nyug. ev. ref. főgymnasiumi tanár, szül. 1825. jún. 24. Rovecsinben (Morvaországban), hol atyja K. Beniamin ev. ref. lelkész és esperes volt; a gymnasiumi tantárgyakra is atyja tanította; 13 éves korában a II. rhetorikai osztályba vették fel Kecskeméten, hol magyarul tanult; a bölcseleti tanfolyamra Nagy-Kőrösre ment és magántanítással tartotta fenn magát, ösztöndíjban is részesült. A jogi s theologiai tanfolyamot ismét Kecskeméten végezte. 1845-ben két évi rectoriára ment Pestre; a népiskolai tanítás mellett jurátusnak is felesküdött. Az 1847. pozsonyi országgyűlésen Pestmegye költségén írnok volt Kossuth Lajos követ mellett; részt vett az akkori ifjusági mozgalmakban Pozsonyban és az országos küldöttséget Bécsbe követte. 1848. máj. az elsők közt volt, kik a nemzeti múzeumban a 2. honvédzászlóaljba fölvétették magukat s ettől fogva végig küzdötte a szabadságharczot, utóbb mint a 49. honvéd zászlóalj hadnagya majd főhadnagya; júliustól Komáromban volt, aug. mint százados és okt. 3. letette a fegyvert. 1849. októbertől nevelősködött Pestmegyében két évig. 1851-ben megválasztották Halason gymnasiumi tanárnak. 1852. okt. 1. Hódmezővásárhelyt lett tanár és ott működött 36 évig; 1888-ban nyugalomba vonult; tanítványai nevére 500 frt ösztöndíjat alapítottak.
Programmértekezése a hódmezővásárhelyi algymnasium Értesítőjében (1860. Phidias ifjúkora. Beulé után; ugyanott jelent meg az igazgatása alatt szerkesztett évfolyamban a gymnasium egy éves története.)
Futó Mihály, A hódmezővásárhelyi ev. ref. gymnasium története. H.-m.-vásárhely, 1897. 224-227. és önéletrajzi adatok.