Kilényi (Klein Hermann) János,
hirlapszerkesztő és fordító, szül. 1805-ben Miskolczon izraelita vallású szülőktől; atyja Heymann Klein, ki Szent-Péterről költözött be Miskolczra, széles látkörű, felvilágosodott férfiú, felekezetének egyik legtekintélyesebb tagja, a miskolczi s Borsodmegye összes izraelita községeinek felügyelője volt. A szülők jómódúak voltak; az öreg Klein a franczia-osztrák háborúkban mint szállító meggazdagodott és azért kitünő nevelésben részesíthette hét gyermekét; Németországból (családja is onnan vándorolt be) hozatta a tanítókat. A magyar nyelvet már szülővárosában elsajátította. Később a fővárosba költözött szüleivel és 1842 elején Der Ungar czímű belletrisztikai és vegyes tartalmú napilapot alapított Pesten, melynek főiránya volt: érdekeinket a külföld előtt képviselni s németajkú honfitársaink közt a magyar nemzetiséget terjeszteni; K. volt a lap felelős szerkesztője s Beck Károly a segédszerkesztője; Falk Miksa publicistánk itt lépett fel először 1843-55-ben, a magyar lapokból fordításokat és a nemzeti színházi előadásokról kritikákat közölt, azután a lap segédszerkeszetője lett. 1848-ban K. politikai czikkeket is közölt lapjában, mely magyar szellemű s elveihez mindig következetes maradt; 1848. szeptember utolján a lap megszünt; akkor Zerffi Gusztáv indította meg a Der Ungar czímű szintén politikai s belletrisztikai napilapot Pesten; ezen lapnak K. segédszerkesztője volt azon év nov. 8-ig. Ekkor megvált a magyar journalistikától és 1850-ben Bécsbe költözött, hol az üzleti pályára lépett. Később ismét Pestre tette át lakását, áttért az ágostai evang. vallásra, Klein családi nevét Kilényire változtatta s János keresztnevet vett föl. 1889. jún. 6. egy fuvaros szekér elgázolta s ennek következtében jún. 9. meghalt Budapesten 84. évében.
Czikkei saját lapjában jelentek meg és a Társalkodóban (1841. 69. sz. Intés könyvárusokra nézve, kik egyszersmind könyvnyomtatók és ehhez Még egy szó a Jelenkor 1841. 80. sz.)
Munkái:
1. Einiges über Ungarn. Nach dem «Néhány szó a lóverseny körül» von Graf Stefan Széchenyi. Übersetzt von... Pest, 1839.
2. Novellen und Erzählungen. U. ott, 1839., 1841. Két kötet. (Nikolaus Freiherr Jósika, Sämmtliche Werke. Deutsch von ... 4. 13.)
3. Abafi. U. ott, 1839. Két kötet. (Jósika, S. Werke 5., 6.)
4. Die Leichtsinnigen. Ugyanott, 1839. Két kötet. (Jósika, S. Werke 7.)
5. Zólyomi. U. ott, 1839. (Jósika, S. Werke 8.)
6. Die Böhmen in Ungarn. U. ott, 1840. Négy kötet. (Jósika. S. Werke 9-12.)
7. Die Emanzipation der Juden. Aus dem Ung. nach Joseph Freiherr v. Eötvös. U. ott, 1840. (2. kiadás u. ott, 1841.)
8. Der Karthäuser. Aus d. Ung. nach Joseph Fr. v. Eötvös. U. ott, 1842.
Einhorn I., (Horn) Die Revolution und Juden in Ungarn. Leipzig, 1851.
Ungarns Männer der Zeit, Prag. 1862. 391. l. (Kertbeny.)
Kertbeny, Die ungarische Literatur in der Weltliteratur. Bpest, 1876. 17., 25., 26., 61. l.
Heinrich Gusztáv, Emlékbeszéd Klein Lipót Gyula felett. Bpest, 1876. 6. l.
Neues Pester Journal 1889. 157., 159. sz.
Petrik Bibliogr.
Fővárosi Lapok 1889. 162. sz. és gyászjelentés.