Keresztszeghy (Szabó) Lajos (püspöki és keresztszegi),
kir. curiai biró, szül. 1821. jún. 21. Debreczenben, hol atyja Szabó Keresztszeghy János bölcseleti doktor, mérnök és erdőmester volt; tanulmányait az ottani ev. ref. collegiumban végezte s két évig földmérői gyakorlatot folytatott. 1840-ben áttért a jogi pályára, jegyző volt Szatmármegyénél és 1841-42-ben kir. táblai jegyző Pesten; 1842-ben közügyvédi s 1843. váltó- s kereskedelmi jogból nyert oklevelet és fogalmazó gyakornok lett a kir. váltó-feltörvényszéknél. 1848-ban önkéntes tüzér, 1849. áprilistól hadbiró volt és részt vett a pákozdi csatában; Zsibónál letette a fegyvert. A szabadságharc után ügyvédkedett Szatmárt 1861-ig, midőn király-daróczi birtokára vonult és gazdálkodott. 1869-ben a krassói kerületben szőlődézsma váltsági jogi biztosnak nevezték ki; működését egy év alatt befejezte. 1871 végén a budai kir. törvényszékhez birónak nevezték ki; 1877. jún. 8. kir. táblai biró, 1887. nov. 15. óta kir. curiai biró Budapesten. Szabó családi nevét 1848 előtt Keresztszeghyre változtatta.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben és a Büntetőjog Tárában.
Munkái:
1. Váltó- és csődügyekben keletkezett főtörvényszéki határozatok gyűjteménye. Pest, 1847. (2. kiadás, U. ott, 1862.)
2. Gyakorlati ismertetése az urbéri perekbeni eljárások és bizonyítékoknak. Budapest, 1876.
3. A kereskedelmi biróságok tárgyi illetősége peres ügyekben. U. ott, 1877.
4. A végrehajtási igényperek, tekintettel a bizonyítékok és jogügyletek harmadik személyek irányábani joghatályára. U. ott, 1886. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1890.)
M. Könyvészet 1886., 1890.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Nyeviczkey Antal, A budapesti királyi itélőtábla története. Bpest, 1891. 64. 110. l. és önéletrajzi adatok.