orvosdoktor, szül 1847. decz. 7. Váriban (Beregm.), hol atyja földbirtokos volt; tanult Ungvárt és Budán; az orvosi tanulmányokat a bécsi egyetemen végezte; 1870. aug. 3. orvosdoktorrá avatták. 1870-72-ben a bécsi Rudolf-kórházban Drasche s Weinle tanároknál mint másodorvos működött, a kiknek ajánlatára az osztrák-magyar sarki expeditióhoz mint honvédezredorvos és természettudós fölvétetett. Ezen expeditiónak ő volt az egyetlen magyar tagja. Az ő tanácsára hagyta el 1874. máj. 26. a személyzet a Tegethoffot, mire 96 napig utaztak szánokon és sajkákon haza felé; szept. 3. érkeztek Vardöebe. Az expeditió tudományos missiójából reá a zoologiai s botanikai gyűjtemények voltak bízva, de ezek nagy részét ott kellett hagyni a befagyott hajón. Az expeditióból visszatérve, Budapestet is meglátogatta s itt felolvasást tartott tudományos utazásáról. 1874-ben honvéd-törzsorvossá léptették elő s a vaskoronarend III. osztályát kapta, több város díszpolgárává, több tudományos egyesület tiszteletbeli tagjává választotta; 1882. máj. 1. másodosztályú, 1895-ben pedig első osztályú honvéd-főtörzsorvossá lett s jelenleg a m. kir. VII. zágrábi honvédkerületi parancsnokságnál mint egészségügyi előadó működik.
Czikke a Vasárnapi Ujságban (1872. 31. szám Eredeti levél az északsarki expeditióról, Tromső, Norvegia júl 13.
Vasárnapi Ujság 1874. 41. szám arczk.
Családi Kör 1874. 44. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1844. 38-42. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona X. 395. l.