főgymnasiumi igazgató, szül. 1853. jún. 30. rév-Komáromban, iskoláit szülővárosában, Esztergomban és Szombathelyen végezve, a budapesti egyetemre került és itt anyai nagybátyja Csengery Antal házánál sajátította el azt a bölcseleti s kritikai szellemet, mely munkáit jellemzi. Itt nyerte az írói körök ismeretségét is. Mikor 1877-ben a dévai főreáliskola tanáraként szolgálatba lépett, a modern történelem művelése felé hajlott s Metternich iratainak bonczolgatásával lépett fel a Havi Szemlében. Azonban az 1880-ben megalakult hunyadmegyei történeti s régészeti társulat köre őt is hálásabb térre vezette. A várhelyi ásatások közben Téglás Gáborral együtt mihamar beleélték magukat Dácia multjába s az 1882-83-ban szerencsésen felfedezett Mithras-templom páratlan gazdag emlékei annyira lebilincselék figyelmét, hogy egész lélekkel azok tanulmányozására adta magát és az akadémia kiadásában megjelent munkájával a szakkörök figyelmét magára vonta. 1887-ben König családi nevét Királyra változtatta. 1892. okt 10. a fehértemplomi állami főgymnasium igazgatójává neveztetett ki.
Czikkei a Havi Szemlében (1879-81. A socialismus keleten, Szerbia és Törökország a XIX. században, Metternich, e tanulmánya érdekében Párisban a külügyminiszteri levéltárban hosszabb ideig kutatott); a M. Polgárban (1881-82. jelentékenyebbek: Az 1832. bosnyák lázadás, Az 1812. orosz-franczia háború, A francziák Egyiptomban, A keleti kérdés, Oroszország külviszonyai, Az 1811. bankódevalvatió története Hunyadmegyében. Történeti tévedések, Kell-e félnünk az éjszakai támadástól? Mohamet, több tárcza- s vezérczikk); az országos régészeti s embertani társulat 1879-1880. Évkönyvében (1886. A sarmisegetusai Mithraeum, előleges jelentés); az Archeaeologikai Közleményekben (1886. XV. kötet. A sarmisegetusai Mithraeum, gróf Kuun Géza bevezetésével, húsz ív; történeti s vallástörténeti része, rövid archaeologiai foglalattal a római Revue International 1887. évf., ism. a Giornale della Societa Asiatica Italiana I. köt.); a Hunyadm. tört. és rég. társulat Évkönyvében (III. 1886. A Daciában létezett római collegiumok, V. Keleti istenségek Sarmisegetasaban, VI. 1891. Adalékok Mithra clutusához, Dácia nyugoti határa s a határvédelem), a Pulszky-Albumban (1885. Egy Mithriacus relief); az Archaelogiai Értesítőben (1885. Studnitzka Ferencznek az Archaeolog. Epigr. Mittheilungen aus Oesterr.-Ungarn-ban és dévai múzeum mithriacus emlékeiről megjelent czikkének birálata s helyreigazítása); a dévai főreáliskola Értesítőjében (1886. Sarmizegetusa, vázlat az ifjúság részére); az Erdélyi Múzeum-Egylet bölcselet-nyelvtudományi- és történeti szakosztályának kiadványai, IV. 1887. Dák fegyverek és várak Traján oszlopán, VI. 1889. Ujabb feliratok az erdélyi aranyvidékről); az Archaeolog.-Epigr. Mittheilungen aus Ungarnban (1887. Neue Inschriften aus Dacien, Téglás Gáborral); a Századokban (1888. Marcus Ulpius Traianus dák háborúi), a Nemzetben (1889. Az imádság története); az alsó-fehérmegyei tört. és rég. társ. Évkönyvében (1890. Apulum, ims. Arch. Értesítő), a Budapesti Szemlében (1890. A római birodalom provinciái), a dévai főreáliskola Értesítőjében (1890. Micia, Veczel, rövidismertetése); a fehértemplomi áll. főgymnasium Értesítőjében (1895. A római élet Pannoniában és Daciában.)
Munkái:
1. A sarmizegetuzai Mitraeum. Bpest, 1886. (Ism. Főv. Lapok, 351. sz. Egyet. Philol. Közlöny 1887., Századok, Bud. Szemle, Archaeol. Értesítő 1888.)
2. Ulpia Trajana Augusta Colonia Dacica Sarmizegetusa metropolis Dacia fővárosa. Várhely Hunyadvármegyében. U. ott, 1891. (Ismertette Fővárosi Lapok 1890. 332. sz., Századok 1891., Budapesti Szemle LXX. 1892.)
3. A markomann háborúk. Bpest, 1891. (Különnyomat a Századokból.)
4. Gyulafehérvár története. Hely n., 1892. I. kötet. Apulum. (Ism. Egy. Philol. Közlöny.)
5. Dacia Provincia Augusti. N.-Becskerek, 1893-94. Két kötet. (Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár 47., 48. k. Ism. Századok 1894., Erdélyi Múzeum, P. Lloyd 138. sz.)
6. Forrásszemelvények a peloponnesusi háború történetéhez. Fehértemplom. 1894. (Részlet a Történ. Olvasókönyvből. Ism. Magy. Paedagogia, Egyet. Philol. Közlöny.)
7. Magyarország története, a középiskolák felső osztályainak használatára. Bpest, 1896. (Ism. Corvina 33.)
Ország-Világ 1887. 30. sz. arczk.
Magyar Könyvészet 1890., 1894.
Egyet. Philol. Közlöny 1892. 89. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 559. (Téglás Gábor.)
Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 126. l.