pécsi püspök, K. József birtokos és ásvai Jókay Katalin (Jókai Mór nagyatyjának testvérnénje, ki az egybekeléskor 1736. febr. 18. az ev. ref. vallásról áttért a róm. kath. vallásra) fia, szül. 1737. ápr. 4. Rév-Komáromban; 1748-tól 1752. a komáromi gymnasium I-V. osztályában tanult; hol járta a VI. osztályt és hol tartózkodott 1752-56-ig, még földerítésre vár. 1756. okt. az esztergomi főegyházmegye növendékei közé vétetett föl és Nagyszombatban 1761-ben végezte a theologiát és márcz. 8. Perényi Antal báróhoz küldetett káplánnak; innét a Szúnyog grófi családhoz ment nevelőnek. 1764. nov. 5. Mocson (Komáromm.) plébános, itt 1778. szentszéki ülnök és 1787-ben kerületi alesperes lett; 1790-ben Komárommegye megtisztelte táblabirósággal. 1794 jan. 13. után az udvardi plébániára költözött át. 1802-ben pozsonyi s 1805. jan. 21. esztergomi kanonokká neveztetett ki, egyszersmind a nagyszombati papnevelő intézet recora volt. 1806-ban zebegényi czímzetes apát lett. 1807-ben az esztergomi káptalan részéről a budai országos gyűlésre káptalani követül küldetett. Esztergomi suffraganeus püspökből 1807. október 30-án a pécsi egyházmegye főpásztorává lett, hova 1808. jan. 25. tartotta bevonulását és márcz. 25. püspöki székét ünnepélyesen foglalta el. Egyik életírója így jellemzi: «Igen szép módja volt a kisdedekkel bánni, de nemcsak ezeket, hanem az öregebbeket is több helyen kérdezgette a hittudományból.» A haszontalan fényre, hiú pompára nem költött; asztala közönséges magyaros volt; udvari cselédeinek is közönséges magyar öltözetet adott. Rendesen magyarul szólott, latinul is tisztán beszélt, németül törve, tótul is tudott, de nem beszélt soha. Nemzete nyelvét különösen szerette; a német falu lakosait a magyar nyelv tanulására buzdította s megparancsolta, hogy magyarul nem tudó oskolamesterek fel ne vétessenek. Mohácson kalvariát és abban kápolnát építtetett. Mindjárt püspökségének első évében a Ludoviceumra 200 frtot adott; később az esztergomi basilica építésére 4000 frtot és a főoltárkép elkészítésére 17.000 frtot. A komárommegyei nemes kath. ifjak nevelésére iskolai ösztöndíj-alapítványképen letett 207,000 váltó forintot. Az 1526. aug. 29. szerencsétlen mohácsi ütközetben elesettekért Mohácson évenként a nyakavágó keresztelő sz. János napján mondandó szent misére s ugyanekkor három nyelven tartandó egyházi szónoklatokra szintén alapítványként 3000 frtot; egyházmegyéje elaggott papjai intézete számára 10,000 ftot adott sat. A nemzeti pozsonyi zsinatban ő volt a Káldy-fordította szentirás megjobbítására rendelt tagok elnöke. Életének utolsó éveiben némi enyhülés szerzése végett rendesen meg szokott jelenni Balaton-Füreden; így 1825-ben is husvét után oda ment, hol júl. 17. meghalt
Munkái:
1. Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intéztetett beszéd, melyet a nemes magyar nemzet nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a t. p. kapuczinusok templomában kis-asszony havának 21-ik napján 1803.
2. Ondo officii divini peragendi juxta ritum breviarii, et missalis romani anno a Chr. n. 1818. in usum dioecesis Quinque-Ecclesiensis editus. Quinque-Ecclesiis, 1818. (Ugyanaz 1819-re Pest, 1818., 1820-ra u. ott, 1819., 1822-re, u. ott, 1822. és 1823-ra, u. ott, 1823.)
Kéziratban: Levele B. Dániel őrgeneral özvegyének Borbereki Lárának férje halálát jelentő szomorú levelére felelete 1810. aug. 12. (Másolat a budapesti egyetemi könyvtárban a Szilasy János-féle gyűjteményben 4rét 86. 1. sz.)
Arczképe: festett a mohácsi kalvaria kápolnájában; fametsezt Németh Vilmos munkájában aláírásával.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1807. II. 38. sz., 1826. II. 21. sz.
M. Kurir 1825. II. 10. sz.
Tudom. Gyűjtemény 1829. IV.
M. Hazai Vándor 1839. 35. sz.
Memoria Basilicae Strigoniensis 1856. 179. l.
Magyar Sajtó 1857. 16., 18., 31., 33., 39. sz.
Vas Gereben, Nagy idők, nagy emberek. Pest, 1856. Három kötet, Dixi. Pest, 1865. Két kötet.
Brüstle Recensio I. 509. l.
Némethy Lajos. Dicsbeszédek 19. l. és Series Parochiarum et Parochorum 680. l.
Németh Vilmos, Néhai Király József pécsi püspökről... emlékezés. Komárom, 1886. arczk. (Különnyomat a komáromi kath. gymnasium Értesítőjéből.)
Petrik Bibliogr.