bölcseleti doktor, polgár-iskolai tanár, szül. 1847. júl. 17. Mező-Csáthon (Borsodm.); tanult Miskolczon, majd a sárospataki ev. ref. főiskolában, melynek tanítóképzőintézetében a tanítói oklevelet is megszerezte. 1870-től elemi iskolai altanító volt három évig, 1873 óta pedig polgári leányiskolai rendes tanár Budapesten. Ez idő alatt egyszersmind tanított hat évig az Uhrl Jozefa és Leigh Ida nevelő-intézetében, az esti ismétlő leányiskolában, a felnőttek női tanfolyamain, az iparos tanonczok II. és III. osztályaiban négy évig. Megszerezte a felső nép- és polgár-iskolai tanítói oklevelet, majd letette a gymnasiumi vizsgálatokat és egyetemre ment. Toldy Ferencz és Gyulai Pál irodalomtörténeti előadásaikat hallgatta, mire a magyar irodalomból és a történelemből doktori oklevelet nyert. A magyarországi tanítók II. egyetemes gyűlésének jegyzője s a nőnevelési szakosztály előadója volt.
Czikkei 1869. jan. 1. óta megjelentek a következő lapokban: M. Bazár, Családi Kör (1870. Emléklapok az édes anyáknak), Hon (1870-től), Néptanítók Lapja (1870 óta), Hazánk és a Külföld (1870. Az erdőbényei gyógyfürdő), Paedagogiai Lapok (1878-85.) Figyelő (1879), Hírmondó (1879.), Egyetértés (1872-73., 1883. 254. sz. A lelkes jászok és kúnok elindulása 1848., Arany ismeretlen költeménye, 1886. 209., 210. sz. Lovassy László, 1887. 239. sz. Adalékok dr. Wesselényi Miklós életéhez), Hazánk (1887. Egy alispáni beigtató a megyék aranykorából, 1888. Kossuth Lajos főbenjáró perének tárgyalása), Nemzeti Nőnevelés (Nőkről a nőknek, Figyelmezés a nevelés-oktatásban, 1881. Tompa emlékünnepélyén Igricziben mondott emlékbeszéd 1880-ban, Nemzeti irodalmunk ismertetése polg. leányiskoláinkban, 1888. Magyar nyelvi dolgozatok kérdéséhez, 1891. A Zriniász olvastatása mellett). Borsodmegyei Lapok (1881. Emlékezés Tompa Mihályról, 1884. 67-95. sz. 1887. Lovassy László, 1888. 21. sz. Emlék a szomorú napokból 1859. máj. 31.), Rozsnyói Hiradó (1882. 34. sz. Emlékezés Gyöngyösi Istvánra, 45., 46. sz. Petőfi Sándor politikai s hazafiúi költeményei, 52. sz. Nehány szó Gyulai költeményeiről, 1883. 8. sz. Mese költészetünk, 14. sz. Nehány ismertető szó Greguss Ágost mondásairól, 1884. 5., 6. Emlékezés Tompa Mihályról), Képes Családi Lapok (1882. A nép lyrai költészetéről). Vasárnapi Ujság (1884. czikkek 1848-ról), Fővárosi Lapok (1883-84. Arany J. Buda halála époszának nőalakjai, A leányok vallásos nevelése, 1893. A Tompa-ünnepélyről, Sappho írójáról), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1884., 1887-88. Nyelvünk iskolai tanítása, Megemlékezés Tompa Mihályról a nép emberéről, 1889. Tompa mint paedagogus), Pesti Napló (1884. 96. sz. Szemere Bertalan az olvasókörökről), Borsod (1886. Színművészet és megyénk), Nemzet (1884. 30. sz. 1886. 55. sz.), Felső nép- és polgár-iskolai Közlöny (1884-től), Képes Néplap (1885. elbeszélések)
Munkái:
1. Magyar olvasókönyv a polgári s egyéb felső leányiskolák számára. Bpest, 1875. Két rész. (Kemenczky Kálmánnal, I. rész 2. bőv. és jav. k. 1877., 3. k. 1881., 4. k. 1885., 5. átdolg. ki. 1889. II. r. 2. jav. és bőv. k. 1879., 3. jav. k. 1881.)
2. Magyar olvasókönyv kapcsolatban az irály- és költészettannal. A polgári és egyéb felső leányiskolák számára. U. ott, 1876. (Kemenczky Kálmánnal, 2. átdolg. kiadás 1882., 3. átdolg. k. 1889.)
3. Tompa Mihály költészete. U. ott, 1879. (Magyar Könyvesház 61-63. Előbb a Figyelőben VI., VII. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1880.)
4. Irodalomtörténeti olvasókönyv kapcsolatban az olvasmányok fejtegetésével és életrajzokkal. Polgári, felső leány- és tanítóképző iskolák, valamint az ifjúsági és népkönyvtárak s a nagy közönség számára. Miskolcz, 1884. (2. kiadás 1888. 3. k. 1890.)
5. A polgári községi iskolaszék. Bpest, 1887.
6. Magyar nyelvtan. A fogalmazásra alapítva. Polgári, felső nép-, ipar- és gazdasági iskolák részére. Első rész. Bpest, 1888.
7. A munka öröme és dicsősége. Mantegazza Paolo után. U. ott. 1889.
8. Olvasókönyv az elsó fokú ipariskolák I., II. és III. osztálya számára. U. ott. 1890. (Az orsz. közoktatási tanács első fokú jutalomra ítélte érdemesnek.)
Szerkesztőtársa volt a Népnevelők Lapjának 1872-73-ban; a Felső nép- és polgári iskolai Közlönyt sokáig, együtt Kiss Áronnal szerkesztette.
Álneve s jegyei: Fehérkúti. – k. és Θ
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1888., 1890., 1895.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona X. 408. i. (Kiss Áron.)
Vaday Józef, Magyar tanférfiak és tanítónők ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. arczk.