ev. ref. püspök, előbbinek és Solymossy Erzsébetnek fia, szül. 1815. nov. 2. Kis-Naményban (Szatmárm.); tanult szülőföldén, azután Szatmárt és 1832-től Sárospatakon. 1839-43-ban tanítókáplán volt Szatmár-Németiben, 1843. ápr. 25. porcsalmai papá tett. Mint a szatmári egyházmegye főjegyzője (1848. lett az) egyházmegyéje megbízásából jelen volt az 1848. XX. t. cz. tárgyában b. Eötvös miniszter által Budapestre összehívott értekezleten. A szabadságharcz alatt ő szerkesztette egyházmegyéje nevében a nemzeti kormánynak küldött hódoló feliratot. Megyéje önkéntes honvédcsapatát, mint tábori pap, az erdélyi hadjárat alatt Deésig kisérte. A pátens-küzdelem idejében rendületlenül küzdött az önkormányzati jogokért és mikor az egyház az önvédelmi harczból győztesen bontakozott ki, egyházmegyéje esperessé tette. Hathatósan munkált a papság tudományos képzettségének emelésén és e czélból egyházmegyei könyvtárt alapított. Szatmármegye már 1846-ban táblabírájává tette s a megyegyűlésnek később is tagja volt. A népoktatási törvénynek egyházmegyéjében való végrehajtására is sokat tett. A szatmári főgymnasiumnak tetemes alapot gyűjtött és támogatta a szatmári felsőbb leányiskola létrejöttét. Elsőrangú egyházi szónok, kinek szolgálatait nemcsak hívei, de igen sokszor más vallásuak is igénybe vették. Egyházkerülete előbb az egyetemes tanügyi bizottság tagjává, majd a népiskolai tanügyi bizottság elnökévé s a tiszántúli egyházkerület gymnasiumainak felügyelőjévé tette. Tagja lett a debreczeni zsinatnak, a konventi biróságnak és elnöke a konventi iskolai bizottságnak; tagja volt a budapesti zsinatnak is. 1885. szept. 17. esperessége 25 éves évfordulóját a szatmári egyházmegye megünnepelte s nevére alapítványt tett. 1890-ben Károli Gáspárnak háromszázados emlékünnepén ő tartotta az egyházi szónoklatot. Részt vett a zsoltárátdolgozási munkálatokban is. 1892. február 11-én a csaknem egymillió lelket számláló tiszántúli ref. egyházkerület püspökké választotta, a debreczeni egyház pedig márcizus 27-én lelkészévé. 1896-ban ő felesége Kiss Áron régi magyar nemességét megerősítette. Az ezredéves ünnepségek alkalmával egyházkerülete képviselőjeként jelen volt Pusztaszeren, Munkácson és a Vaskapunál. Munkácson az ő magyar imádsága óvta meg az ünnep egyházi részének magyarságát.
Költeményei s czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Parthenon (1837. költ.), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1844-48.), Lelki Kincstár. Házi Kincstár. Lelkészi-Tár és Sárospataki Füzetekben egyháztört. társad. czikkek és vallásos hymnusok, Szatmármegyei Közlöny (1880. 50. sz. Emlékbeszéd báró Uray Endre felett, 1883. 25. A pusztalaki Uray-sírbolt felavatása), P. Napló (1880. 317. Zsinati beszéde), Szamos (1882. 32. Beszéd a Válly János jubileumakor), Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1890. Egyházi beszéd Károli Gáspár emlékünnepén szeptember 14-én), Károli-Emlékkönyv (1890. Károli Gáspár küzdelme a szent háromság védelmében Egri Lukács ellen), Szikszay Zoltán, Emlékkönyv. (M.-Sziget, 1892. Imádság a m.-szigeti templom felavatásakor), Debreczeni Prot. Lap (1892. Püspökké avatásakor mondott beszéde, A bölcsészeti fakultás Debreczenben), Kecskeméthy László, Emlékkönyv (1896. Imádság a mező-túri ref. egyház ujvárosi templomának felavatásakor), Debreczeni Ellenőr (1896. 22. sz. Nagy Károly jubileumán mondott beszéde, 172. Imádság a munkácsi várban sat.) Számos gyűlést megnyitó imádsága, püspöki évi jelentése az egyházkerületi jegyzőkönyvekben és az iskolai évet kezdő s bezáró beszédei, tanári beigtatói a debreczeni főiskola Értesítőiben. Zsoltár-átdolgozások, énekek az Énekeskönyvi bizottság nyomtatványaiban.
Munkái:
1. Geleji Katona István egyházi kánonai s a szatmár-németi nemzeti zsinat végzései. Kecskemét, 1875.
2. A Szatmármegyében tartott négy első protetáns zsinat végzései. Magyar nyelvre forította s történelmi bevezetéssel ellátva kiadta ... Bpest, 1877.
3. A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Összeszedte, a latin szövegűeket magyarra fordította és tájékoztató jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1881. (Prot. Theol. Könyvtár 15. Ism. Századok).
4. Gróf Degenfeld Schomburg Imre tiszántuli ref. egyházkerületi főgondnok emlékezete. Irta és 1883. szept. 4. elmondta. Debreczen. 1883.
5. Halotti ima és beszéd Domahidy Ferencz szatmári főispán neje Kenessey Jozefin felett. Nagy-Károly, 1890.
6. Egyházi beszéd, debreczeni lelkészszé választása alkalmából. Debreczen, 1892.
Ezeken kívül számos Jegyzőkönyv, hivatalos Körlevél és egyébb apróbb nyomtatvány.
Balogh Ferencz, A m. protestáns egyháztörténet irodalma. Debreczen, 1873.
Kiss Kálmán, A szatmári ref. egyházmegye története 323., 353. l.
Prot. Uj Képes Naptár 1878. arczk.
Figyelő VIII. 1880. 107-109.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 155.
Uj M. Athenás. Bpest, 1885. 213., 505.
Tabajdi L., Jubileumi Emlékkönyv Id. K. Á. 25 éves esperességének emlékére. Szatmár, 1886.
The bible society Monthly Reporter 1890. 23. sz.
Kiszlingstein Könyv.
Vasárnapi Ujság 1892. 5. sz. arczk.
1892: Debreczen, Debreczeni Hirlap, Debreczeni ellenőr, Debreczeni Prot. Lap sat. (K. püspökké választása).
Pallas Nagy Lexikona X. 601. l.
Budapesti Hirlap 1892. 13. szám, 1896. július 20. sz.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 265. l. és fiának Kiss Aronnak szives közlése.