Kerekes József (zilahi) idősb,
kir. tanácsos, nyug. kir. tanfelügyelő, szül. 1829. márczius 30. Zilahon (Szilágym.) polgári szülőktől; szülővárosa evang. reform. collegiumában tanult és 1844-ben iratkozott be a felsőbb osztályokba. A bölcselet III. osztályában tanult, midőn honvéd lett a 31. zászlóaljban; 1849 elejéig részt vett a szabadságharcz küzdelmeiben Erdélyben, midőn betegeskedése miatt irodai szolgálatot teljesített, mígnem hadnagyi ranggal ő is Világos alá jutott; elfogták és Aradon társaival együtt az ev. ref. templomba zárták; mint Untauglichot haza bocsátották. Azután is zaklatták és üldözték, és hogy ez elől meneküljön, bujdosott, és nevelősködött. 1851-ben a debreczeni ev. ref. collegiumban folytatta tanulmányait, különösen kedvencz tantárgyait, a természettant és mennyiségtant hallgatta; 1852-ben jogi s theologiai tantárgyakat hallgatott. 1853-ban Hajdú-Nánásra ment rectoriára. 1855. szept. a pesti egyetemre iratkozott be a bölcseleti karba; e mellett nevelő s tanító volt a Várady- s Gönczy-féle intézetben. 1859-ben átment a pesti ev. ref. gymnasiumhoz és mint a természet- és mennyiségtan tanára működött 1869 közepéig, mikor b. Eötvös József közoktatási miniszter kinevezte Kraszna-Középszolnokmegyék tanfelügyelőjévé, 1876-ban pedig az előbbi két megyéből alakult Szilágymegyében lett tanfelügyelő. 1868. aug. és szept. Gönczy Pál miniszteri tanácsos társaságában beutazta Svájcz nagy részét, nyugoti s éjszaki Németországot. Ezen utazásából hazatérve, mindvégig tagja volt azon euqètenek, melyet br. Eötvös miniszter a népiskolai könyvek szerkesztésének megállapítására s e művek megbirálására szervezett. Közbenjárása folytán jött létre az állami tanítóképző s az államilag segélyezett községi polgári iskola Zilahon. Társadalmi téren is fejlett ki a közczélra irányult tevékenységet: szervezte mindkét megyében 1872-73-ban a népnevelési egyleteket, hol azonban az alapszabályok megkészítésén és az alakuláson túl nem mehettek, és a Tanügyi kör tervét, mely valósulva ma is működik zilahi kisdedóvó egyesület név alatt, melynek alelnöke s vezetője volt. Tagja volt még a veres kereszt-egylet, múzeumegylet, mezei gazdasági egyesület választmányainak; az egyházmegyei kerület gyűlésének tagja s hat évig igazgatótanácsosa volt; 1881-ben a debreczeni zsinatra is képviselőül választatott. 1894. július 1-jén nyugalomba lépett. Meghalt 1897. augusztus 20. Zilahon.
Czikkei a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1860-1864. mint munkatárs, különösen népiskolai könyvek birálata), a Házi Kincstárban (1862. Bibliaterjesztés); az Alföldi Hirlapban (1867. 10. sz. Emlékbeszéd a honvédemlék leleplezési ünnepélyén aug. 2. Debreczenben); a Népiskolai Könyvtárban (1868. A gépek, Az 1868. év.)
Munkája: Számtan ipariskolák és polgári tanodák számára. Az orsz. m. iparegyesület megbízásából. Pest, 1869. (Országos m. iparegyesületi tankönyvek. Mauritz Rezsővel együtt 2. kiadás. Budapest, 1874.)
Szinnyei Könyvészete.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 151. l.
Bodnár Lajos, A hajdu-nánási ev. ref. gymnasium története. Debreczen, 1891. 15. l.
Budapesti Hirlap 1897. 233. szám (Nekr.)
Szilágy 1897. 34. sz. arczk.