hirlapíró s dalköltő; szül. 1869. aug. 3. Budán nemesi családból; középiskoláit Pécsett 1890-ben (a V-VIII. osztályokat mint papnövendék) végezte; ekkor a papi pályát elhagyván, 1890-92-ben a jogi tanfolyamot ugyanott hallgatta. 1893. jún. ő volt egyik főrendezője a pécsi virágkorzónak és ez alkalomból a nőegyesület megbízásából Június cz. emlék-albumot is szerkesztett, mely nyomtatásban is megjelent. 1895. jan. hosszabb külföldi útra indult, a honnét viszatérve, 1895. decz. megindította a Művészeti Lapokat, melyeket 1896. a Művészeti Lapokat, melyeket 1896. júl végeig szerkesztett.
Már tanuló korában (1890. szept. – 1892. máj.) segédszerkesztője volt a Pécsi Figyelőnek, 1892. máj.-nov. a Győri Hirlapnak; 1892. nov. 16-tól pedig a Pécsi Naplónak volt segédszerkesztője; 1893. júl. a Budapesti Hirlap szerkesztőjének meghívására a fővárosba jött és másfél évig azon lap szerkesztőségében dolgozott. 1894-1896-ban zeneművek szerzésével foglalkozott és ezen időben A bártfai zölderdőben cz. zeneműve felkölté az akkor Bártfán időző királynénak figyelmét, a ki a szerzőt gyémánt melltűvel tüntette ki. 1897 április óta a M. Szalon és a M. Geniusz segédszerkesztője s a Pesti Napló belmunkatársa. Czikkeket és költeményeket írt a Budapesti Hirlapba (1893. 317. és köv. sz. Levelek Pompadour asszonyról a friedensdorfi kastély levéltárában, öt közlés, 355. sz. Ferencz Ferdinand kir. herczeg utazása és naplója), a Hétbe, az Ország-Világba, a Zeneirodalmi Szemlébe, a Hazánkba, a M. Geniuszba, a Magyarországba s az Uj Időkbe. Legnagyobb sikereit a dalszerzés terén érte el; legtöbb dala, közel 30, jelent eddig meg, melyek közül némelyik több kiadást ért.
Munkái:
1. Egyveleg. Pécs, 1883. (Költemények és prózák.)
2. Blaha Luiza élete. Bpest, 1896, (Jókai Mór bevezető soraival és számos képpel).
Ország-Világ 1896. 21. sz. arczk.
M. Könyvészet 1896. és önéletrajzi adatok.