szinész, hirlapíró s fordító, szül. 1807 körül Röjtökön (Sopronm.) szegény szülőktől; fiatalsága korát a magyar szinészetnek szentelte. 1831. jan. 1. már a Komlossy Ferencz igazgatása alatti dunántuli szinésztársaság sugója volt és ezen minőségben bebarangolta a dunántúli városokat, volt többször Balaton-Füreden, Győrben, Keszthelyen, Kaposváron, Komáromban, Kis-Czellben, Székesfejérvárt, Szombathelyen, Veszprémben, Zalaegerszegen; megfordult Baján, Halason, sőt egy-két előadásra Budán és Pesten is. Midőn Budán a magyar szinészet állandó hajlékot nyert, őt is meghívták és 1833. október 1-től, elhagyván a vándortársaságot, Budán működött szintén mint sugó; de csak egy évig. E mellett a magyar és külföldi irodalomban szorgalmasan gyűjté ismereteit. A 30-as években és azután is halálaig a Regélő s Honművésznek volt segédszerkesztője; a pest-budai hangászegyesület igazgatása alatt szervezet nyilvános énekiskolája-társulatnak részvényes tagja s pénztárnoka. 1838-ban felszólalt a Honművészetben (65-ik szám), hogy nevét a színlapokon nem mindig közlik híven Ivánnak; ezt pedig azért kivánja, hogy megkülönböztesse magát az egyidejűleg az irodalomban szereplő másik két Kiss Jánostól. Meghalt tüdővészben 1841. február 26-án Pesten 34. évében. Egyike volt a legbecsületeebb embereknek, írja a Regélő (1841. 18. sz.) s példát mutatott, mennyire haladhat szegény ifjú is visszorgalom által, milyennel ő igazán dicsekedhetett, a tanulmányba nés hasznos ismeretekben».
Czikkei, eredeti s fordított beszélyei a Regélőben és Hoművészben (neve alatt, v. Röjtöki s Parlagi álnévvel.)
Munkái:
1. Nemzeti játékszini zsebkönyv 1832-re. Székesfehérvár.
2. Nemzeti játékszini zsebkönyv 1833-ra. Pozsony. (Ebben: Semele, töredék két jelenésben. Schiller Fridrik után Kiss János.)
Eredeti s fordított színművei: Aline, golkondai királyné vagy Budapest a világ más részében, tündéres vígj. 3. felv. Treitschke G. Fr. utánford., dalai Pály Elektől (előadatott először Budán, 1834; máj. 27., jún. 15., Kolozsvárt 1836. jan. 29., Debreczenben 1836. ápr. 12.); Az ajánló levél, vígj. 4 felv. Töpfer után (Pest, 1839. szept. 13., 1840. jan. 29.); Angelo, Padua zsarnoka, Hugo Victor után németre Seybold Fridrik, szomj. 4. felv. (Debreczenben, 1836. febr. 4., 6., máj. 1.). Alpesi rózsácska, Patens és Shawl színj. 3 felv., Holbein Fr. Ig. (Budán 1833. aug. 6., 1834-36.) A havasi rózsa, Pátens és zsál cz. is (Komárom 1833. jún. 1.); Amsterdami hóhér, érz. j. 3 felv. Birch-Pfeier K. (Budán 1833. október 10., 1835.); Áruló kesztyű vagy álarczos kaland. vígjáték 5 felvonásban. Bauernfeld (Debreczenben 1838. máj. 8.); Belizár, szomj. 5. felv. Schenk E. (Debreczen 1835. nov. 21., Budán 1836. okt. 31. Pest decz. 30. 1837. aug. 22. 1839. nov. 3., decz. 9., 1840. márcz. 11.); Borzasztó éj a Paluzzi kastélyban, színj. 