ev. ref. tanár, a Rákócziak udvari papja, szül. 1589-ben; tanult Debreczenben, hol 1599. nov. 28. iratkozott be a felsőbb osztályokba; tanulását a hazában elvégezvén, külföldi útjában a német egyetemeket (Heidelbergát) s hitsorsai közül legelső Angolországot is bejárta. Hazajötte után Bethlen Gábor fejedelem a gyulafehérvári akadémia tanárává tette, de tanári rangjáról a külföldről behivott tudósok megérkezte után lemondatták és segéd tanárrá tették. E méltatlanság okozta, hogy I. Rákóczi György fejedelemmé választása előtt fiait, Györgyöt és Zsigmondot a sáros-pataki akadémián taníttatta, a mint pedig Erdélybe ment, a fejedelmi udvarban állított udvari collegiumot és ide vett fiai mellé egy pár társat és a verseny kedvéért szegényebbeket is. Ebben az aulicum collegiumban tanított azután K., vagy felügyelete alatt tanítottak tehetséges ifjú emberek. K. methodusát (mely lényegében megegyez a Locke-Ratich-Comenius-féle iránynyal Bethlen Miklós gróf nagyon dicséri önéletrajzában s azt mondja róla, hogy Erdélyben Kereszturyt félapostolnak tartották. Meghalt 1655. decz.
Munkái:
1. Christianus Lactens, Quem Illustres & Magnifici Domini Dn. Georgius & Dn. Sigismundus Rakoci Devotè juxta & feliciter, Deo gratiam suam largiente, & universis anditoribus applaudentibus repraesentarunt, quando tyrocinium Christianismi deposuerunt, in solenni examine, quod 15. Augusti Anno 1637. Celsissimus Transylvaniae Princeps praemitti voluit administrationi sacrae Coenae, in quà postridie hi duo Suae Celsitudinis filii fidem suam publicè prinum obsignarunt. Praeeunte Paulo B. Kereszturi, Praeceptore III. Dominorum. Albae Juliae, 1637. (Elül: Rákóczi Zsigmond dedicatiója atyjához.)
2. Csecsemő Keresztyén Mellyet Az Tekintetes és Nagyságos Urak az Rákoczi György és Sigmond Istennek segítségéből, az egész jelen valoknak nagy örvendezésekkel, dicséretesen és igen boldogul el mondattanak, mikor igaz vallásokban való szép épületekről abban az probában bizonságot tennének, mellyel az Erdély Országnak Kegyelmes Fejedelme az Úr Vacsorája előtt kivánt hallani, Kis asszony havának 15. napján az 1637. Eszt. ... legh. elsőben hiteket megh pecsételték. U. ott, 1638. (Előbbi munkának magyar kiadása.)
3. Fel-sördult Keresztyen, Ki tsetsemő korátul fogván, az Isten beszédénec ama tiszta tején, a mennyei titkoknak tanulásában ditsiretesen nevekedék; Ex, az Istennec minden fegyverét fel-öltözvén, ama Cerberus titkos erejéből támadó Hitető Orvos Doctornak pokoli orvossággal megbüszödött Patikáját el-rontá, és magát vastagon meg-ostorozá. Mellyet az Isten népénec győzedelmesen hirré ad... Várad, 1641.
4. Lelki Legeltetes, az az: A David Király XXIII. Soltaranak rövid magyárázattya, mellyet foglalt-bé tizen-két Prédikáciokban a Jésus Christusnak alázatos szolgája... U. ott, 1645.
5. A keresztségről egy prédikatzio, mellyett mondott el Gyula-Fejérváron Sz. György havának második napján 1645-dik eszt., mikor Rákótzi Ferencz az ifjú Rákótzi György fia, meg-kereszteltetnék. U. ott, 1645.
6. Mennyei társalkodás. Az az: Az Istennek a bünös emberrel való beszélgetése. Melyben megmutatja az Isten, minémű hajlandó legyen ő a meg-térő bűnösnek meg-hallgatására: és minémű örvendetes szókkal biztassa az ő szerelmeseit, mikor az idvességnek után a próbáknak szélvészein hányattatnak. A melyet egynéhány felelgetésében bé-summált volt... 1645-ben. Most pedig harmadszor kinyomtattatott. Debreczen, 1739. (negyedszer 1745., ötödször 1759. és Pozsonyban 1769.)
7. Egyenes Ösvény. Az Sz. életre vágyodoknak; a mellyre Különb különb féle Locusokat egyben válogatván, huszon-két Predikaciokban foglalt-bé Kegyelmes-Vrunk ő Nagysága Vdvari Prédikátora. U. ott, 1653. (Ujabbkori kiadásai: Szeben, Kiadta Bethlen Kata, sajtó alá rendezte Kovács Mihály vizaknai ref. pap 1744. és 1774.)
Levele Herczeg Zsigmondhoz, Albae 1637. máj. 3. (M. Könyv-Szemle 1892-93. 93. l.), Klobusiczky Andráshoz, Gyula-Fehérvár 1650. júl. 13. (Erdélyi Prot. Közlöny 1875. 9. sz.)
Bod, M. Athenás 138. l.
Horányi, Memoria II. 330. l.
Danielik, M. Irók II. 142. l.
P. Szathmáry Károly, A Gyulafehérvár-Nagyenyedi Bethlen-főtanoda története. Nagyenyed, 1868. 71. l.
Figyelő I. 258. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Kiss Áron, A nevelés- és oktatás-történet kézikönyve, Bpest, 1880. 110. l. és A magyar népiskolai tanítás története. Budapest, 1881. 88., 91. l.
M. Könyv-Szemle 1881. 223., 226., 1892-93. 92-95., 97-99. l.
Petrik Bibliogr.
Zorányi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 255. l.