orvosdoktor, K. Árpád egyetemi tanár és Ivanich Irmának fia, szül. 1857. júl. 8. Budán; özépiskoláit a kegyestanítórendiek pesti gymnasiumában végezte s az egyetemen orvostudományokat hallgatott, hol 1881. máj. orvosdoktorrá avatták. Gyakorlati ismereteinek Dulácska, Navratil és Tauffer klinikáján történt kibővítése után 1882-ben Jász-Kara Jenőn (Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnm.) községi orvossá választották és 1886-ban Pestmegye tiszteletbeli járásorvosává nevezték ki. 1882-ben nagyobb tanulmányutat tett Németországban és Hollandiában.
Czikkei s költeményei a Kis Tükörben (1871.), a Népiskolák Könyvében (1872), a Bibóban (1873-1874.), a M. Államban (1875. márcz. A képezdéről), a M. Bazárban (1875. Szépitőszerek, Fürdői levél, 1876. A talmi arany. A sirásról és könyvism.), a Kelet Népében (1876. jan. 8. A kertészet fejlődése), a Főv. Lapokban (1876. A mult és időjárása, 184. sz. Priessnitz és a hidegvízgyógyászat), a P. Naplóban (1877. 318. sz. Az új sebészi klinika Budapesten); a Napi Közlönyben (1879. A m. orvosok és term. vizsg. XX. nagygyűlésének kiállítása); több czikk a közegészségügyi Kalauzban és a Czeglédben.
Munkája: A kopogtatás és hallgatódzás alapvonalai. Niemeyer Pál után ford. Bpest, 1879. 27 ábrával.
Zenével is foglalkozik; egy Lengyelke cz. zeneműve jelent meg 1875-ben.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.