a jog- és államtudományok doktora, ügyvéd és a Pesti Hirlap szerkesztője, Kaufmann Nándor gazdatiszt és Lukrics Anna fia, született 1858. november 25. Padén (Torontálmegye); a gymnasiumot Szegeden és Pécsett végezte. Kezdetben a tisztviselői pályára készült. Atyja 1871-ben elhalván, a család Pécsre költözött és Kenedi az ottani akadémián jogot hallgatott. Innét a budapesti egyetemre ment, a hol 1877-ben államtudományi, (1880. jogi) doktor lett. Joggyakorlatát Pestmegye árvaszékénél töltötte s 1878-ban végig küzdötte a hatodik gyalogezreddel mint önkéntes altiszt a boszniai hadjáratot. Visszatérve mint hirlapíró működött és közben joggyakorlatát Pestmegyénél folytatta, melynek később tiszteletbeli alügyésze volt. 1881-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Kaufmann családi nevét 1874-ben változtatta Kenedire. A budapesti ujságírók egyesületének alelnöke, az országos irodalmi szakértő bizottság és körének alelnöke, a szegedi Dugonics-társaságnak rendes tagja.
Költeményei már 1870-ben jelentek meg a pécsi főgymnasiumi irodalmi kör Évkönyvében, az ottani lapokban és a Hölgyfutárban; a budapesti egyetemen 1875-ben egyszerre megnyerte a Toldy Ferencz emlékezetére kitűzött verses s prózai pályázatot. Pécsett 1876-ban Pannonia cz. alatt dr. Karay Lajossal társadalmi és szépirodalmi lapot indított meg, melyben számos költeménye s társadalmi czikke jelent meg; a lap megszüntével végleg Budapestre telepedet és itt 1877-ben a Lukács Béla által szerkesztett Közvélemény cz. mérsékelt ellenzéki lap első munkatársa volt (a háborúban töltött nyolcz hónap alatt is) 1880-ig; vezérczikkei s tárczái névaláírással, di és (*) jellel jelentek meg a lapban; tárczaczikkeiben a pénzügyi, bank- és vámkérdések népszerűsítését is előmozdította (Egy krajczár története, Egy csésze kávé sat. tárczák). 1881-ben Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán társaságában belépett a Pesti Hirlap cz. lap kötelékébe, majd 27-óta mint felelős szerkesztő; politikai czikkei a lapban (1881-1897-ig) név nélkül jelennek meg, minden héten két-három czikk; ugyanott számos sociologiai s moralphilosophiai sat. tárczaczikke jobbára Quintus, Tubero vagy Geicha álnevek alatt (a szegénységről, boldogságról, eszményiségről, hitről, a hazáról, az irodalmi s művészeti kérdésekről stb.); czikkei következtében 1884-ben párbajai is voltak. Eddig mintegy 2000 vezérczikket írt. 1883 óta a szerkesztői üzenetek cz. rovatot irodalmi színvonalra emelte a társadalmi s ethikai kérdések szélesb látkörű és mélyebb fejtegetésével. Lapján kívül a Szegedi Hiradóban (1879. 149., 150. sz. Bolgár Mihály egy derék tanférfiú emlékezete), a Magyarország és Nagyvilágban (1879), a Nemzetben (1883. 24. sz. Az alsó vidék magyarjai, 1884. 343. sz. A meséről, 1885) jelentek meg czikkei; a Vasárnapi Ujságba (1888. Fiume koszorúja Deák Ferencznek, 1892. Fiume a magyar kikötő város) és a szépirodalmi lapokba (M. Szalon, A Hét, Uj Idők Szellemi Élet 1892. Lőporfüstből) is többször ír nagyobb korkérdésekről. Mint jogtudományi író a Jogtudományi Közlöny (1889-97), az Ügyvédek Lapja s a Jog cz. lapokba írt és 1896-1897-ben az igazságügyminiszter megbízásából résztvett a bünvádi eljárás és sajtójog codificatiójában. Külön tanulmányokat tett Fiume s a magyar tengermellék államjogi, történeti s természeti viszonyairól. Mint ügyvéd a büntető bíróságok előtt sajtóperekben és nagyobb bűnügyekben 1881-től számos esetben vitte a védelmet.
Munkái:
1. A Quarnero, Fiume és Abbazzia. Bpest, 1884. Képekkel és egy térképpel. (Ism. Budap Szemle XL.)
2. A Dunától a Quarneróig. U. ott, 1890. (Magyarország Útirajzokban V. Németül: Zürich, év n. Europäische Wanderbilder 172., 173.)
3. Szénrajzok. Budapest, 1894. (Tárczaczikkei. Ism. Vasárnapi Ujság 23. sz., Nemzet 95. sz. esti k., 111. sz., P. Napló 111. sz., M. Szalon, Hazánk 166. sz., A Hét 23. sz., Győri Közlöny 43. sz., Egyetértés 98. sz.)
4. A világ vége. Flammarion Camille után ford. U. ott, 1894.
Szerkesztette a Pannonia cz. vegyes tartalmú szépirodalmi lapot 1876. szept. 6-tól az év végéig Pécsett.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvésze 1890., 1894.
Ország-Világ, 1890. 51. szám, arczk.
A Hét 1892. 4. sz. arczk.
Magyar szellemi élet. Bpest, 1892. arczk. és névaláírása és önéletrajzi adatok.