3 felv. Mellesville-Genlis (Budán 1833. aug. 14., 1835-36.); Csalódások... (Debrczen 1835. okt. 18., 1836. júl. 28.); Fekete Fritz szomj. 5 felv. b. Auffenberg után (először Budán 1834. jan. 24., Debreczen 1836. júl. 9.); Gyűlölség és szerelem harcza, vagy a lázadó zsidók, reg. szomj. 5 felv. Bechstein Lajos (Debreczen 1835. nov. 28. Pest, 1838. márcz. 10. Nagyvárad 1839. ápr. 13.); Hangzatka, Raupach; Hauser Gáspár, Bartschner; A hazafi erény, vagy a hála és hívség diadalma, Kotzebue Jegyzőkönyv cz. dr. után magyarítota (Pozsony 1833. ápr. 19.) Hinkó a hóhér legény, reg. j. 5 felv., Birch-Pfeifer K. (Budán 1834. jún. 9., 1835-36., Kassa 1835. jan. 22., Debreczen 1836. jan. 16., Pest 1839. decz. 15., Szatmár-Németi 1847. május 2.); Huszárok és dámák, vígj. 4 felv., Fredro-Zimmermann (Budán 1835. szept. 3. 20., 30., Pest 1837. nov. 7.); Idegen nő, W. Franul J.; Könnyelműség, vígj. 4 felv., Bauernfeld (Budán 1835. szept. 15. Kassán 1837. decz. 6., Pest 1838. febr. 17. és 1841. jan. 14.); Lepecsételt polgármester, Marsano; Móri vásár. vígj. 3 felv., Blum Károly Markt zu Ellenbrunnja után magyarította (Pesen 1840. nov. 15. és 19. 1841. márcz. 10.); Mátkanézés, vagy a lepke, vígj. 5 felv. Marsano után a m. tud. társ. költségén (Pest, 1838. aug. 9. 1839. febr. 20., 1840. nov. 23.); A notredamei toronyőr, reg. dr. 6 képben Hugo Victor után Birch-Pfaiffer K. után ford. a m. tudós t. költs. (Pest 1837. nov. 11.); Ördög Róbert, reg szomj. 5 felv., Raupach (Budán 1834. november 6., decz. 1., 1835., Kassa február 21., ápril 30., Nagyvárad június 20., Deczember október 5. 1836., Pest, 1839. június 29. július 22., október 3.); Semiramis az ég leánya (Levegőég leánya) myth. harczj. 5 felv. Raupach (Pozsony 1833. máj. 9., Buda 1834. febr. 27.); Szegfű és kesztyű, Nestroy; Szerelem jegyzőkönyve, vígj. 3 felv. Bauernfeld; Tigris Róbert, reg. j. 3 felv. (Buda 1834. júl. 9., 1835. máj. 11.); Tudor Mária, Hugo Victornak három napra osztott dr. németül Seybold Fridrik, ford. ... (Debreczenben 1836. szept. 10.); Utolsó kaland, vígj. 3 felv. Bauernfeld (Pest 1839. aug. 29.); Utolsó segédeszköz, vígj. 3 felv., Weissenthurm Franul J., (Budán 1834. ápr. 6., július 25.); Valpurg éjszakája, tünd. j. 2 felv., Birch-Pfeifer K. (Budán 1834. július 21.); Vassziklai Fridolin; Villi táncz, harczj. 5 felv., Birch-Pfeifer K. (Budán 1834. júl. 4., aug. 4., Kassa 1835. márcz. 5.)
Honművész 1834. 44., 46., 55., 56., 61., 91., 1835. 73., 1836. 28., 84., 85., 89., 1837. 2., 69., 1838. 10., 36., 37., 38., 44., 48., 65., 82., 1839. 12-14., 30., 31., 41., 53., 68., 69., 71., 75-79., 1840. 3. és köv. sz. 54., 1841. 24. sz.
Regélő 1837. 69., 99., 1838. 1. 28., 32., 44., 50., 53., 64-78., 91., 1839. 16., 19., 30., 31., 41., 68., 1840. 1., 7., 16., 57., 91., 98-100., 1841. 2., 18. sz. (Mátray Gábor).
Benkő Kálmán, Magyar Színvilág. Budapet, 1873.
Figyelő XVII. 1884. 156. l. és egykorú színlapok.