orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1839. szept. 14. Csurgón (Fehérm.); orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte s 1863-ban Pesten orvosdoktori oklevelet nyert. 1864-ben a sebészek számára felállott belklinikánál tanársegéd lett s e minőségben négy évig működött (félévig Korányi tanár külföldi útja alatt mint helyettes tanár is). 1868 őszén Schordann-féle ösztöndíjjal külföldre utazott és két évet Bécsben, Berlinben és Heidelbergbn töltött, főleg idegkórtannal és villamgyógyászattal foglalkozva 1870-ben a villamgyógyászatból magántanári képesítést nyert. 1871-ben a szent Rókus kórházban rendelő orvos lett. 1877-ben ugyanezen kórház első belgyógyászati osztályának főorvosi állására hívták meg. 1881-ben a rendkívüli tanári czímet és jelleget kapta. 1884. közegészségügyi tanácsossá s 1889-ben a belgyógyászat rendes tanárává neveztetett ki az egyetemen. A budapesti kir. orvosegyesületnek sok évig titkára volt; 1889. az egyesület alelnöke lett s 1895-ben újból megválasztatott. 1894-ben a VIII. nemzetközi közegészségügyi csoportjának egyik elnöke volt. 1879. máj. 6. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. A m. orvosi könyvkiadó társulat alapító s igazgató, a kir. m. természettud. társaság örökítő tagja; a pesti szegénygyermek-kórház tiszteletbeli főorvosa és gyakorló orvos Budapesten.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1865. A digitalinnak hatása a szív működésére, Lang Gusztávval együtt, 1867. Közlemények Korányi tanár kórodájáról; A felhasi lüktetés, Croupos lüktetés, régibb mellhártyalob maradványaival, 1868. Adalékok a szívbántalmak jelzéséhez, kifejlődéséhez és gyógyításához, Adatok a tüdőkben előjövő üregek kórisméjéhez, A gyomorrák egy esete kórismei szempontból, 1869. Kórboncztani tanulmány a hurutos tüdőlob körül, 1870. Megjegyzések a visszér lüktetéséről, A Basedow-féle kórról, Kórodai adatok a nehézkór, epilepsia tanához, Az arczideg hűdéseiről, 1871. A gyermekhűdésekről, 1872. Közlemények az idegkórtan köréből, Féloldali gerinczagyi alvégtaghűdés, Agybeli hűdés egy ritkább alakja, A villamosság hatása az érzékszervekre, a szívfonat zsába, 1873. A roncsoló lobok után fellépő hűdésekről, 1874. A Basedow-kór, A központi és környi arczideghűdések megkülönböztetéséhez, 1875. Kétoldali arcz- és szemtávoztató ideghűdés, siketségel sziklacsont repedés folytán, 1876. A jobboldai szemmozgató ideg hűdése és a hasoldali háromosztatu ideg tökéletes érzéstelensége, koponyaűrbeli bujakóros képlet folytán, Az agy mozgató idegeinek előhaladó hűdése, Bujakóros dag az agyban, rögtöni halál, bonczolat, 1877. Polyomielitis anterior acuta et chronica, Súlyos hurutos sárgaság, szívhűdés folytán halál, Féloldali fejfájás bujakóros egyénnél, higany által gyógyulás, 1878. Mégezés maró higanynyal, felhágó heveny hűdés folytán halál, 1879. Féloldali gerinczagyi hűdések, Az in-reflexekről, 1881. Az idült ólommérgezésről, 1882. Arsen mérgezés egy esete, 1883. Mérgezés esete kénsavas rézzel, 1884. Az arczideg körzeti hűdésével járó néhány kóros tünet magyarázata, 1885. adatok az együttérző ideg éleet-kórtanához, 1886. A neuritis multiplex degenerativa, 1889. A lázellenes gyógyeljárás mai álláspontja, 1890. A malaria aetiologiáról, Észleletek a Koch-féle anyag hatásáról a tűdővészesekre, 1892. A cirrhosis hypertrophica cum ictero egy esete, 1893. A myrtillus mint a diabetes mellitus ellenszere, 1894. Vékonybél sarcomájának egy esete; ezen czikkeből több megjelent németül is az Archiv f. Heilkunde der Kinderkrankheitenben 1871., a Wiener med. Presseben 1875., A Wiener med. Wochenschriftben 1877-78., a Pester med. Presseben 1878-79.), a Klinikai Füzetekben (1890. A mellhártyalobokról különös tekintettel azok aetiologiájára és therapiájára), a Belgyógyászat Kézikönyvében (I. 1894. Váltóláz, malaria, A sokizületi csúz, Járványos agy- és gerinczvelőhártyalob, Járványos fültőmirigylob, Visszatérő láz, Termedés, tetanus, II. 1895. Sápadtság, III. 1896. A fültőmirigy betegségei, IV. 1897. Bevezetés a szívbetegségekhez, A szív-belhártyagyuladás, A szívizom elfajulásai, Szívizomgyuladás, a mellhártya betegségei); a M. Orvosi Achivumban (1893. A methylenkék malaria-ellenes hatásáról, 1894. Myositis ossificans egy esete). K. tanítványainak irodalmi dolgozatait közli Hőgyes munkájában.
Munkái:
1. Villamgyógyászati tanulmányok. Pest, 1870. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból).
2. A villamáramok helybelisítése. Ziemssen után ford. U. ott, 1870. (A m. ovosi könyvkiadó-társulat Könyvtára XI.)
3. A gyermekbetegségek tankönyve. Gerhardt Károly munkája 3. átdolg. kiadása után ford. U. ott, 1872. 43 fametszettel és egy kőny. táblával. Torday Ferenczczel együtt. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat könyvtára XVIII.)
4. A gyermekhűdés. Paralysis infantilis. Bpest, 1874.
5. Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. U. ott, 1881. (Népszerű természettud. Előadások 31.)
6. A hemiplegia kiséretében fellépő arczidegbénulás kórjelző értékéről. U. ott, 1884. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
7. Kórodai tanulmányok az arczideg bántalmairól. U. ott, 1886.
Szerkesztette: A budapesti kir. orvos-egylet Évékönyvét 1875-, 1877- és 1878-ra; a Belgyógyászat Kézikönyvét 1894-től Bókai Árpáddal és Korányi Frigyessel együtt.
Arczképe kőnyomat: Schönberger A.-tól 1873. (Hajnal. Arczkép-Albumban. Pest, 1873.)
Hajnal. Budapest, 1873. (Sarkady István) köny. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1894. 35. sz. arczk.
Hőgyes Endre, Emlékkönyv a budapesti egyetem orvosi karának multjáról és jelenéről. Bpest, 1896. 403., 700. l.