Kerpely Antal (krassai lovag),
m. kir. pénzügyminiszteri tanácsos, a m. tudom. akadémia levelező tagja, a m. kir. vasművek nyug. igazgatója, szül. 1837. febr. 5-én Aradon; tanulmányait elvégezvén, 1856-ban a dognácskai bánya- és kohókezelésnél kapott alkalmazást; 1857. az osztrák államvasút-társaság titkára lett és Bécsbe küldetett. 1859. a társulat ösztöndíjával a selmeczi akadémiára ment, hol kiképezte magát, mire 1862-ben meghívta az osztrák-magyar államvasút-társaság mint mérnököt az aninai vasgyárába. 1864-ben mint a társulat vegyésze az oraviczai paraffingyárban volt alkalmazva, 1865-ben mint mérnök a ruszkabányai kohónál; de alig működött itt pár évig, midőn beutazta Szászországot, a Rajnavidéket és Würtemberget; azután Ruszkabánya közelében épített egy vasgyárat, melyet 1867-ig vezetett. (1865-ben szabadalmat nyert a nyers vasnak kéntől, phosphortól és réztől való megtisztítására, s e szabadalmat a gróf Einsiedel-féle gyárakban alkalmazta.) 1866-ban Szászország, Westphalia s Würtemberg vasipar kerületeit látogatta meg. 1867-ben kinevezték a rhoniczi (kisgarami) vasgyárhoz segédigazgatónak, 1869-ben pedig a selmeczi bányászati akadémián a vaskohászat tanárának. Az ő érdeme, hogy számára ezen tanszéket szervezték. Ezen évben Szászország, Poroszország, Belgium és Francziaország jelesebb vasműveit tette tanulmánya tárgyává. 1872-ben lett bányatanácsos, 1874. a III. osztályú vaskoronarendet nyerte s 1875-ben lovagi rangra emelkedett. (1870-ben részletesen tanulmányozta Magyarország és Erdély vasbányáit, miről a külföldet külön munkában értesítette. 1872-ben beutazta Angol-, Dán- és Svédország vasipar kerületit; 1874 tavaszán Angolország, ősszel Morvaország, Ausztria, Stiria, 1877. Karinthia és Stiria jelesebb vaskohóit látogatta.) A m. tudom. akadémia 1877. máj. 24. választotta meg levelező tagjának. 1881-ben a m. kir. pénzügyminiszterium az öszpontosított vasgyárak élére állította; már ekkor miniszteri tanácsosi rangja volt.
Czikkei a Bergund Hüttenmännische Zeitungban (1864-1865. két értekezése: a vasnak a kénhydroidtól megszabadítására két új eljárást ajánlott, mely feltünést keltett), a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1868. Villany-riasztó, villany-jeladó, mellyel bizonyos nemű kazán-szétpattanásoknak elejét lehetne venni, rajzzal, 1883-tól a bányászati rovatot vezette, 1885. A vasút és hengerelt kovács vascsövek gyártása, ábrákkal); a Bányászati és Kohászati Lapokban (1868. Uj léghevítő készülék nagyolvasztók számára, Faszénnel tüzelő nagyolvasztók megindítása, Központi gázfogó és adalékosztó készülék, 1869. Egyetemes pályasin-hengermű, A vas- és ólom-nagyolvasztók üzemének megszüntetése, Folyton működő perhelő pestek, 1870. Jelentése az állam költségén tett tapasztalati utazásáról, Vaskohászati telepítések. 1871. A bánya- és kohómunkások gyarmatosítása, 13 rajzzal, Magyarország vaskohászatának jelene és jövője, Ujabb léghevítő-készülék, rajz., Uj pörkölő pestek, rajz., Forgatható tűzrács, rajz, Vaskavarógépek, rajz., Függő pálya hengerművekben, rajzzal, Légzáró fúkas, rajz., 1872. Tanhelyiségek Selmeczen és másutt, rajz. A vaskohászat kovasavas vegyületei, a salak, Dank forgó kavargépe, 1873. Gömöri vasút, szénszállítás, vaskőkutatás, magyar földbirtokosok, 1874. Bécsi közkiállítás, vaskohászat, ábrákkal, Gyula, pályasin végekre, rajz., Siemens-féle kavarópest, rajz., Kovácsvas- és aczélgyártás közvetlenül vaskövekből, 1875. Iró-aczél-tollak gyártása, rajzzal, Ujabb kavarópestek, 1880. Adatok a Martinaczél tanulmányozásához és analysiséhez. Folyt vas és aczél phosphortalanítása és a magyar vasipar, 1881. Reflexiók a kir. vasművek fölött, 1887. A magyarországi vasgyárak versenyképessége); a Nemzetgazdasági Szemlében (1884. A magyar vasgyárak, hámorok és vasgyártmányok ismertetése); Magyarország vaskohászata (Angolul olvastatott az Iron and Steel Institut vándorgyűlésén 1882. Bécsben).
