orvosdoktor, szül. 1813-ban Sátoralja-Ujhelyben (Zemplénm.); miután a bécsi egyetemen 1838-ban és a pestin 1840-ben orvosi oklevelet nyert, Rozsnyón (Gömörm.) telepedett le s a város orvosa lett, hol 1883. deczember 30-án meghalt.
Czikkei a Magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1847. A térdizmeredtséget mennyire gyógyítja az inmetszés és erőszakos kifeszítés, Az emberi holttest felnyitásának szükségéről, 1864. Két kancsalsági esetről, 1868. A rozsnyói vasas fürdő-víznek ismertetése, A sebészet gyakorlatának nehézségei a vidéken), a M. Sajtóban (1856. 49. sz. Az ajnácskői ásványvíz, ugyanez németül a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban), a Magyarhoni Természetbarátban (1857. Időjárási észleletek, A jászói vagy kőszál barlang Gömörmegyében tervrajzzal, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év lefolyására, 1858. Dobsina földismei s bányászati tekintetben, földtani térképpel), a Szemészetben (1868), a Gömör-Kishont egyesült vármegyék leírásában (Pest, 1867. Gömör-Kishont néprajzi viszonyai, Marikovszky György és Kósa Károly életrajza), a Gyógyászatban (1869. Uti jegyzetek, Néhány nevesebb fürdő és a drezdai városi kórház).
Munkája: Nocivus influxus aëris atmosphaerici, in sanitatem humanam de quo consensu et auctoritate ... disserit. Vindobonae, 1838.
Oláh Gyula, Magyarország Közegészségügyi Statistikája. Budapest, 1876. 133. l.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.