott általános változások, Az európai országok első alakulása, Robertson és Remer után. Általnézése az 1830-1834-ig megjelent encyclopediai munkáknak, Tudomány és művészet a társasági állapot szempontjából Roscoe után, 1836. Az angol szépliteratura történeteinek veleje, A mostani európai polgári alkotmányok alakulása, középkor, Nagy Károlytól a kereszteshadak utánig, a franczia szépliteraturának veleje a XVI. század kezdetétől a XIX. száz. első negyedének végeig. Az olasz szépliteratu történeteinek veleje, Eichhorn és Wachler után, Uj folyt. 1839. Az ékesszó, 1840. A régi görög és római classikusok érdekessége, Néhány észrevétel a nyelvjavításról, A tudós társaságok haszna, két utóbbi Garve után); Musarion (1833. Pope, Tanító költemények); Athenaeum (1839. II. apróbb czikkek Johnson és de Ligne után, 1840. I. Ki boldog? apró czikkek Pope, Steele sat. után); figelmező (1840. Észrevételek a Soproni Estvék I. füzetének birálatára); Jelenkor (1841. 28. sz. Gamauf írói érdemei); Századunk (1841. 28. sz. Gamauf Teofil); Kisfaludy-Társaság Évlapjai (III. 1842. Longinus a fenségesről, görögből ford. beköszöntőül, jegyzetekkel, VI. 1846, Bucsúm írótársaimtól, Pythagoras arany mondatai közül, Cato verspárjai, VII. 1849. Anaximenes rhetoricája, hellenből); Széptani Remekirók (I. 1846. Longinus értekezése a fenségesről és Anaximenes Rhetoricája). K. kiadatlan költeményei 1789-1796. (Figyelő V. 1878. Bayer Ferencz).
Munkái:
1. Tiszt. tudós Raics Péter prof. úr neve napjára való versek. Sopron, 1789.
2. Tiszt. tudós Raics prof. úrnak s Artner Theresia kisasszonynak házasságok alkalmatosságára készített éneke a soproni tanuló ifjúságnak. U. ott, 1789.
3. Tiszt. tudós Vietoris Jonatán prof. úr neve napján idvezlő versek. U. ott, 1790.
4. Tiszt. tudós Stanislaides dániel prof. úr házasságára készített örvendező versek. U. ott, 1790.
5. A Soproni Musák seregének panasza az ő nagy jótevőjének t. t. Torkos József pred. úrnak halálakor febr. 10. 1791. U. ott.
6. Hercules választása. Allegoriás költemény. Anglusból fordította Lowth szerint. Bécs, 1791.
7. A valláscsúfolók ellen. Főtiszt. Nagy István úrnak a Dunán túl levő evangyelikusok superintendensévé lett választásának alkalmatosságával. Sopron, 1796. (Költ.)
8. Zsebbe való könyv. Azoknak, a kik az olvasásban hasznos gyönyörködtetést keresnek. Pozsony, 1797.
9. Meiners Kristófnak oktatása, miképpen kellessék az ifjaknak haszonnal dolgozni, kivált magokat az olvasásban, kijegyezgetésben és irásban gyakorolni. Magyarra fordította és az ifjaknak legszükségesebb könyvek esmeretével megbővítette. Győr, 1798. (2. kiadás. Pozsony, 1820.)
10. Az emberekkel való társalkodásról, vagy miképen kellessék minden rendbéli emberekhez magukat úgy alkalmaztatnunk, hogy a világban boldogulhassunk. Irta német nyelven dr. Knigge Adolf. Szabadon fordította. Győr, 1798. Három kötet. (2. kiadás, Pest, 1811. 23. kiadás. U. ott, 1821.)
11. Erkölcsi oktatás az ifjabb asszonyságok számára írta egy angliai dáma. Ford. Győr, 1798.
12. Kalendáriom és zsebbe való könyv. Azoknak a kik az olvasásban hasznos gyönyörködtetést keresnek 1799. esztendőre. Pozsony.
13. Az ő jó reménységű magzatjoknak halálán kesergő keresztyén szüléknek vigasztalásaikról, néhai t. t. Lakos József úrnak, a n. dömölki ev. sz. gyülekezet káplánjának Kapolcson 1801. máj. 25. lett eltemettetésekor tartott halotti elmélkedése. Veszprém. (Lakos József költeményével együtt.)
14. Protestáns közemberek olvasókönyve. A városi és falusi m. protetáns köznépnek s különösen az alsóbb oskolában tanuló ifjúságnak hasznára készíttetett Dr. Seiler Frid. György munkája szerént. Pozsony, 1802. (Névtelenül.)
