jogi doktor, ügyvéd, honvédszázados hadbiró, a budapeti egyetemen a magyar alkotmány és a jogtörténelem és az európai jogtörténelem rendkívüli tanára; K. Ferencz kir. adófelügyelő és adeltreui Stutter Annak fia, szül. 1858-ban Kőszegen (Vasm.); tanulmányait Pozsonyban végezte, 1883-ban az összes jogtudományok doktorává avatatott, 1885-ben ügyvédi oklevelet nyert. Három évi ügyvédi működésének idejében Pozsony város ügyészévé neveztetett. A katonai birói vizsga letétele s a szabályszerű gyakorlat ideje után 1888-ban tettleges állományú honvéd főhadnagy hadbíróvá. 1892-ben másod osztályú, 1894-ben III. osztályú százados hadbiróvá, 1896-ban a budapesti egyetem jogi karához az egyetemes és a hazai jogtörténet rendkívüli tanárává neveztetett ki; ugyanakkor a m. kir. honvéd hadbirói tisztikar tartalékába lépett.
Munkái:
1. A pozsonyi nagy-dunai vám- és révjog története. Levéltári adatok nyomán. Ünnepi iratként kiadja az állandó I. Ferencz József-hídnak ünnepélyes felavatása alkalmából Pozsony szab. kir. város. Pozsony, 1890. (Németül is. U. ott, 1890.)
2. Pozsony város joga a középkorban. Kiadja a m. t. akadémia történelmi bizottsága. Bpest, 1894.
M. Könyvészet 1890-91., 1894.
M. kir. Honvédelmi Miniszterium a Honvédség... Név-könyve. Bpest, 1894. 227. l.
A Budapesti Egyetem Almanachja 1896-97-re, 16. lap.
Budapesti Hirlap 1896., 241. sz. és önéletrajzi adatok.