Munkái:
1. Berichte über die Fortschritte der Eisenhütten-Technik im Jahre 1864, nebst einem Anhange, enthaltend die Fortschritte der andern metallurgischen Gewerbe. Leipzig, 1866. (Im Jahre 1865. II. Jahrg. 1867. sat., mely 1896-ig 29 kötetben jelent meg. U. ott, több kőny. tábl.)
2. Das Eisenhüttenwesen in Ungarn, sein Zustand und seine Zukunft. Schemnitz, 1872. Két térképpel és egy tábla rajzzal.
3. A vaskohászat gyakorlati és elméleti kézikönyve. Írta a m. kir. pénzügyminisztérium megbízásából. U. ott, 1873-74. Két kötet 60 kőmetszetű rajztáblával és 54 szövegrajzzal.
4. Das Eisen auf der Wiener Weltausstellung. U. ott, 1873-74. Két füzet.
5. Die Anlage und Einrichtung der Eisenhütten. Leipzig, 1873-1884. Füzetekben. 114 nagy folio rajztáblával.
6. Magyarország vaskövei és vasterményei különös tekintettel a vas legfőbb chemiai és physikai tulajdonságaira. A m. kir. természettudom. társulat megbízásából. Bpest, 1877. rajzmellékletekkel és fametszetekkel. (1882-ben a m. tudom. akadémia által a Marczibányi mellékjutalmában részesíté. Németül. Bécs, 1878.)
7. A vas chemiai alkata és kemnysége közötti vonatkozások. Bpest, 1878. (Székfoglaló 1877. Ugyanez németül: Bécs, 1878. Értekezések a term. tud. kör. VIII. 9.)
8. A vaspályasinek főbb tulajdonságaira vonatkozó kisérletek és tanulmányok. Selmecz, 1878. 17 rajztábl. és több fametszettel. (Különny. a Bányászati és Kohászati Lapokból. Németül: Lipcse, 1878.)
9. A folyékony cyánsó vas nagyolvasztóból U. ott, 1878. (Értek. a term. tud. kör. VIII. 13.)
10. Eisen und Stahl auf der Weltausstellung in paris 1878. Leipzig, 1879.
11. Az aczél megkülönböztető jelei. (Indított tömecsű állapot, meleg törőpróba. Bpest, 1879. Nagy tábla rajzzal. Értek. a term. tud. kör. IX. 11. Németül is megjelent, angolul az Iron cz. szaklap közölte.).
12. Adatok a Martin-aczél tulajdonságainak ismertetéséhez. U. ott, 1880. (Értek. a term. tud. kör. X. 4. Németül is megjelent.)
13. A magyar vasipar jövője. (A legközelebbi tiz évben.) U. ott, 1884. (Értek. a nemzetg. kör. II. 5. Ism. Nemzetgazd. Szemle. Németül: az Österr. Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesenben.)
14. Magyarország vasipara az országos kiállítás idejében. U. ott, 1885.
Szerkesztette a Bányászati és Kohászati Lapokat 1871-től 1881 végeig Selmeczen.
A selmeczi m. k. bányász- és erdész-akadémia Emlékkönyve. Selmecz, 1871. 206. l.
Szinnyei Könyvészete.
Catalogus Bibl. Joan. Card. Simor. Strigonii, 1887. 714. h.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1892. 46. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona X. 451. l. (Péch.)
Kayser, Bücher Lexikon XXVII. 887. l.