15. Mit kell cselekednünk, mikor az Istennek kedveseink halála felől való végzései homályosok vagy épen megmagyarázhatatlanok? Néhai t. n. nz. és v, Hajas Tamás úrnak utolsó tiszteségére tett halotti elmélkedés, melyet midőn a megboldogult Úrnak hideg tetemei, M. Gentsen, okt. 25. 1802-ben történt halála után harmad nappal kriptába tétettek, mondott. Sopron. (Zigán János beszédével együtt.)
16. Levelezőkönyv, vagy oktatás levélírásra magyar és német nyelven. Pet, 1803. (Névtelenül. E munka utóbb többször változtatva, áldolgozva jelent meg.)
17. Zaid, vagy negyedik Muhamed török császárnak szerencsétlen szerelme. Igaz történeten épült román Kotzebue után. U. ott, 1803.
18. A papi hivatal méltósága, melyet, midőn főtiszt. Nagy István dunán túl lévő ev. ekklésiák superintendense predikátorságának ötvenedik esztendejébeli jubileumát inneplette, lerajzolt. Szombathely, 1803. (Költ.)
19. Emberi indulatok tüköre, rész szerint igaz, rész szerint kitöltött történetekben. Nagy részint Lafontaine után. Pozsony, 1804. (Ism. Annalen 1805.)
20. Görög és római Mythologia, vagyis a régi görögök és rómaiak költött isteneiknek és félisteneiknek mesés történetei. Ford. 44 rézre metszett képekkel,melyek régi munkájú mesterségesen metszett kövekből rajzoltattak le. Pozsony, 1805.
21. Gyermekek és ifjak tárháza, az az elmét gyönyörködtető és nemes szivet formáló apró történetek, beszélgetések, utazások és versek. A mind a két nemen levő ifjúság számára egynéhány nevezetes német írók munkáiból ford. Pest, 1805. Két kötet. (Eredetileg Gyermekek és ifjak Bibliothékája cz. alatt jelent meg és ezen czím csak később lett az újjal kicserélve.
22. A világnak közönséges historiája. Melyet némely jeles és hitele sírókból szedegetett gróf Gvadányi József m. lovas gnerális s annak halála után tovább folytatott Kis János. VII., VIII. kötet. Pozsony, 1805. 1809.
23. Kazinczy Ferencz őszvekelésére szendrei gróf Török Sophia-Antoniával, Nagy-Kázmértt Zemplény várm. nov. XI. MDCCCIV. barátja Kis János. Bécs, 1805. (Német czímmel és párhuzamos fordítással is).
24. A jövendő élet felől való esméretünknek hijános voltáról és annak okairól. Néhai t. nagy-alányosi Bartza János úrnak, t. Veszprém vármegye egyik első rangú táblabirájának utolsó tisztességet tévő halotti elmélkedés, melyet midőn ezen megboldogúlt úrnak Mersén 1805-ben történt halála után negyed nappal, lelketlen teste ... kriptába tétetnék... elmondott. Veszprém, 1805.
25. Kellemetes időtöltésre való elmés nyájasságok, ugymint: egynéhány regék Mátyás királyról, válogatott anekdoták és különb-különbféle kérdések és feleletek. Rész szerént külföldi, rész szerént kézben kevéssé forgó magyar munkákból öszveszedettettek s közrebocsátattak Zaidnak és az emberi indulatok tükörének kiadója által. Sopron, 1806.
26. A magyar nyelvnek mostani állapotjáról, kimíveltethetése módjairól, eszközeiről. Megjutalmaztatott felelet. Pest, 1806.
27. Flora, vagy szívre ható apró románok, erkölcsi mesék, versek és egyéb hasznosan gyönyörködtető darabok a szép nemnek és a szép nem barátjainak. U. ott, 1806-1808. Négy kötet.
28. Egy egész esztendei vasárnapi és innepnapi evangeliomokra való predikációs könyv, melyet az evangyelikus keresztén feleiknek lelki épületekre különbféle jeles német munkákból fordítottak némely Duna-tulsó-melléki prédikátorok. Kiadta.... Pozsony, 1807. (Nagyobb részt K. saját munkája.)
29. Természet csudái, országok nevezetességei és nemzetek szokásai, melyek különbféle munkákból öszveszedegettettek és rész szerént az efféle dolgokban gyönyörködőknek, rész szerént a hasznos és kellemetes olvasást megkedvelleni s figyelmetességeket gyakorlani kivánóknak számokra kibocsáttottak. U. ott, 1808.
