ev. ref. theologiai tanár, szül. 1846-ban Csombordon (Alsó-Fehérm.), hol atyja K. József jómódú gazdaember volt; 1853-tól a nagy-enyedi főiskolában tanult; két évig hallgatta a bölcseleti tanfolyamot, mire mint első éves jogász érettségi vizsgálatot tett. Végezvén a két évi jogot, theologiára lépett, melyet 1868-ban bevégezvén, 1869. nov. papi szigorlatot tett. A főiskolában az évenkénti szó s írásbeli pályakérdések sikeres megoldásáért többször nyert jutalmat a hellén és a zsidó nyelvben tanusított előmenetele, majd vegytani s jogi értekezései, úgy egyházi beszédei által. Mint theologus fejedelmi kegyben is részesült. Az 1868-69. tanév végével a köztanítói szigorlatot is kiállván, megbizatott az v. gymnasiumi osztály vezetésével és a seniori hivatallal. 1871. jan. 1-től megnyervén az utrechti stipendiumok egyikét, elindult már 1870. okt. külföldre s mint vendéghallgató Berlin-, Halle- s Lipcsében két hónapig látogatta az előadásokat, míg nem 1871. jan. 1. Utrechtbe megérkezvén folytatta exegetikai tanulmányait. Beutazta Hollandiát és Londont. Az 1872. tanév végével Tübingába ment, útközben meglátogatván Brüszelt, Párist, Genfet és Svájcz több városát. Zürichben egy hónapnál tovább hallgatta Schweizer, Biedermann és Keim előadásait; nov. beiratkozott a tübingai egyetemen theologiára s különösen a sémi nyelveket tanulta. Az 1872. nyári félévre beiratkozott Lipcsében a philosophiai facultásra, hogy Fleischertől hallgassa az arab nyelvet. Ekkor a n.-enyedi főiskola meghívta segéd-tanárnak, tanítva a bibliai theologiát, zsidó nyelvet és a gymnasiumban a görögöt, míg nem a főiskola megrongált anyagi viszonyainak jobbra fordultával 1879-ben rendes tanárrá választatott az 5-ik theologiai tanszékre. A megfeszített szellemi munka beteggé tette elméjét és ennek folytán 1888. nov. 28. meghalt Nagy-Enyeden.
Irodalmi működését külföldön kezdette egyes czikkek írásával a prot. lapokban; az 1876-ban megindult Egyházi és Iskolai Szemlének munkatársa lett. Czikkei a Prot. Tudom. Szemlében (II. 1870. A modern materialismus és annak okai), az Egyházi Reformban (IV. 1874. Néhány szó az új bibliafordításról), a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1884. 40. sz. Beszéde Nagy Péter fölött.)
Munkái:
1. Észrevételek a Károlyi Gáspár-féle ujtestamentum «átdolgozott kiadására». Bpest, 1879.
2. A biblia. U. ott, 1879. (Tájékozás az ujabb theologia körében. Prot. Theol. Könyvtár 12.)
Munkáinak nagy részét, köztök szinte az egész bibliának tudományos fordítását kéziratban hagyta hátra, de közülök csupán egy maradt teljesen sajtókészen: Izrael vallásának története, melyből mutatványok jelentek meg.
Uj M. Athenás 206. l.
Közérdek 1888. 49. sz.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1888. 49. sz., 1889. 1-3. sz. (Irodalmi hagyatékáról, Kovács Ödön).
Kiszlingstein Könyvészete.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 252. l. és gyászjelentés.