orvosdoktor, valószinűleg Kertsch (mely tulajdonképeni családi neve) Lőrincz brassói városkapitány (Stadthann) fia, szül. (egy szász krónika szerint) 1561. jún. 2. Brassóban, de e szül. éve nem lehet helyes, mert 1558. okt. 26. a wittenbergai egyetemen iratkozott be s onnét mint magister 1562-ben tért vissza Brassóba, hol 1572-ben a gymnasium lectora lett; azonban 1585-ben Reipchiussal theologiai vitában elegyedvén, lemondott tanári állásáról és ismét külföldi akadémiára ment, hol orvosdoktorrá avatták. 1588-ban Báthori Zsigmond fejedelem udvari orvosa volt Gyulafehérvárott. 1599. okt. 21. többekkel együtt Brassó városától követül küldtetett Mihály oláh vajdához, kit a város elleni fenyegetéseit illetőleg kibékítenie sikerült. Meghalt 1600. okt.
Bongars, ki nagy tudományát és hitbuzgalmát magasztalja, említi két munkáját, melyet (Script. R. hung. munkájában) fölhasznált; Quadraginta sex Inscriptiones Romanae et alia monumenta antiqua és: Annales qui in templo cathedrali apud coronenses parietibus inscripti erant, melyeket Schwandtner fölvett kiadásába (Tom. I. p. 874.); az Annales megvan a Bonfinius Historiájában is (Sambucus kiadása Hanau, 1606. és később is kiadatott, sőt németül is megjelent a brassói Unterhaltungsblattban 1837.)
Költeménye van a Lvsvs Poetici ad Georgium Pvrchinchervm Posoniensem Laurea in Arte Medica donatum. Patavii, 1563. cz. munkában.
Benkő, Transylvania II. 352. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 250. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 153. l.