30. Nemzeteket és országokat esmértető gyűjtemény. Kiadta Kis János. Pest, 1808-1809. Két kötet. (I. Zigán János munkája. II. Spanyolországba és Portugalliába való utazás. Németből ford. egy rézmetszett képpel.)
31. Halotti beszéd az emberi léleknek már a jelenvaló életben kitetsző nagyságáról, melyet néhai nm. tót-prónai báró Prónay László úr halotti tisztelete alkalmatosságával Acsán november 20-án 1808. mondott. U. ott,
32. A régi görögök erkölcseinek és szokásainak, vagy vallásbéli, polgári, hadi és házi rendtartásainak leírása. Eschenburg szerint. Pozsony, 1809.
33. Herczeg Rochefoucauldnak maximái és morális reflexió, három nyelven. Németre fordította Schultz, magyarra Kazinczy Ferencz. Bécs és Triest, 1810. (Az Előbeszéd, mely N.-Dömölkön, jún. 29. 1805. kelt Kisé és XXII lapra terjed.)
34. Keresztyén földmívelő ember imádságos könyve. Pozsony, 1810.
35. Kersztyén új Énekeskönyv, melyet szerzett és egynéhány magányos áhitatosságra tartozó imádságokkal együtt kiadott a nagygyőri aug. conf. tartó gyülekezet. Gyúr, 1811. (2. kiadás. M.-Ovár, 1839. a szerző híre nélkül.)
36. Horatius levelei Wielandnak magyarázó jegyzéseivel. I. kötet. Soprony, 1811. (Ism. Annalen 1812.)
37. Lelki áldozatok imádságokban és énekekben. U. ott, 1812. (Több kiadást ért, többi közt: Sopron, 1826. az utolsó Pest, 1834.)
38. Mélt. gróf tolnai Festetich Ignácz úrhoz ő nagyságához. Sopron, 1814. (Költemény.)
39. Die Freude der Völker Europa's über den siegreichen einzug der verbündeten Heere in Paris, als Freude über eine gerechte Sache und über eine wunderbare göttliche Errettung. Eine Predigt, gehalten an dem zum Feyer dieser Begebenheit bestimmten Dank- und Freudenfeste, den 24-sten April 1814. U. ott.
40. Kis János versei. Kiadta Kazinczy Ferencz, Pest, 1815. Három kötet.
41. A vallástalanságról s a vallásbéli buzgóság meghidegedésének okairól, különösen a protestansok között. Egy német munka után szükséges változtatásokkal készítette ... Sopron, 1815.
42. Dr. Luther Márton kis katechismusának magyarázatja. Néhai superintendens Herder után készítette. Pest, 1815.
43. Verses és imádságos könyvecske az apróbb oskolabeli gyermekek számára. U. ott, 1815.
44. Béköszöntő beszéd, melyet az iharosberényi ev. gyülekezetben lett másodszori bémenetelekor elmondott. Győr.
45. Ifjúság barátja, vagy hasznosan mulattató darabok a két nembeli ifjuság számára. Pest, 1816.
46. Nevezetes utazások tárháza, több tudósokkal együtt készítette és kiadta. U. ott, 1816-19. Nyolcz kötet. (I. Park utazása Afrika belső tartományaiban, Bourbon, Franczia, s Java szigeteiről és Dahon országról szóló némely tudósításokkal együtt.)
47. Evangelikus fiu- és leánygyermekeknek való képes Á-Bé-Czes könyv. Sopron, 1816. (Több ízben kiadott, kétszer engedelme nélkül utánnyomatott, utóbb Trattner-Károlyinak engedte át a szerző.)
48. Diktomos verses és imádságos könyvecske. Az apróbb iskolabéli gyermekek számára. U. ott, 1816. (Ujabb kiadás. Pest, 1833. Tótul: ford. Barla Mihály, Sopron, 1820.)
49. Helikoni kedvtöltés, a magyar literraturának némely barátjai által. Pest, 1816. 1820. Négy kötet.
50. Halotti beszéd, melyet néhai mn. Ócsai Balogh Péter...zólyomi főispán és gen. ispector gyászünnepén Pesten decz. 7. 1818. tartatott gyászinnepén az ev. templomban mondott. U. ott, 1819. (Kolosváry István beszédével együtt. Németül. U. ott, 1819.)
