hirlapíró, szül. 1846. szept. 3. Pásztón (Hevesm.); középiskoláit Gyöngyösön és Pesten végezte; utóbbi helyen a jogot is hallgatta, azután hirlapíró lett és a Pester Lloydba, Magyarország és a Nagyvilágba, a Nemzeti Hirlapba, a Borsszem Jankóba sat. dolgozott. Miután másfélévet töltött Párisban, irodalmat, történelmet és bölcseletet tanulmányozván, 1876-ban Trafort miniszter újra kiküldte oda három évre, hogy ugyanezen tanulmányokat folytassa s azután itthon franczia tanárokat neveljen. Párisban tartózkodása alatt az irodalomról, színházról és a képzőművészetről több lapnak, ú. m. a Reformnak, Honnak, Pester Lloydnak és Főv. Lapoknak tárczaczikkeket, leveleket küldött, melyek nagyobbrészt Du Chaudron álnév alatt jelentek meg. Hazaérkezte után az országos tanárképzőintézethez a franczia nyelv és irodalom tanárává nevezték ki, mely állásában jelenleg is működik. Mint hirlapíró előbb az Ellenőrnek, miután a Nemzetnek volt főmunkatársa 1897. deczemberig, mikor az Országos Hirlaphoz ment belmunkatársnak. A budapesti nemzeti színház drámabiráló bizottságának is tagja.
Czikkei a Reformban (1875. 130., 131., 137-139., 143. sz. Az 1875. Salon Párisban); a Magyarország és Nagyvilágban (1879. II. Lajos bajor király); a Nemzeti Hirlapban (1879. 108. sz. Villemessant, 135. A két Goncourt); az Ellenőrben (1880. 454., 575., 579., 1881. 52., 116., 129., 172., 268., 325., 327., 455., 468., 507. könyvismertetések és szini kritikák, 172. Jókai és az új Skyres Bolgolam, 558. A franczia színművészet, 598. A czeglédi színház megnyitása nov. 26., 622. Vidéki Színházak, 1882. 67., 113., 116., 129., 245., 303. könyvism.); a Honban (1881. 143., 144. Calderon); a Nemzetben (1882. 3., 34., 41., 48., 70., 80., 110., 1883. 6., 8., 41., könyvism. 50., 59. Sand George Flauberthez intézett levelei, 55., 96., 110., 137., 234., 261., 282., 303., könyv- és színműism., 330. Jókainé-Laborfalvy Róza, 1884. 13., 55., 96., 109., könyv- és színműism., 116. Caron de Beaumarchais, 213. Laube Henrik, 252., 334., 275., 1885. 52., 89., 107., 169., 253., 279., 293., 1886. 24., 67., 73., 101., 137., 242., 245., 295., 315., 329. könyv- és színműism., 10., 120. Munkácsy Mozartja, 322. Jókayné Laborfalfy Róza, 1887. 8., 57., 92., 340., 347., 359. könyv- és színműism., 269., 270., 277., 291., 316., 323., 337. Őszi műkiállítás, 319., 321. Coquelin, 1888., 21. Az opera bérbeadásának kérdéséhez, 15., 35., 50., 297., 339. könyv- és színműism., 71., 74., 78., 88., 92., 105., 115., Régi és modern festmények kiállítása, 277., 284., 294., 319., 326. Az őszi műkiállítás, 126., 129. Magyar irodalom és művészpártoló egylet, 1889. 326., 330., 343. Képzőművészeti kiállítás, 1890. 3. Képzőművészeti kiállítás, 70., 80., 86. Ki volt Galeotto?, 329., 334., 38., 342., 347. A téli műkiállítás, 1891. 286. Simoni Thais, 1892. 161. Egy negyedszázad művészeti története 1867-1892., 1893., 327., 330., 334., 337., 358. Téli műkiállítás, 1894. 72. Paulay Ede, 333., 343. Téli műkiállítás, 1895. 116. Tavaszi kiállítás, 123. A Józsefvárosi templom falfestményei, 263. A szinész lelki beszámíthatósága a színpadon, 1896. 200-204. Ezredéves kiállítás sat.); a M. Salonban (1893-94.) 1891-ig ő volt a párisi Journal des Débatsnak politikai levelezője. A Hétbe is dolgozott.
Munkái:
1. Három beszéd a felsőházról Thiers-, Royer-Collard- és Guizottól. Ford., kiadta Trefort Ágoston, Bpest, 1883.
2. Dante Galeottója. Kép a romantikus történet költészetéből. U. ott, 1890. (K. Tanulmányai l. Ism. A Hét. Budap. Szemle LXIII.)
3. Jellem a művészetben. Kép a franczia széptanból. U. ott, 1890. (K. tanulmányai 2. Előbb a Nemzet 95-99. sz. Ism. A Hét.)
Szerkesztette a «Harmonia» zenészeti közlönyt 1883-84-ben.
Álnevei: Bolygó, Lucius Verus, Patatras.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890.
Pallas Nagy Lexikona X. 465. l.
Beöthy Zsolt, A magyar irodalom Kis-Tükre, Bpest, 1896. 179. l.