51. Halotti beszéd, melyet néhai m. Matkovich Pál úrnak halotti tiszteségtétele alkalmával mondott. Győr, 1824.
52. D. Junius Juvenalis Szatirái. Rész szerént folyó, rész szerént kötött beszédben magyarra fordítva és szükséges jegyzetekkel világosítva Pest, 1825.
53. A falusi élet. Delille franczia munkája után versekben szabadon fordítva. Soprony és Pozsony, 1825.
54. Klio, vagy léleknemesítő, részint eredeti, részint fordított darabok, kötött és kötetlen beszédben. Győr, 1825.
55. Halotti prédikáczió, mely néhai ... Káldy János úrnak, a dunántuli ev. ekklezsiák főinspectorának N.-Geresden árp. 4. 1825. történt utolsó megtiszteltetése alkalmatosságával... mondatott, Sopron, 1825. (Ugyanannak bucsúztatása versekben, ugyanott.)
56. Anrede an die Trauerversammlung bei dem Leichenbegängnisse des... Hrn. Mich. von Ugróczy, gewesenen Prediger der evang. Gemeinde A. C. zu Mörbisch ohnweit Oedenburg ... gebalten den 26. Jäner 1826. U. ott.
57. Eudaimonia, vagy boldogult élés mesterségére tanító közhasznú philosophia. Írta franczia nyelven Droz József... Blumröder Ágoston német kiadása után szabadon ford. U. ott, 1827.
58. Az Andrószi leány. P. Terentius Afer vígjátéka 5 felv. Kassa, 1828.
59. Aulus Persius Flaccus satirái, magyarul és deákul, szükséges jegyzetekkel világosítva. Sopron, 1829.
60. Boldogulás mestersége vagy az életnek kellemes és közértelmű filosofiája. Ford. ... Pest, 1830. (2. kiadás.)
61. Socrates nevezetességei. Xenophon munkája görögből magyarra fordítva. Hozzájárul Socrates élete néhány jegyzetekkel és magyarázatokkal együtt. Kassa. 1831.
62. Horatius levelei. Ford. Az eredeti textussal Döring szerint, s Wieland magyarázó jegyzeteivel Kazinczy F. által. Pest, 1833.
63. Iphigenia Taurisban. Dráma Goethétől. U. ott, 1833. (Külföldi Játékszín I. Ujabb kiadása: Bpest, 1876. Olcsó Könyvtár 25.)
64. Idvezlés, melylyel m. Matkovich István úr... midőn Sopronban 1836. Mindszenthava 7. főinspecori hivatalába ünnepélyesen beiktattaték. Szombathely, 1835.
65. Blair Hugo rhetorikai aesthetikai leczkéi. Némely kihagyásokkal és rövidítésekkel, angolból. Buda, 1838. Két kötet.
66. Soproni Estvék. Literaturai egyveleg. Sopron, 1839-44. Öt füzet. (I., II. eredeti s fordított czikkek, III., IV. Elváltozások, Ovid költeményei, némely kihagyásokkal, deák nyelvből folyó beszédben magyarra fordítva s magyarázó jegyzetekkel ellátva, V. eredeti s fordított czikkek. Ismertetve Figyelmező 1839. 33., 1840. 14. sz.)
67. Halotti beszéd, melyet néhai tót-prónai báró Prónai Sándor úrnak.. Pesten, márcz. 17. 1839. tartatott gyászünnepén mondott. Pest, 1839.
68. Einführungsrede bei dem Amtsantritte des Hochw. Herrn Emmerich Schwartner der evang. Gemeinde A. C. in der königl. Freinstadt Oedenburg am 6. Juni 1841. gehalten. Pressburg. (Schwartner beszédével együtt.)
69. Kis János poetai munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel s életrajzzal kiadta D. Schedel Ferencz. U. ott, 1843-48. arczk. és névaláírása hasonmásával. (Nemzeti könyvtár. Kiadja a Kisfaludy-társaság IV.)
70. Kiss János superintendens Emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Sopron, 1845-46. Két kötet. (I. Nevendékségét, professorságát és prédikátorságát tárgyazó emlékezések. II. Irói pályáját tárgyazó emlékezések. Ism. Életképek 1845. I. 18. sz., Szépirod. Szemle 1847. I. 20., 25., 26. sz.)
71. Longinus értekezése a fenségesről és Anaximenes rhetorikája. Buda, 1846. (Széptani Remekírók I. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Hunfalvy Pál és Czuczor Gergely fordításával együtt.)
72. Aristoteles rhetorikája. U. ott, 1846. (Széptani Remekírók II. Húsz aranynyal jutalmazott mű. Előbb a Kisfaludy-társaság Évlapjai VII. k.)
73. Pythagorás arany mondatai. Hellenből... Pest, 1846. (Kisfaludy-társaság Hellen-Könyvtára II.)
74. Kis János poetai munkái. Kiadta Toldy Ferencz. U. ott, 1864.
75. Kis János superintendens emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Második kiadás. Bpest, 1890. (Olcsó könyvtár 283. A kéziratban maradt 3. kötettel, mely emlékezéseit superintendensi életéből foglalja magában; befejezetlen maradt; másolata, mely után közölve van, a m. tudom. akadémia levéltárában őriztetik, 4rét 136 lap.)
Levelei: Kazinczyhoz 1801. nov. 2-től 1810. jún. 8-ig összesen 53 (Kazinczy Lajoshoz soprony 1810. nov. 12., 1811. jan. 11., ápr. 1., 1812. júl. 31. (Kovács Sándor, A sopronyi magyar társaság története. Sopron, 1890.).
Kéziratban a m. n. múzeumban: levelei Fáy Andráshoz: Sopron 1818. okt. 16., ismeretlenhez 1817. jan. 3.; Horvát Istvánhoz. Sopron 1819. szept. 27., 1821. nov. 5., 1829. máj. 30.; a m. tud. akadémia levéltárában 1810-1838-ig 16 darab; a vasmegyei levéltárban: Vidos József alispánhoz, Sopron, 1839. szept. 7., 1845. jún. 4.
Arczképe: kőnyomat, élet után rajzolta Kriehuber 1842., nyomt. Rauh János Bécsben a 69. sz. munkában; olajfestmény a soproni ág. ev. lyceum nagytermében.
Annalen der Literatur 1804. Intelligenzblatt 47. sz.
Allg. Literatur Zeitung 1808. 196., 1814. I. 591. l.
Hrabowszky György, A dunántuli evangy. aug. conf. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1806. 73., 114. l.
Oesterr, National Encyclopadie III. 206. l.
Közhasznú Esmeretek Tára VII. 1833. 229. l.
Philosophiai Pályamunkák I. 1835. 127., 135. l.
Hazai s Külf. Tudósítások 1837. II. 19. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai III. 1842. 26. lap.
M. tudós társaság Évkönyvei VIII. I. oszt. 1845-47. 94. l. (Toldy Ferencz.)
Pesti Hirlap 1846. 631. sz.
Irodalmi Őr I. 1846. 151. l.
Der Ungar 1846. 51. sz.
M. tudós társaság Névkönyve 1847. 114. l.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 84. l.
Pesti Napló 1854. 12. sz. (Greguss Ágost.)
Protest. Jahrbücher I. 1854. 49. l.
M. Néplap 1856. 26. sz. arczk.
Fernczy és Danielik, M. Írók I. 245. l.
Haan, Jena Hungarica 106. l.
Müllner Mátyás, A soproni evang. főtanoda története. Sopron, 1857. 97. l.
Magyar Írók Arczképei és életrajzai. Pest, 1858. 83. l. arczk.
Prot. Naptár 1858. 79. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1858. 32. sz. arczk.
Toldy Ferencz, A magyar Költészet Története, M. Nemzeti Irodalom Története és Összes Munkái II., III., V.
Kiss Áron, Adalékok. Budapest, 1874. 66. lap.
Figyelő I-VIII., XIII., XVIII. k.
Szinnyei Repertóriuma. Történelem I.
Uj Idők 1876. 46. szám. (Vajda Viktor)
Sopron 1878. 6., 7. (Vajda Viktor), 1890. 89. sz.
Kazinczy Ferencz, Pályám Emlékezete 107., 172., 209. l. és M. Pantheon 386. l. (Nemzeti Könyvtár III., XXXVI.)
Uj M. Athenás 219. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Prot. Egyház és Isk. Lap 1890. 47. sz.
Kovács Sándor, A soproni magyar társaság története. Sopron, 1890.
Magyar Könyvészet 1890.
Irodalomtörténeti Közlemények I., III. k.
Vasmegyei Lapok 1891. 57. sz.
Nevelés 1891. (Ujfalusy Sándor.)
Egyetemes Philologiai Közlöny 1892. (Pap Ferencz.)
Beöthy Zsolt Képes Irod. Története II. (Váczy János.)
Illésy Pettkó, A királyi könyvek. Budapest, 1895. 110. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 575. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 264. l.